MAGYAR PAX ROMANA FÓRUM

PROGRAM

péntek délután (16.00 - 18.30-ig)

Megnyitó

(1)

Leltár moderátor: Szekfű András
a diszkusszió szempontjai:

a. Jók-e a súlyponti témák, megmozdítják-e a tagságot? Van-e minden MPRF tagnak legalább egy kedvence a témák közt, amelyhez szívesen hozzászólna, amelyben dolgozna, stb.?

b. "Mitől vagyunk okos(abb)ak?" Csakugyan tudunk valamit jobban vagy mást is tudunk, mint a többiek? Mi ennek a forrása?

c. Megfelelő-e a tevékenységünkben az önadminisztráció és a lényegi munka aránya? Ha nem, milyen irányú a torzulás? (A túl sok önadminisztráció elveszi az erőt a lényegitől. A túl kevés önadminisztráció rendetlenséget, szervezetlenséget jelent, valamint azt, hogy nem lesz utánpótlás.)

d. Megfelelő-e tevékenységünkben a nyüzsgés, a misszió, a PR és a csendes háttérmunka aránya? (A túl sok nyüzsgés öncélú és üres, a túl kevés nyüzsgés rontja a hatékonyságot, elkedvetleníti a tagságot és csökken az utánpótlás.)

e. Honnan merítsünk (még)? Hol van a magyar katolikus és/vagy velük szimpatizáns rétegekben olyan tartalék, ahonnan az MPRF különböző igényeihez munkatársakat lehet találni? (Aki gondolatot termel, aki adminisztrál, aki szervez, aki....)

péntek vacsora után (20.00 -22.00-ig)

(2) A MPRF kommunikációja

moderátor: Kovács K. Zoltán
a diszkusszió szempontjai:

a. A média érdeklődést mutatott a korrupciós bajai konferencia vagy Gánóczy Sándor előadása után. Kielégítőnek tekinthető-e ez az érdeklődés? Van-e tanulsága a kedvező visszhangnak? Olvasott-e ezen kívül hírt, tudósítást a napi sajtóban? Látott-e a MPRF-ról a tv-ben? Vagyis megfelelő-e a MPRF jelenléte a mai magyar nyilvánosságban?

b. Ha igen, akkor kiegyensúlyozott-e (vagyis elegendő figyelemmel van-e a közélet jelenlegi törésvonalaira; egyáltalán: kell-e figyelnie ezekre)?

c. Ha van tennivaló a kommunikáció javítását illetően: mi legyen ennek a súlypontja (napilapok és/vagy folyóiratok és/vagy elektronikus média és/vagy...)?

d. Van-e újságíró, tudósító ismerőse a magyar újságoknál, folyóiratoknál, tv-ben? Külföldi magyar vagy nem magyar újságnál? Beszélt-e baráti vagy hivatalos körben az MPRF-ról? Milyen mélységben adta át ismereteit? Írt-e vagy tartott-e előadást a MPRF-ról? Írt-e cikket róla? Melyik újsághoz, folyóirathoz, tv-hez hajlandó állandó személyi kapcsolat kiépítésére a MPRF munkájának ismertetése érdekében?

e. Odaadta-e a MPRF Hírlapját valakinek? Adott-e új címet a Szerkesztőségnek a Hírlap megküldése érdekében?

f. Mennyire legyen a kommunikáció fejlesztése önálló tevékenysége a MPRF-nak?

szombaton reggel (7.00 - 8.00-ig)

liturgia

szolgál: Hegyi Balázs

szombaton délelőtt (9.00-12.30-ig)

(3) Meddig menjünk a programfejlesztésben?

moderátor: Scharle Péter
a diszkusszió szempontjai:

a. Projektjeink a társadalmat foglalkoztató kérdésekhez kötődnek. Helyes-e minden lényeges kérdésre "rámozdulnunk", vagy legyenek korlátozó kritériumaink, amelyeket indításkor ellenőrzünk?

b. A témák kidolgozásához szükséges szakértelem nem mindig lelhető fel a MPRF kebelében, esetleg akkor sem, ha esetleg van lényeges mondanivalónk. Mit tegyünk, ha ezt észleljük? Mi történik, ha csak későn észleljük...?

c. Vállaljunk-e polemizálást, vagy kikezdhetetlen állásfoglalásokra törekedjünk? Megszólaljunk-e olyan vitákban, amelyek kimenetelét magunk sem látjuk előre és véleményünk megváltoztatása indokolttá válhat? Hozzá tartozhat-e a MPRF imázsához a véleménymódosítás készsége?

d. A projektek indítását függővé tehetjük-e a MPRF ilyen célra elérthető finanszírozási forrásaitól?

e. Legyen-e maximalizálva egy-egy projekt kidolgozási időtartama? Vállalkozzunk-e csak részeredményekkel kecsegtető feladatokra tudatos előrelátással? Van-e nem ilyen feladat?

f. Szükség van-e a MPRF projektjeinek keretet adó, átfogó "metaprojektre", amely módszertani és elméleti vonatkozásban mederbe tereli a munkát?

szombat ebéd után (14.30- 17.30-ig)

(4) A financiális helyzetről

moderátor: Nagy Erzsébet
a diszkusszió szempontjai:

Milyen (költség)finanszírozási források igénybevételét javasolja a MPRF működésének biztosításához?

A MPRF célkitűzései és középtávú programjában meghatározott feladatok végrehajtását a minőség érdekében milyen formában javasolja végrehajtani, lebonyolítani (grátisz vagy költségtérítéssel és/vagy díjazással vagy...)?

Meddig menjünk el abba az irányba, hogy a MPRF tagjai önkéntesen tevékenykedjenek vagy a tagságon túl szakterületükön jártas elismert szakemberek bevonásával színvonalas, de költséges munkákat produkáljunk?

Zárás: Mikulás Domonkos

ELŐKÉSZÍTŐ ANYAGOK

ad (1) (1.1) Horányi Özséb: Elöljáróban (mellékelve)

az 1998. májusi közgyűlés után született dokumentumok:

(1.2) a MPRF céljai és középtávú tervei (Mérleg 98/2)

(1.3) a MPRF 1999. májusi közgyűlésén elfogadott alapszabály-módosítás a MPRF céljairól (mellékelve)

(1.4) a MPRF Testületei és Bizottságai (mellékelve)

(1.5) a kárpát-medencei Pax Romana szervezetekkel kötött megállapodás (mellékelve)

(1.6) Projektekről (mellékelve)

(1.7) összefoglaló a tagság körében végzett felmérésről (Mérleg 99/2)

(1.8) kimutatás a taglétszám alakulásáról (1994-1999) és a tagdíj-fizetésről (mellékelve)

(1.9.1) interjúk (Niedermüller Anna) (mellékelve)

(1.9.2) A balatonalmádi összejövetelre készített interjúk kapcsán kialakult összkép (Niedermüller Anna) (mellékelve)

ad (2) (2.1) a MPRF sajtója (mellékelve)

ad (3) (3.1) a MPRF 1999. májusi közgyűlésén elfogadott nyilatkozat (mellékelve)

Melléklet 1.1

Elöljáróban

A MPRF elnökségének egyes tagjaiban fogalmazódott meg az a kezdeményezés, hogy a szokásos őszi tanulmányi napokat olyan informális együttlétre használjuk, amelyen szó kerülhet mindarról, amiről egyébként nem kerül szó, mert például nincs mód rá. A kezdeményezés megvalósításra érdemes: itt vagyunk tehát.

Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a MPRF jelenlegi vezetése mandátumának félideje környékén járunk. Ezért talán helyénvaló az is, ha ezt az informális együttlétet arra (is) felhasználjuk, hogy némi számvetést tartunk. Egyrészt, mi az, amit sikerült megvalósítani az indító programból, de legalábbis a megvalósulás útjára segíteni; mi az, ami még érintetlenül előttünk van, s miben voltunk kudarcosok; másrészt pedig, hol, miben kellene módosítani a programot: mit kellene elhagyni belőle akár azért, mert kiderült érdektelensége, akár azért, mert kiderült megvalósíthatatlansága; vagy milyen témát kellene hozzátenni a listához, mert jelenleg nincs indok a hiányára. S természetesen érdemes volna feltenni az alapkérdést is: jó irányok erősödtek-e meg a MPRF tevékenységében az 1998. májusi közgyűlést követően?

Ezért ajánljuk azt, hogy beszélgetéseinknek legyen "leltározó" jellege és firtassa azt is, hogy "meddig menjünk el a programfejlesztésben" és közben beszéljünk meg még néhány fontosnak tűnő kérdést: milyen a MPRF kommunikációja jelenleg és milyen legyen; miként tudnánk forrásainkat bővíteni és meddig volna érdemes, ha nincs külső korlát (mint ahogy van, a jelek szerint)?

Ennek az együttlétnek biztosan nem célja az 1999. őszi közgyűlés előkészítése: előkészítő jelleggel legfeljebb a 2000. májusában tartandó következő közgyűléshez formálhat gondolatokat.

Talán az volna jó, ha mindannyian, akik vállaljuk ezt az együttgondolkodást azzal tudnánk távozni, hogy észrevételeinkre voltak érzékeny és értő fülek, hogy nem csak elmondani volt alkalmunk azt, amit jelenleg fontosnak tartunk a MPRF-mal kapcsolatban, de dialógusok is alakultak, amelyekben észrevételeink tovább formálódtak.

A MPRF jelenlegi vezetésének pedig az volna a jó, ha ezek a dialógusok számukra is hallhatóak volnának. Ha bízhatnának abban, hogy minden fontos észrevétel hallható is, hogy minden fontos észrevétel hangot is kap, legyen az olyan, amit mindenki szívesen hall, mert a dolgokkal való egyetértés csendül ki belőlük vagy olyan, amit ritkán hallunk szívesen, mert a dolgokkal való egyet nem értés hangja szólal meg, viszont rosszul csinálnánk a dolgunkat, ha ezeket nem akarnánk meghallani, ha egyébként volna mit meghallani. Mert kitalálni még ellenvéleményeket sem érdemes.

Melléklet 1.3

A MPRF Közgyűlése 1999. május 29-i ülésén az Alapszabályt az Elnökség javaslatára az alábbiak szerint módosította:

(1.6) A MPRF célja:

(a) hogy stratégiaajánlóvá váljék mind a Magyar Katolikus Egyház, mind pedig a magyar társadalom számára, hiszen katolikus szervezetként része az egyháznak és Magyarországon bejegyzett civil szervezetként része a magyar társadalomnak, így keresztény és értelmiségi voltából egyaránt eredő felelősségéről egyik irányban sem feledkezhet meg;

(b) hogy aktivitást fejtsen ki azon pozitív vagy negatív kihívások megválaszolásában, amelyek a magyar egyházat érik ezzel olyan ökumenikusan is érvényes szellemi felkészültségre törekedve, hogy a műhelyvitákban kiérlelt és sajátjától eltérő véleményekre is tekintettel levő álláspontjaira érdemes legyen figyelemmel lenni, a hivatalos egyházi megnyilatkozások előkészítésében pedig érdemes legyen véleményét kikérni;

(c) hogy segítse a Magyar Katolikus Egyházat abban, hogy az idők jeleit egyre inkább észrevevő és hagyományaiban megújuló egyházzá váljon, hogy képes legyen minden társadalmi réteg számára küldetését korszerűen betölteni. Nevezetesen: az örömhírt örömhírként és úgy hirdetni, hogy az mindenkihez eljusson; köztük azokhoz is, akik, mint értelmiségiek, a magyar társadalomnak véleményformálói és értékek megfogalmazói. Mert ezáltal is segíti a magyar társadalmat szellemi, lelki, erkölcsi fogyatékosságából felemelkedni. És ezáltal olyan társadalmat formálni, amelyet elfogadható életszínvonal, demokratikus jogrend, érvényesülő erkölcsiség és szolidaritás jellemez. Olyan társadalmat, ahol a kereszténység és a katolicizmus alapvetően nem hatalmi vágyat, nem uralkodási igényt, nem evilági szeparatizmust, hanem szolgálatot, ajánlatot és emberi minőséget jelent;

(d) hogy a magyar társadalomban úgy jelenítse meg a kereszténységet, hogy azzal képes legyen kommunikációt folytatni, illetőleg olyan témákkal olyan módon foglalkozzék, ami közérdeklődésre tarthat számot; ami aktuális társadalmi konfliktusokra, mint a magyar társadalmat érő kihívásokra megoldások irányait vagy éppen megoldásokat kínál. Ezért olyan szellemi erőforrássá kell válnia és ennek olyan társadalmi nyilvánosságáról gondoskodnia, hogy a műhelymunkában kiérlelt és sajátjától eltérő véleményekre is tekintettel levő álláspontjait ne legyen érdemes figyelmen kívül hagyni sem a magyar társadalomszervezés területén, sem pedig a közeljövő egyházának szerkezeti és spirituális arculatának formálásában;

(e) hogy elkerülje az összekapcsolódást bármely politikai irányzattal, vagyis meg kell őriznie a függetlenségét a nézetek mérlegelésében és megvitatásában. Ennek nemcsak a (köz)politika területén kell meglennie, de ugyanígy meg kell nyilvánulnia a társadalom legkülönfélébb szerveződései - köztük az egyházak -- és legkülönfélébb szintjei, mindenekelőtt a közélet felé is;

(f) hogy műhellyé is váljék és számba véve azokat az embereket, szakmai műhelyeket, akikre és amelyekre számíthat; programjának megvalósítása közben meg kell találnia a kapcsolatot más hasonló törekvésekkel;

(g) hogy törekedjék a régió, elsősorban a határon túli magyar, Pax Romana szervezeteinek összefogására.

Melléklet 1.4

A MPRF testületei és bizottságai

Kommunikációs Bizottság

Bánffy Katalin

Gyorgyevics Miklós

Lőrincz Éva

Mártonffy Marcell

Neubauer Irén

Niedermüller Anna elnök

Szekfű András

Udvarhelyi Zsuzsanna

Külügyi Testület

Bartal Attila

Dancsok Tamás

Galambos Gyula

Keresztes K. Sándor

Mészáros Klára

Pomogáts Béla

Szöllőssy Ágnes - elnök

Udvarhelyi Zsuzsanna

Startégiai Tervező Testület

Bulkai Tamás

Farkas Beáta

Glózer Rita

Horányi Özséb - elnök

Horváth Árpád

Jakabffy Tamás

Mikulás Domonkos

Nagy Endre

Scharle Péter

Szöllőssy Ágnes

Szörényi László

Szervezetfejlesztési Bizottság

Forintos Görgy

Glózer Rita

Keserü Károly

Kovács K. Zoltán

Mikulás Domonkos - elnök

Melléklet 1.5

Együttműködési megállapodás a kárpát-medencei magyar Pax Romana szervezetek között

Alulírottak, a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi Fórum, a Magyar Pax Romana Fórum, a Romániai Magyar Pax Romana, a Szlovákiai Magyar Pax Romana valamint a Vajdasági Pax Romana elnökei az általuk képviselt szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés szabályozása céljából az alábbiakban állapodnak meg.

l. Alulírottak vállalják, hogy az általuk vezetett szervezet, amint azt az alapszabályukban is kinyilvánítják, a nemzetközi Pax Romana ICMICA szellemiségének megfelelően működik. Ennek érdekében lelkiismereti kötelességük az ICMICA szellemiségének, törekvéseinek és tevékenységének ismeretére jutni, ezt tudatosítani, és ebben az általuk vezetett szervezet tagjait minden eszközzel segíteni.

2. A Pax Romana, mint katolikus értelmiségiek civil szervezete, a krisztusi életeszményt szem előtt tartva, elsősorban az értelmiségi munka területén foglalkozik a mindenkor aktuális társadalmi kérdésekkel, éppen ezért pártpolitikai érdekek érvényesítése nem tartozik céljai közé. A Pax Romana, mint szervezet, politikai pártokat nem támogat, tőlük támogatást nem fogad el.

3. A katolikus civil szervezeteknek, így a Pax Romana magyar szervezeteinek is, kiemelten fontos szerepet kell vállalniuk a közép- és kelet-európai régióban a szolidaritás eszméjének életre váltásában és az ökumené építésében. Szükséges tehát a jó viszony fenntartása más keresztény felekezetekkel és más értelmiségi szervezetekkel. Különösen szükséges, hogy a kisebbségi magyar Pax Romana szervezetek hitünk egyetemes vonatkozására tekintettel többségi keresztény értelmiségi szervezeteivel.

4. A MPRF szorgalmazza a régióban mind a Pax Romana szervezetek közötti kétoldalú kapcsolatok, mind pedig a szomszédos országok Pax Romana szervezetei közötti kapcsolatok kiépítését. Az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a vajdasági Pax Romana szervezetek vállalják, hogy külügyi összekötőik révén részt vesznek az ICMICA Közép- és Kelet Európai Regionális Együttműködési Programjában.

5. Az ICMICA-val kapcsolatban álló Pax Romana szervezetek a külképviseleti teendők ellátására angol, francia, vagy spanyol nyelvtudással rendelkező referenst jelölnek ki. A külügyi összekötőt a megállapodás aláírását követő 30 napon belül mindhárom szervezet megnevezi. A megállapodást aláíró szervezetek, azaz a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi Fórum, a Magyar Pax Romana Fórum, a Romániai Magyar Pax Romana, a Szlovákiai Magyar Pax Romana valamint a Vajdasági Pax Romana külügyi referensei a közös külképviseleti munka koordinálására külügyi bizottságot hoznak létre, amely munkáját a MPRF Külügyi Tanácsadó Testülete irányításával végzi. A külügyi összekötő az őt delegáló szervezet tárgyévi tevékenységéről és a következő naptári évben tervezett programjairól rövid beszámolót készít, amelyet minden év december 31-ig a MPRF elnökségéhez eljuttat.

6. A MPRF a Pax Romana szervezetek munkáját lehetőségeihez mérten támogatja, és az ICMICA levelező tagságot elnyert szervezetek külképviseletét önálló képviseleti munkájuk megszervezéséig ellátja.

7. A MPRF vállalja, hogy rendezvényein a kisebbségi magyar Pax Romana szervezetek által delegált résztvevők költségeihez hozzájárul. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági szervezetek vezetői vállalják, hogy a MPRF rendezvényeire olyan személyeket delegálnak, akiknek hazai tevékenysége a Pax Romana szellemiségének hatékony érvényesítését szolgálja. A támogatásban részesíthető személyek számát az esetenként előre meghatározott kontingensnek megfelelően a MPRF állapítja meg.

8. A szervezetek vezetői és külügyi referensei évente egyszer, lehetőleg május végén/június elején, változó helyszíneken (sorrendben: Magyarország, Erdély, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja) egynapos tanácskozást tartanak, amely alkalommal a következő akadémiai év (szeptembertől júniusig) terveiről egymást kölcsönösen tájékoztatják és a nyilvános rendezvények témáját a szellemi közösség megélése, időpontjait pedig az egybeesések elkerülése céljából egyeztetik.

A tanácskozás technikai lebonyolítása a fogadó szervezet feladata. Pénzügyi feltételeinek biztosításához hozzájárulhat.

9. A jelen megállapodás kizárólag a magyar Pax Romana szervezetek közötti két- és többoldalú kapcsolatokra terjed ki, az egyes szervezetek önállóságát nem érinti.

Kelt: Budapesten, 1998. november 22-én

Melléklet 1.6

A MPRF projektjei

A MPRF középtávú céljainak végrehajtásáról

(1999. október 30-i állapot)

A MPRF középtávú céljait projektek létesítésével és végrehajtásával kívánja megvalósítani. Ezen projektek egyrészt következnek a középtávú célokból, másrészt közvetlenül is reagálnak a mai magyar valóságra és a Magyar Katolikus Egyház viszonyaira. A projektek megvalósításának üteme és mélysége - természetesen - függ azoktól a forrásoktól is, amelyeket a MPRF e projektek érdekében mozgósítani tud. A források részben szellemiek, intellektuálisak és mértékük a mai magyar társadalom állapotával is összefügg (vagyis a jelenleginél jobb helyzetben levő társadalomban nagyobb kapacitások is találhatók volnának), részben anyagiak, amelyek pályázatokon keresztül nyerhetők meg a projekt-céloknak. A MPRF saját forrását kizárólag tevékenységének morális szükségességében, illetőleg ennek felismerésében tudja megjelölni.

A jelenleg működő projektek 1998-ban a középtávú célok közgyűlési elfogadását követően indultak el. Legtöbbjük esetében manapság még lezárulásuk időpontját pontosan megjelölni korai volna. Az alábbi táblázat mindazonáltal az időtartamok terén ad annyi eligazítást, amennyit manapság adni lehet. Az egyes projekt időtartamát vastag vonal jelzi. A projektek időtartamát jelző vastag vonalak előtt található vékonyabb vonalak az előkészítés időszakát adják meg néhány esetben. A projekt-időtartamok jelzéseit követő vékonyabb vonalak azt hivatottak érzékeltetni, hogy várhatóan olyan utóélete lesz az adott projektnek, amellyel a MPRF-nak számolnia kell, mert forrásokat köt majd le.

Alapvetően két típusú projekt van. Az egyik típus (Prj1-Prj7) a mai magyar társadalomra, illetőleg a magyar egyházi viszonyokra irányul. A másik típus (Prj01-Prj06) magára a MPRF-ra és azt a felkészülést szándékozza segíteni, amelynek nyomán a magyar társadalomra, illetőleg a magyar egyházi viszonyokra vonatkozó projektek megvalósítása sikeresebb lehet.

Prj1 (Mi a MPRF válasza a magyar roma problémára, mint kihívásra?)

a projektet vezeti: Bartal Attila

a projektet felügyeli: a Stratégiai Tervező Testület

Prj2 (Mi a MPRF válasza a magyarországi korrupcióra, mint kihívásra?)

a projektet vezeti: Scharle Péter

a projektet felügyeli: a Stratégiai Tervező Testület

Prj3 (Mi a MPRF feladata a keresztény-zsidó párbeszéd előmozdításában?)

a projektet ideiglenesen vezeti: Horányi Özséb

a projektet elvben felügyeli: a Teológiai Testület

Prj3a (A vallások szerepe Magyarország európai integrációjában)

együtt a Prj3-mal

a projektet ideiglenesen vezeti: Horányi Özséb

a projektet elvben felügyeli: a Teológiai Testület

Prj4 (Mi a MPRF feladata a magyarországi civiltársadalom fejlesztésében?)

a projekt vezetője: Glózer Rita

a projektet felügyeli: a Statégiai Tervező Testület

A Prj01-03 (a MPRF felkészítése a középtávú célok megvalósítására)

a projekt vezetője: Horányi Özséb

a projektet felügyeli: a Stratégiai Tervező Testület

A Prj02 (a MPRF szervezetének fejlesztése a középtávú célok megvalósítása érdekében)

a projekt vezetője Mikulás Domonkos

a projektet felügyeli: a Szervezetfejlesztési Bizottság

Prj04 (a MPRF működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése)

a projekt vezetője: Bulkai Tamás

Prj05 (a MPRF kommunikációjának fejlesztése)

a projekt vezetője: Niedermüller Anna

a projektet felügyeli: a Kommunikációs Bizottság

Prj06 (a MPRF külkapcsolatainak fejlesztése, köztük a határon túli magyar Pax Romana szervezetekkel)

a projekt vezetője: Szöllőssy Ágnes

a projektet felügyeli: a Külügyi Testület

A MPRF 1999. október 30-át követően megindítandó projektjei

Prj5 (Mi a MPRF feladata a Hit és értelem című enciklika magyarországi recepciójában?)

a projekt vezetője nincs még felkérve

a projektet felügyeli: a Teológiai Testület

A projekt elsődleges célja az enciklika magyarországi feldolgozásához való hozzájárulás. E tekintetben a MPRF más szervezetekkel együtt konferencia megtartásával és anyagának kiadásával kívánja az enciklika recepcióját segíteni. Ezen elsődleges cél mellett a MPRF fő céljának mindazonáltal azt tekinti, hogy az enciklika gondolatainak diszkutálásán keresztül a világiak egyházbéli szerepének, lehetőségeinek a kérdését is áttekintse az egyházban, a katolikus egyházban, illetőleg a Magyar Katolikus Egyházban.

Prj6 (Mi a MPRF feladata a magyar társadalom jövőképének kidolgozásában?)

a projekt vezetője nincs még felkérve

a projektet majdan felügyeli: a Stratégiai Tervező Testület

A MPRF úgy látja, hogy a koszovói háborúra vonatkozó társadalmi egyetértés Magyarországon a háborúban eltöltött hetek számának növekedtével mind törékenyebbé vált. Mintha elbizonytalanodott volna a politikai szintű konszenzus. Az elektronikus média és a nyomtatott sajtó polarizálódó véleményeket mutatott fel. A közbeszéd alakulását könnyű rossz fejleménynek tekinteni, mert talán rontott az ország (nemzetközi) megítélésén; lehet azonban jónak is tartani, mivel nyilvánvalóvá lett, hogy az eltérő nézetek együttese az össztársadalom felelősségtudatáról tanúskodik.

A MPRF egyrészt annak társadalmi méretű felismerését tartaná fontosnak, hogy felkészületlenül értek bennünket ezek a háborús fejlemények (is), s talán következményeikkel sem számoltunk eléggé; másrészt annak felismerését, hogy ezt a felkészületlenséget már túl sok hasonló felkészületlenség előzte meg. Vagyis mindenképpen le kellene vonnunk azt a következtetést, hogy a demokratikus magyar társadalomban folyamatos, türelmesebb és elmélyültebb konszenzusteremtésre van szükségünk.

A MPRF ezért a projekt keretében is keresni fogja a felelős szellemi műhelyeket és minden állampolgárt, hogy nézzen szembe a magyar társadalmat érő kihívásokkal (érkezzenek azok belföldről vagy külföldről, legyenek politikai, közéleti, vallási, etnikai vagy bármilyen más természetűek) és keresse a szükséges konszenzusok megteremtésének módjait, fórumait és az együttműködésre kész partnereket. Így törekedjék választ adni a kihívásokra, illetőleg hozzájárulni az egyén boldogulásához és a társadalmi közjó gyarapodásához, a jövőkép alakításához való hozzájáruláson keresztül.

Prj7 (a MPRF hozzájárulása a Magyar Katolikus Egyház jövőképének alakításához)

a projekt vezetője: nincs még felkérve

a projektet felügyeli: a Stratégiai Tervező Testület

A projekt jelenleg előkészítés alatt áll. Szükségessége a MPRF középtávú céljainak előkészítő munkálatai alatt vetődött fel. Sok jel mutat arra, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak a magyar társadalomban való megnyilvánulásaiban tapasztalható bizonytalanság arra vezethető vissza, hogy nincs kialakult stratégia (jövőkép) arra vonatkozóan miként is kíván a Magyar Katolikus Egyház jelen lenni a magyar társadalomban. A projekt célja az, hogy átgondolja mit is tud tenni a MPRF, hogy ez a helyzet megváltozzon, de legalábbis a helyzet változása meginduljon.

Beszámoló a Prj1-ről

(Mi a MPRF válasza a magyar roma problémára, mint kihívásra?)

Bartal Attila

Célkitűzések

A magyar társadalmat érő kihívások közül a roma-kérdés az egyik legsúlyosabb, amely szociális, kulturális/oktatási, emberjogi területen éppúgy megoldandó feladatokat jelent, mint egyházi-pasztorális szempontból. Ezen feladatok meghatározásához, illetőleg megoldásához járulnak hozzá azok az állami és civil szervezetek, amelyek a magyarországi cigányság ügyét szem előtt tartva tevékenykednek. Az elmúlt évtizedben sok szempontból előrébb lépett a magyar társadalom a kisebbségek - s közöttük kiemelkedő helyen lévő romák - helyzetének javítása szempontjából, annak ellenére is, hogy a nyugat-európai jogállamok gyakorlatához képest jelentős elmaradásaink vannak. Azonban a közösségek, a személyközi kapcsolatok szintjén a többségi társadalom és a romák között komoly aggodalmat keltő jelenségek mutatkoznak, amelyek természetüknél fogva érintetlenek maradnak a jogi, szociális és egyéb makroszintű szabályozásoktól.

A MPRF roma projektje ezért arra törekszik, hogy a roma kihívásra adott válasza ne csak makrostruktúrák kritikája legyen, hanem a mikrostruktúrák szintjén, cselekvési minták ajánlásával is kínáljon megoldást a problémák megélőinek. Arra keresünk választ, hogy a gyakorlatban, a mindennapi életben mit jelent és milyen erkölcsi felelősséget ró ránk a többség és kisebbség, romák és nem romák problémákkal teli együttélése.

A többség és a roma kisebbség viszonyát a kisközösségek szintjén - szociális, kulturális, szokásrendi eltérésekből fakadóan - sok feszültség jellemzi; ezek egy része rejtve marad, míg másik része a felszínre törve kisebb-nagyobb összeütközéseket eredményez. E konfliktusok némelyikéről a médiában is hírt kapunk. A nyilvánosság megteremtése ugyanakkor nem tűnik kielégítő megoldásnak, a lakosság nagy része tanácstalan marad mind a kirobbant konfliktusokat, mind saját, romákhoz való viszonyulását illetően, hiszen a jelenségek mögött igen bonyolult mozgatóerők működnek. Ezeknek a rejtett történéseknek a kimutatása és a társadalom felé való kommunikálása kiemelten értelmiségi feladat. A kihívás kettős: szükséges egyrészt bizonyos hiányzó ismeretek megszerzése és átadása, másrészt annak az értelmiségi attitűdnek a közvetítése, amelyik cselekvését igyekszik minél inkább a reflektált tudatosság által vezérelni.

A projekt során szeretnénk néhány olyan esetet elemezni, ahol már kirobbant a konfliktus: annak létrejöttét, "működését" szeretnénk megérteni, s ha lehet, modellálni azt, hogy mit kellett volna tenni elkerülése érdekében. Ezt kiegészítve szeretnénk feltárni néhány olyan helyzetet is, amelyek feszültséggel terhesek, ill., amelyekben konfliktusok kirobbanása fenyeget. A kutatás eredményeit Példatárban szeretnénk összegezni. Ebben a kiadványban az esetek riportszerű leírásán túlmenően a háttér mélyebb, feltáró jellegű bemutatását is elvégeznénk, amely a (sok esetben rejtett) okokra is felhívja a figyelmet, valamint olyan alternatív magatartásmintákat is bemutat, amelyek a kiinduló helyzetből pozitív(abb) kimenetelt eredményezhettek volna. A Példatárban már feldolgozott és új eseteket egyaránt be szeretnénk mutatni; ezek feldolgozásába szakembereket vonunk be. Célunk az, hogy jobban megérthessük a háttérben zajló folyamatokat, megoldásokat keressünk, s így a magunk életében is eligazodhassunk - s esetleg mások számára útmutatást tudjunk nyújtani - a nemegyszer komoly erkölcsi kihívásokat tartalmazó személyközi interakciókban.

Eddigi események

Az 1998. november 20-21-én megtartott Tanulmányi Hétvégén felkért szakértők a MPRF jelenlévő tagsága számára vázolták a romák helyzetét ill. azokat a szempontokat, amelyek mentén a roma kihívással foglalkozó projekt, mint sajátos értékeket hordozó és új megközelítéseket felmutató kezdeményezés jelenhet meg a magyar közéletben.

Az 1999. április 19-i pécsi bemutatkozáson és az azt megelőző sajtótájékoztatón a Pax Romana tevékenységei közül a roma projektet mutattuk be.

Az 1999. novemberi konferencián Tihanyban, a Példatár előkészítéseképpen konfliktussal terhelt esetek elemzése történt szakemberek (szociológusok, antropológusok, szociálpszichológusok) bevonásával.

Tervezett tevékenységek

Találkozók, beszélgetések

Ismerkedés lehetővé tétele kisebb csoportok számára (közösségek, egyházközösségekben romákkal való találkozók.)

Helyi szintű találkozók

Plébániákon, helyi csoportokban beszélgetés és adatgyűjtés az együttélés lehetőségeiről és kihívásairól, megoldási javaslatok megfogalmazása. (Így lehetne a projekt eredményeit a leghasznosabban közvetíteni olyan környezetben, ahol a Pax Romana "otthon van".)

Vitafórum

A MPRF honlapján a roma kérdéssel kapcsolatban hozzászólási lehetőség biztosítása, a projekt tevékenységéről folyamatos tájékoztatás megvalósítása.

Tapasztalatok

1. Támogató környezet

A projekt kezdetétől fogva érzékelhető annak támogatottsága más civil szervezetek, szakemberek, a romák ügyével foglalkozó értelmiségiek részéről. Ez megmutatkozott a szekértők felkeresésekor éppúgy, mint az egyes rendezvények szervezése során. Többen kifejezték örömüket, hogy egy katolikus értelmiségi szervezet is fontosnak tartja a téma széleskörű megvitatását. Igen fontosnak és ígéretesnek tekintették sokan a projekt közösségi-személyes megközelítésmódját.

A Pax Romanán belül azonban már kisebb a projekt támogatottsága. A tavalyi felmérés szerint kevesen tartják fontosnak, hogy a mozgalom a kérdést napirendjére tűzze. Kevés visszajelzés érkezett az észrevételeket és "egyéni történetek"-et kérő felhívásra. A többség érdektelensége (nem ellenvéleménye!) mellett azonban van néhány, az MPRF egyéb tevékenységeiben is aktívan részt vállaló személy, aki - igen fontosnak tartván a projektet - lelkesen bekapcsolódik annak munkájába.

2. Bogdán János halála

Komoly veszteség számunkra (is), hogy tavaly december óta Bogdán János, a Gandhi gimnázium volt igazgatója, aki a projekt indulásánál kiemelkedő szerepet játszott, nincs már közöttünk. Azon túlmenően, hogy az ő személye komoly hitelt adott a kezdeményezésnek, a projekt küldetését megfogalmazó gondolatai ma is irányadóak.

3. Szuhay Péter moderálása

A projekt moderálásában ettől az évtől kezdve Szuhay Péter muzeológus, néprajzos játszik vezető szerepet. Az ő nevéhez fűződik az egyedi történetek vizsgálatára épülő munkamódszer, amelynek eredménye lesz a később megjelenő Példatár (ld. bővebben a projekt leírását). Szuhay Péter rendkívüli segítőkészséggel és elkötelezetten áll a projekt mellé.

4. Dobogókő

A tavalyi Tanulmányi Napokon a roma kérdéssel foglalkoztunk meghívott előadókkal és más vendégekkel együtt. Ezen az alkalmon a tagság, mint a problémával ismerkedő hallgatóság volt jelen, hangsúlyosabb volt az egyirányú ismeretközlés az interaktív tapasztalatcseréhez és reflexióhoz viszonyítva. Az előadások igen magas színvonalúak voltak, a rendelkezésre álló rövid idő alatt a romák problémáit a maga sokoldalúságában (szociológiai, néprajzi, emberjogi vonatkozásokban) ismerhette meg a hallgatóság.

5. Kapcsolatok: Munkaügy, Betánia

A Baranya Megyei Munkaügyi Központ a pécsi bemutatkozás (1999. április) után vette fel velünk a kapcsolatot, hogy az ő roma programjaik és a MPRF roma projektje közötti együttműködés lehetőségeiről tárgyaljunk. A mi projektünk nem illik bele abba a profilba, amelyet a Munkaügyi Központ programjai meghatároznak. Mindamellett fontosnak találjuk, hogy hasonló céllal működő szervezetekkel legalább a tapasztalatcserét elősegítő kapcsolatot ápoljunk. Ezért megkerestük a Pax Romana támogató tagszervezetként működő Betánia Közösséget azt tudakolva, milyen hasonló tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit, tapasztalatait a roma projekten keresztül közvetíteni tudnánk más civil- és állami szervezetek felé.

Beszámoló a Prj2-ről

(Mi a MPRF válasza a magyarországi korrupcióra, mint kihívásra?)

Scharle Péter

1. Összefoglaló a bajai kongresszusról

A kongresszus színhelye Baja volt. Alig húsz kilométerre egy de facto hadszíntértől a résztvevők egyfelől élvezhették a város kora tavaszi, békés hangulatát és a házigazdák - a magyarországi németek kultúrközpontjának személyzete - figyelmes gondoskodását, másfelől naponta érezhették, hogy milyen összetartozás tudat forrása az a fenyegetettség, amelyről nem lehet nem tudomás venni, de nem lehet közvetlen eszközökkel kiküszöbölni sem. A Vajdaságból érkezettek az irántuk megnyilvánuló figyelem és együttérzés jeleit napról napra észlelhették, és láthatóan nagyra értékelték.

Az előadások széles területről adtak áttekintést. A korrupció jelensége, társadalmi-gazdasági hatása az elmúlt években világszerte társadalomtudományi kutatások tárgyává vált. Sok eredmény született. Ezek újrafelfedezését elkerülendő kaptak felkérést a konferencián való részvételre olyan előadók, akik a közelmúltban, hazai közleményeikben lényeges kérdéseket tárgyaltak és tisztáztak. Az általuk feldolgozott összefüggések közül különösen az alábbiak jelentettek fontos kiinduló pontot a kongresszus vitáihoz:

a korrupció erkölcsi-politikai természetű jelenség, létező és semmibe nem vehető normák megszegése, amelyet a jogi minősítések mesterségesen tagolnak;

a versenygazdaság szereplőiben szunnyadó, korrupciós ügyletekre hajló készség akkor aktivizálódik, ha a politikai életben a partikuláris érdekérvényesítést szolgáló, kijáró-elintéző magatartás válik mintává a közjó szolgálatával szemben;

a korrupció érzékelése és megítélése egy-egy adott társadalomban és kultúrában mindenekelőtt az erkölcsi normák tartalmának és érvényre jutásának függvénye;

a személyes integritásnak és ellenállásnak vannak esélyei a korrupcióval szemben, ha politikai szintű és érvényű akaratra támaszkodhat.

A kongresszus a tájékozódás területének kiszélesítése végett eddig mellőzött vagy kevés figyelmet kapott társadalomtudományi (egyebek között kulturális-antropológiai, szociál-pszichológiai, pszichiátriai, etológiai stb.) szakértők előadásait is meghallgatta. Kiderült, hogy akadnak még kutatatlan megközelítésmódok, de nincs olyan diszciplína, amelynek ne lenne érdekes és eredeti mondanivalója a korrupcióról. Ezt a tanulságot is tömör megállapításokkal lehet szemléltetni:

a (mégoly kismértékű) normaszegés deformálja a személyiséget, álszent magatartásminták, kialakulásához vezet;

a társadalmak kialakíthatnak korrupciót korlátozó eljárásokat, jómódú csoportok akár "meg is vásárolhatnak" korrupcióval nem szennyezett életkörülményeket;

a korrumpálásra való hajlamnak vannak szociálpszichológiai gyökerei (például sorsunk befolyásolására irányuló igyekezetünk akkor is paraszolvenciára késztethet, ha világos jelek szerint erre nem lenne szükség);

a korrupció nem feltétlenül és nem minden körülmények között rossz dolog - jelezhet normahibát, abszurd közigazgatási viszonyokkal való társadalmi szembenállást, bizonyos helyzetekben a közjó elérésének eszköze lehet.

A Magyar Pax Romana Fórum programjával összhangban a teológiai, spirituális, erkölcsi, lelkipásztori, egyháztörténeti vonatkozások önálló előadásokban is napirendre kerültek, a plenáris vitáknak pedig állandó szempontját képezték. Ebben a gondolatkörben fogalmazódtak meg azok a felismerések, amelyek a katolikus, illetve keresztény világszemlélet számára talán a legfontosabbak. Közülük a következők érdemelnek említést:

a kisebb rossz választásának morálteológiai alapelve érvényben tartható, de korrupciós események megítélésénél történő alkalmazása nagyon finom megkülönböztetéseket, további elemzéseket követel meg;

tudomásul kell venni, hogy az egyház által évszázadokon át képviselt általános erkölcsi normákat a szekularizált világ ugyan nem tagadja meg, de félretolja, nem igényli és nem követi (távolról sem azért, mert koronként az egyházon belül is működnek korrupciós mechanizmusok);

a keresztény értékrendet valló polgári szervezetekben a korrupció kerülése, az ezzel járó hátrányok (adott esetben versenyhátrányok) vállalása kohéziós és példát szolgáltató hatású lehet, lényegében evangéliumi megalapozottságú feladat;

a közjó érvényesülését szolgáló normák vállalása ma nyilvánvalóbb és sürgetőbb keresztény feladat, mint az elmúlt évtizedekben, vagy a rendszerváltoztatás kezdetén;

a transzcendens egységtudat széttöredezésének (cor-ruptio) gondolata izgalmas asszociációk és allegorikus képzetek kiindulópontja lehet.

Sajátos dinamikát adott a konferenciának a konkrét gondokhoz, helyzetekhez kapcsolódó előadások szerencsés aránya és igényessége. Minden napra jutott egy-két olyan esettanulmány, amely (magyarországi, kárpát-medencei vagy éppen nyugat-európai) példát elemezve vetett fel gyakorlati kérdéseket és jutott el általánosabb következtetésekhez. Ezek körében hangzottak el például az alábbi megállapítások:

igaz, hogy a példaadással és a neveléssel kell kezdeni a korrupció megfékezését, de mivel kell folytatni?

hiteltelen korrupcióellenes kormányzati programok akár ronthatnak is egy kialakult helyzeten;

Kelet-Közép-Európában a közjavak korrupt megszerzése négy évtizeden át volt elfogadott gyakorlat, a versenygazdaság felé vezető úton pedig a magánvállalkozások sodrában háttérbe szorul a közösségi érték és érdek;

korrupciós jelenségek kisebbségi és többségi környezetekben egyaránt előfordulnak, az etnikai megkülönböztetés nem ad alapot minősítésre;

az egyház gazdálkodásában is helyénvaló az átlátható és szakszerű mechanizmusok kialakítása, a megalapozatlan gyanakvás eloszlatása és a példamutatás jegyében is;

A résztvevők aktivitása meghatározta a kongresszus hangulatát. Másfél-két órás plenáris viták követték az előadásokat. Sok volt a rövid és magvas hozzászólás. A résztvevők egymással és az előadókkal is párbeszédet nyitottak. Az előadók élvezték ezt a helyzetet, mondanivalójukat gyakran egészítették ki és nem ritkán megállapításaikat is pontosították a vitában. Többségük a folyamatos jelenlétet nem tudta vállalni, ezért velük szemben a résztvevők előnye fokozatosan nőtt - a hallgatóság napról napra szélesebb összefüggésekben gondolkodva latolgathatta az újabb és újabb előadók meglátásait, megállapításait.

Ez a hatás ellensúlyozta a kifáradás és elfásulás mindig fenyegető folyamatát. Az utolsó napig élénkek voltak a viták, sőt maradt erő és gondolat a záró megbeszélésre is. Ez utóbbi nem vállalkozott végkövetkeztetések vagy ajánlások megfogalmazására. Abban alakult ki egyetértés, hogy a MPRF programjában projektként szereplő témakör számára a kongresszus előadásai és vitái további feldolgozásra és összegzésre érdemes anyagot jelentenek, amelyet a folytatódó munkában kell - és lehet is - felhasználni.

A kongresszust záró beszélgetés egyik meghökkentő megjegyzése mindenkit ráébreszthetett arra, hogy a teljesség elérésének kockázata egyelőre csekély. A vitavezető, a hangfelvételeket készítő (csendes jelenlétben a konferencián a legtöbb időt eltöltő) technikushoz fordult és megkérte, mondja el ő is, milyen benyomásai támadtak. Az addig szótlan, de láthatóan figyelmes és érdeklődő fiatalember két tömör mondatban hívta fel a figyelmet arra, hogy nem esett szó a kérdéskör fonák oldaláról, a korrupció által okozott kárról, sérelmekről, azok mértékéről és orvoslásuk lehetséges eszközeiről.

További kiegészítésekre (például a munkakapcsolat, a baráti segítség és a korrupt együttműködés finomabb megkülönböztetésére) vonatkozó javaslatokat többen felvetettek. A hozzászólásokból kibontakozó összkép önmagában is sok tanulságot kínál és összegzésre érdemes. A műhelymunka pedig olyan összefoglaló áttekintést eredményezhet, amely eljut a szintézis lehetőségének határáig, és keresztény értékrendbe ágyazott támaszt ad a konkrét korrupciógyanús helyzetekben megúszhatatlan, felelős egyéni döntések vállalásához.

A kalocsai népviseletes stólákkal koncelebrált Veni Sancte, a MPRF munkáját figyelemmel kísérő püspökök jelenléte, érdeklődése és megnyilatkozásai, a reggeli szentmisék alkalomhoz és tárgyhoz illeszkedő evangéliumi részletei, az ezekhez kapcsolódó homiliák létrehozták és folyamatosan fenntartották azt a lelkületet, amely a látszólag legszikárabb szakmai megfontolásokban is fel tudta fedezni a spirituális és transzcendens vonatkozásokat. Sokan jegyezték meg távozáskor, hogy szerény várakozásokkal érkeztek, és meglepődéssel adták át magukat a keresztény szempontból viszonylag egyszerűen elintézhetőnek vélt témakörben színes, izgalmas és továbbgondolásra érdemes benyomásoknak. A KMÉM tagjainak előadásai, hozzászólásai jelezték, hogy a téma feldolgozása számukra is kihívást jelentett, tanulságos és gyümölcsöző volt.

2. A korrupció témakörében folytatandó munka további programja

A bajai kongresszus előkészítése és lebonyolítása időszakában nagyon széles körben történt tájékozódás. Sok előadás, tanulmány és vita tapasztalatait lehet feldolgozni. A MPRF céljait tekintve ennek a munkának az eredménye olyan összefoglaló dokumentum lehet, amely

rendezett, tömör, redundanciákat kiküszöbölő szövegezéssel, a lehetőségek határáig kiegyensúlyozott színvonalon,

katolikus, keresztény alapelvekre támaszkodva, azokat érvényesítve tekinti át a szaktudományos eredményeket;

tartalma kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyek a társadalmat jelenleg és a következő évtizedben várható társadalmi-gazdasági folyamatok kapcsán feltehetően foglalkoztatják;

mértéket jelent igényesebb későbbi viták, állásfoglalások számára (a felszínes, műkedvelő színvonalú, egyoldalú és elfogult megnyilatkozások kockázatát csökkenti, illetve azok felismerését megkönnyíti).

Az alábbiakban ezt az elkészítendő (elkészíthetőnek tekintett) dokumentumot Jelentés néven említem.

A Jelentés tartalma felöleli a kérdésfelvetéseket, azokhoz kapcsolódva rendezi a definíciós kérdéseket és kialakít egy olyan szóhasználatot, amely lehetővé teszi az egyértelmű megfogalmazásokat. Bemutatja, és lehetőség szerint csoportosítja a Jelentés, a jellegzetesebb korrupciós jelenségeket. Rendezett formában ismerteti az ezekhez kapcsolódó szaktudományos felismeréseket, megállapításokat. Megadja a keresztény alapelvekre épülő megfontolásokat. Esetleírások keretében gyakorlati észrevételeket, ajánlásokat tesz.

A Jelentés összeállítása szerteágazó, több szakaszból álló munkát igényel. Ennek része egyebek között

a konferencia előadásai, a hozzászólásokban és vitákban felvetett gondolatok feldolgozása,

szakirodalmi áttekintés (a hazai közlemények esetében legalább 1992-től, emellett szemelvényezően az angol és német nyelvű szakközleményekre is kiterjedően),

a Jelentés szerkezetének kialakítása,

az első szövegváltozat opponenciára bocsátása és megvitatása szűkebb, a témakörben tájékozott és felkészült résztvevőkkel,

javított szövegváltozat kialakítása és megvitatása MPRF-műhelyvita keretében,

a Jelentés szövegének véglegesítése.

A kidolgozás lényeges eleme a MPRF erre illetékes tanácsának, elnökségének vagy ad hoc bizottságának folyamatos ellenőrző figyelme, a fontosabb munkarészek elvégzésekor, de legalább háromhavonta egyszer az előrehaladás véleményezése.

A kidolgozás lehetősége és időigénye döntően függ attól, hogy az MPRF kebelén belül akadnak-e a kidolgozásban való részvételre vállalkozó tagok. A munka időigényét - színvonalat tekintve megalkuvások nélküli igényesség feltételezésével - 1200-1500 munkaórára becsülöm. Ezen belül vannak 3-5 órás időtartamtól 20-50 órás blokkokig terjedő, egy-egy személy által elvégezhető munkarészek. A munka szervezését és a szövegezés szerkesztését 3-4 fős csoportnak kellene gondoznia. Számukra ez havi (nettó) 3-5 órás e-mail melletti elfoglaltságot jelentene az érdemi munkarészek kidolgozásában való esetleges részvételen felül. Egyes feladatrészek, kitüntetetten az opponensi közreműködések és a műhelyviták kültagok bevonását teszik szükségessé. A fenti időkereten belül az ilyen jellegű feladatmennyiséget 250-300 munkaórára becsülöm.

A Jelentés teljes egészében megbízásos formában történő kidolgoztatását azért nem vetem fel javaslatként, mert

pénzigényét (bruttó) 3-5 millió forintra becsülöm,

az ilyen formában elérhető végeredmény megfelelőségét illetően komoly kételyeim vannak,

a kidolgozás maga próbaköve is a MPRF műhelymunkára való képességének.

Egyes munkarészeket ugyanakkor nem csak lehetetlen, de helytelen is lenne belső munkatársaknak elvégezni, akkor sem, ha díjazásuk egyébként megoldható (amit javasolok is az érdemi műhelymunkát végző MPRF tagok esetében). A külső közreműködők foglalkoztatásának pénzigényét (bruttó) 300-500 ezer Ft keretben előirányozhatónak tartom.

A kidolgozás technikai költségeire és határidejére nem teszek javaslatot. A jó sodrú munka időigényét (forráshiány miatti késésekkel nem számolva) 10-16 hónapra becsülöm, ez természetesen függ a munkában résztvevők által vállalt intenzitástól is.

Mi a Magyar Pax Romana Fórum válasza a magyarországi korrupcióra, mint kihívásra?

TERVEZET

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés (1 oldal)

2. Jelenségek, esetek, helyzetek - a korrupció jelei (3 oldal)

(Tömör, listaszerű áttekintés a korrupciósnak tekinthető helyzetekről, ügyletekről.

Részletes leírások, esettanulmányszerű ismertetések az 1.mellékletben)

3. A korrupció társadalmi megítélése (5 oldal)

(Rövid, tézisszerű megállapítások a médiamegnyilvánulások alapján. A 2. mellékletben idézetek, hivatkozások, dokumentumok).

4. Szaktudományok a korrupcióról (elemzések és megállapítások) (21 oldal)

(A bajai konferencia szakmai anyagára és a szakirodalom további, releváns közleményeire épülő áttekintés, amely minősítés nélkül foglalja össze a szakmai nézeteket)

4.1 A korrupció elemzésének előzményei (5 oldal)

4.2 Szaktudományos vizsgálódás (8 oldal)

(Tömör összefoglalások. Részletesebb kifejtések - ahol van ilyen - a 3. mellékletben)

4.3 Erkölcsi, teológiai elemzések (8 oldal)

(Részletesebb ismertetések, a keresztény tájékozódás eredményei)

5. A kérdések állása 2000-ben (10 oldal)

5.1 Következtetések, összefoglaló megítélés (2 oldal)

(Az előző fejezet alapján megfogalmazható összegzés)

5.2 Vitatott, tisztázatlan kérdések (2 oldal)

(Nyitott, lezáratlan felvetések, megítélési változatok, vizsgálódási feladatok)

5.3 Társadalmi folyamatok trendjei (4 oldal)

(A magyarországi társadalmi-gazdasági változásokat várhatóan kísérő korrupciós jelenségek 2010-ig kitekintve)

5.4 Európai és globális integrációs hatások (2 oldal)

6. Ajánlások (3 oldal)

(A MPRF következtetései és ajánlásai)

Beszámoló a Prj3-ról

E projekt keretében került megrendezésre 1998-ban Pannonhalmán a Magyar megfontolások a Soáról című konferencia. Ebben az évben, a konferencia anyagát tartalmazó, kiadásra szánt könyv előkészítése folyt. A hasonló című kötet a Balassi Kiadónál jelenik meg. Sajtóbemutatója előreláthatóan december 9-én lesz Budapesten a Kossuth Klubban Schweitzer József országos főrabbi és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát jelenlétében. A könyvbemutatót előreláthatóan Poszler György irodalomtörténész, akadémikus tartja.

E projekt keretében szervezzük a 2000. évben esedékes ökumenikus találkozót. A találkozó az evangélikusok, a reformátusok (Európai Protestáns Szabad Egyetem), esetleg más keresztény felekezetek közreműködésével szerveződik. A zsidó felekezet részvétele is valószínű. A találkozó várható tematikája a következő:

A vallások szerepe Magyarország európai integrációjában

"Az ezredforduló Európájában maradéktalan egyetértés látszik abban, hogy Magyarország jövője az Európai Közösségben képzelhető csak el. Magyarországon belül ezt az egyetértést nem csak politikai konszenzus hordozza, nem csak racionális gazdasági megfontolások támasztják alá, de az ország kulturális tradíciói is ezt sugallják.

Kétségtelen tény azonban, hogy az elmúlt évezred magyarországi társadalom- és politikatörténete főként arra ad példát, hogy a két nagy kulturális minta, a nyugati és a keleti közös határmezsgyéjén mindkét minta érvényesült hol az egyik, hol a másik részleges vagy kiterjedtebb dominanciája mellett. Éppen ezért a manapság tapasztalható egyetértést Magyarország hovatartozását illetően a térségben létrejött valódi döntésnek, illetőleg kollektív felismerésnek kell tekinteni.

Mindazonáltal sem a ma tapasztalható egyetértésből, sem pedig a térség történelmi tapasztalatából nem lehet azt a következtetést levonni, hogy Magyarország integrációja az Európai Közösséghez minden részletében megoldott vagy éppen problémamentes folyamat. Tudjuk nagyon jól, hogy az integrációs tárgyalások nehéz tárgyalások, és azt is, hogy az ország felkészültsége az integrációra az integrációs tárgyalások témáiban más és más. Sejthetjük azt is, hogy a legkomolyabb, a legtöbb nehézséget jelentő kérdések voltaképpen nem is részei a tárgyalásoknak. Az integrációs tárgyalások igen sok kérdésre nem adnak választ, sőt a tárgyalópartnerek nem is tekinthetők válaszadásra kötelezettnek.

A konfesszionálisan elkötelezett embernek azonban morális kötelessége feltenni ezeket a kérdéseket is, hiszen ezek megválaszolása legalább annyira segíti felebarátainak boldogulását, mint azok, amelyek valóban részei az integrációs tárgyalásoknak. A konfesszionálisan elkötelezett ember például nem térhet ki azon kérdések elől, amelyek - konfessziótól függetlenül, vagy éppen ahhoz kötődően - azt taglalják, hogy van-e tapasztalata, van-e sajátos tudása vallásának perspektívájából az európai integráció ügyében. Vajon azonos módon látja-e a magyar társadalom feladatait a katolikus és a református, van-e tapasztalati különbség, megjelenik-e ez konfesszionálisan is az evangélikus és a zsidó hiten levők esetében, és így tovább. Pontosabban - a különböző konfessziók felől nézve ezekre a kérdésekre - gazdagabbá válunk-e a különbségek felmutatásával, a különböző tudásoknak mindannyiunk számára hozzáférhetővé tételével? Vajon gazdagodik-e Magyarország és ezáltal az Európai Közösség is, ha nagyobb figyelmet fordít konfesszionálisan elkötelezett polgárainak sajátos tudásaira?

Tény, hogy akár ezt a legutolsó kérdést is szerencsésebb abból a másik kiindulópontból feltenni, amely nem azt kérdezi, hogy "gazdagodik-e Magyarország", hanem inkább azt, hogy "mit tudnak kínálni az országnak konfesszionálisan elkötelezett polgárai"?

Ebből az attitűdből kiindulva az 1998. novemberében Pannonhalmán tartott Magyar megfontolások a Soáról konferencia szervezői (Evangélikus Teológiai Akadémia, Keresztény - Zsidó Társaság, Magyar Pax Romana Fórum, Országos Főrabbi Hivatala, Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó Egyetem, Pannonhalmi Főapátság, Debreceni Református Hittudományi Egyetem és Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Szövetség) úgy vélik, hogy a zsidó-keresztény párbeszédnek, illetőleg a magyarországi ökumenikus mozgalomnak fel kell vállalnia a jövőre tekintést is. Sok feladat van ugyan a múlt feldolgozásával, a ténylegesen létező konfesszionális különbségek feltárásának és kölcsönös tiszteletben tartásának ügyeiben, de legalább ugyanennyire fontos a világban élő felekezet és tagjaik részvétele - a spirituális előretekintésen, vagy éppen az üdvösségen való munkálkodáson túl - az evilági értelemben való jövőalakításban.

Az említett szervezetek úgy gondolják, hogy - a későbbiekben még mások bevonásával - törekvéseiket egy országos nagyrendezvénnyel a millennium évében lenne célszerű kifejezésre juttatni. Ez a pályázandó négy félnaposra tervezett konferencia 2000. tavaszán - részleteiben az 1999. évben műhely megbeszéléseken kialakítandó - négy téma köré csoportosítva tekintené át, illetőleg mutatná be a lehetséges konfesszionális hozzájárulást Magyarország európai integrációjához:

a. Vannak-e konfesszionálisan különböző tapasztalatai és stratégiái a nemzeti identitás megőrzésének és melyek ezek? És fordítva: vannak-e Európán belül magyar megfontolásra érdemes tapasztalatok?

b. Vannak-e prioritásai a nemzeti és a vallási identitásnak az Európai Közösségben, illetőleg mi következik ebből Magyarországra vonatkozóan?

c. Mi lenne a társadalmi integrációt is segíteni kész keresztény és zsidó teológia, illetőleg mit tud e tekintetben felajánlani a magyar hozzájárulás? És fordítva: vannak-e Európán belül magyar megfontolásra érdemes tapasztalatok?

d. Milyen tapasztalatokkal képesek segíteni az egyházak Magyarországot a regionálisan szerveződő Európai Közösségben?"

Beszámoló a Prj4-ről

(Mi a MPRF feladata a magyarországi civiltársadalom fejlesztésében?)

Glózer Rita

1. Milyen feladata lehet a MPRF-nak a magyarországi civiltársadalom fejlesztése terén?

A MPRF középtávú céljai című dokumentum leszögezi: a MPRF-nak stratégiaajánlóvá kell lennie a mai magyar társadalom számára. Tagjainak magas szintű szakmai felkészültsége révén olyan szellemi potenciált kell képviselnie, mely képes aktívan reagálni a társadalmat érő időszerű kihívásokra.

A 90-es évek óta igazi kihívás a magyar társadalom számára, hogy mit tud kezdeni a rendszerváltáskor visszanyert egyéni és kollektív jogokkal, képes lesz-e valamiféle civil kurázsi segítségével az állami és a gazdasági szféra preferenciáival alternatív, civil értékeket szembeállítani, tudja-e képviselni a polgárok érdekeit a politikai szférán kívül. Az elmúlt évtized ide vonatkozó történései ellentmondásosnak nevezhetők, van tehát mit tenni a civiltársadalom fejlesztése terén. Kevés és nehezen hozzáférhető az információ a szervezetekről és a szervezetek számára, a civil szervezetek egymástól elszigetelten végzik tevékenységüket, nincsenek megfelelő fórumok a tapasztalatok cseréjére, kapcsolatok kiépítésére, továbbképzésre. A szervezetek támogatásának, az erőforrások újraosztásának rendszere nincs jól kiépítve. A civil szféra tudáshiányokkal küzd, hiszen elkötelezett aktivistái nem feltétlenül professzionális szakemberként, hanem gyakran személyes érintettségük okán végzik tevékenységüket. A MPRF deklarált elvei értelmében nem mehet el szótlanul ezen kihívások mellett.

2. Hogyan kapcsolódik mindez a MPRF szellemiségéhez, céljaihoz?

A civil szervezetek által képviselt legfontosabb - az állami és gazdasági szektoréhoz képest alternatív - értékek: az együttműködés, a bizalom, a társadalmi szolidaritás, a tolerancia, az önkéntesség és öntevékenység, közhasznúság elve mind olyan eszmék és értékek, melyek a MPRF középtávú céljaiban is jelen vannak. A MPRF Magyarországon bejegyzett egyesületként maga is része a hazai civiltársadalomnak, működésében, tevékenységében érték-alternatívákat kínál fel a társadalom tagjai számára. Alapvető küldetésének tekinti, hogy öntevékeny tagjai önkéntes együttműködése, szellemi potenciálja révén a társadalom egészének működését segítse. Véleménynyilvánításra, párbeszédre törekszik, aktív része kíván lenni a társadalomnak. Szolidáris annak hátrányos helyzetben lévő tagjaival, csoportjaival, toleráns a mássággal, a máshogy gondolkodással.

3. A Prj4 első féléve

A magyarországi civiltársadalom fejlődését segítő projekt gondolata 1999 első hónapjaiban született meg. Az elmúlt fél év hozadéka elsősorban az, hogy kezd körvonalazódni, milyen konkrét módon tudná a MPRF segíteni a hazai civil szféra tevékenységét. A félév során a "civil szempont" folyamatosan jelen volt a MPRF programjain, rendezvényein elsősorban a bajai konferencián és a szegedi bemutatkozás keretében tartott előadás formájában, valamint a tagság körében készített felmérés szempontjai között.

4. A projekt státuszáról és a nehézségekről

A projekt jelenleg sem a MPRF valamely testületéhez, sem a projekt vezetőjén kívül más tisztségviselőhöz nem kötődik, így a tevékenység keretei viszonylag lazák, az egyes események ad hoc módon, más egyesületi eseményekhez igazodva zajlanak, ami az igazán hatékony munkát nem segíti. A projekt koncepciója az elmúlt félévben körvonalazódott, a konkrét tevékenységi formák is kirajzolódni látszanak. Ezért szükségesnek tűnik, hogy a projekt valamelyik operatív testület (azaz bizottság) felügyelete alá kerüljön. Ezt a változtatást érdemes lenne összekapcsolni a Szervezetfejlesztési Bizottság feladatkörének felülvizsgálatával

5. Az Szfb működésével kapcsolatos gondolatok

A Szervezetfejlesztési Bizottság a MPRF tagságával kapcsolatos változtatások kidolgozása, a tagsági rendszer átalakítása érdekében jött létre. Az elmúlt időszakban elkészült a tagság körében végzett felmérés. Az eredmények feldolgozása nyomán mód volt/van a megfelelő következtetések levonására, és ezeknek megfelelő lépések megtételére. A tagsági rendszer egyszeri átalakítása után a Szfb ezen feladata megszűnik. Ugyanakkor a MPRF projektjei egyre aktívabban működnek, és talán érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a projektek eredményeinek hatékony és valóban széleskörű hasznosítására - mely értelmezésem szerint szervezetfejlesztési feladat. Szervezetfejlesztésen tehát itt a MPRF szervezetének, a testületek és projektek munkájának folyamatos koordinációja (a szervezet és a tagság számára kézzel foghatóvá tételét), támogatása, azaz saját szervezetünk és működésünk folyamatos önreflexiója értendő (ebben az értelemben valójában inkább szervezet-karbantartásról van szó). Ez lehetne a Szfb működésének új filozófiája a tagsági rendszer átalakítása után. Ezért a Szfb-nek folyamatosan tájékozódni kell a projektek működéséről, eredményeiről, és azokat a tagsághoz és a potenciális (leendő) tagokhoz el kell juttatni.

6. A Szfb és a Civiltársadalom-projekt

A fenti gondolatmenettel szorosan összefügg a Prj4 koncepciója, melynek lényege a tematikus projektek eredményeinek hatékony és valóban széleskörű közvetítése, hasznosítása a civil szervezeteken keresztül (ld. a legutóbbi közgyűlés anyagába készített tervezet). Ezen elgondolás szerint a Szfb alkalmasnak és megfelelőnek tűnik a Prj4 felügyeletére. Egyetértés esetén szerencsés lenne, ha minél előbb lépések történnének ebben az irányban, és a Civiltársadalom-projekt a Szfb felügyelete alatt folytatódhatna a második félévben.

7. A Civiltársadalom-projekt további működése:

A fentiek szellemében a Prj4 keretében a következő lépések szükségesek:

A tematikus projektek (roma, korrupció, zsidó-keresztény stb.) vezetőivel megbeszélést kell folytatni arról, hogy mely projektben van hasznosítandó/hasznosítható eredmény. A tematikus projektektől várjuk a "mondanivalót" (Mit).

Megtárgyalandó, hogy milyen formában kerüljön sor ezek "kiközvetítésére" (pl. oktatás : tréningek, előadások, tanfolyamok; kiállítás stb. - a példák egyelőre illusztráció jellegűek). A megfelelő forma ki/megtalálása a Prj4 felügyelő testületének feladata (Hogyan).

Fel kell kutatni azokat a szervezeteket, intézményeket, melyek közreműködnek az általunk szervezett képzések, rendezvények lebonyolításában. Ez a feladat kettős: egyrészt magában az ismeretközvetítésben segítségre szorulunk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy képzett trénereket, oktatókat, kiállítás-szervezőket tudunk kiállítani sorainkból, tehát módszertani segítséget kell találnunk, másrészt befogadó intézményt, ahol a lebonyolításra sor kerül (megfelelő kapcsolatrendszerrel, propagandával, koordinációs szolgáltatással, igényfelméréssel) (Kivel).

Kik kell dolgozni a képzések, rendezvények tartalmi részeit (tematikák, programok). Ez a feladat a tematikus projektek vezetőire (és közreműködőire) vár.

Előzetes tájékozódás eredményei

1. Az általunk rendezendő események, rendezvények befogadására alkalmasnak tűnnek a Regionális Civil Információs Központok Hálózatának tagintézményei, szervezetei. A RECIPROK nevű hálózat tagjai (zárójelben a fenntartó, működtető szervezet neve):

Regionális Civil Információs és Programfejlesztő Központ, Kecskemét (Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége)

Civil Információs Központ, Pécs (Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Közhasznú Társaság)

Regionális Civil Információs Központ, Miskolc (Ifjúságért Alapítvány)

Regionális Civil Információs Központja és Civil Közösségi Adattára, Debrecen (Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány),

Nonprofit Információs és Szolgáltató Iroda, Szombathely

Regionális Civil Információs Iroda, Szeged (Szegedért Alapítvány)

Regionális Civil Információs és Program Központ, Kaposvár (TESZ Somogy Megyei Szervezete)

Regionális Civil Információs Központ, Tatabánya ( United Way- Vértes Vidéke Alapítvány)

A regionális civil központok működésének legfontosabb területei a civil szervezetek számára nyújtott információs szolgáltatások, a tanácsadás és képzés különböző formái - ezek lebonyolításához általában megfelelő körülményekkel rendelkeznek. A központok koordinálják, összefogják egy-egy régió civil szervezeteit, melyekkel rendszerint szoros és jó kapcsolatban állnak. Rendezvényeikről, szolgáltatásaikról rendszeresen megjelenő kiadványaikban informálják a civileket, az információáramlás meglehetősen jó.

2. Módszertani segítség ügyében trénerek képzésével, művészeti és kulturális rendezvények szervezésével, moderálásával foglalkozó szervezetekkel, cégekkel kellene felvenni a kapcsolatot. Civil vonalon egy-két tipp: Soros-NIOK Iroda, Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány.

Beszámoló a Prj01/03-ról

(a MPRF felkészítése a középtávú célok megvalósítására)

Horányi Özséb

A projekt keretében az 1998. májusi közgyűlés által elfogadott középtávú célok és a megvitatott elemzés (A MPRF programja) további finomítása és a megvalósítás során megjelenő kérdések és nehézségek megoldása a feladat.

A STT őszig két ülést tartott és kijelölte a további elemzések és vizsgálódások tényleges lépéseit. A szeptemberi négy ülés témája a kibővített elnökségi ülés előkészítése volt.

A MPRF elnöksége és a bizottságok és testületek elnökeivel, illetőleg a projektek vezetőivel és másokkal kibővített ülése 1999. novemberében Balatonalmádiban az 1998. májusától megtett utat fogja elemezni, és ha szükséges a kitűzött célokon módosításokat javasolni. Ezek a javaslatok a MPRF 2000. májusi közgyűlésén határozati javaslatok formájában jelenhetnek majd meg. Ennek az ülésnek az előkészületeit a STT végezte.

Beszámoló a Prj02-ről

(a MPRF szervezetének fejlesztése a középtávú célok megvalósítása érdekében)

Mikulás Domonkos

Felmérés a tagságról

1999. februárjára elkészült a tagságról és szimpatizánsokról készült felmérés kiértékelése. A felmérésről szóló tanulmány kivonata megjelent a Mérleg 99/2. számában. A teljes szöveg a MPRF honlapján olvasható. A bajai kongresszuson a felmérés eredményeiről tartottunk fórumot. Ezen többek között arról is szó esett, hogy mennyiben lehet reprezentatívnak tekinteni a felmérés eredményét, miért volt szükség az életmódra vonatkozó kérdéseket feltenni, vagy mennyire nyújtott valós információt, pl. a konzervatív/liberális vagy a jobb/baloldali skálán való önbesorolás.

A felmérésből kiderült, hogy a MPRF tagjai értelmiségi csoportot alkotnak, lényegében egységesen egyetértenek a MPRF új programjával. Sokféle kötődést hordoznak, és társadalmilag aktívak. A további munka során érdemes figyelembe venni és kihasználni e kötődéseket.

A jobb kapcsolattartás érdekében elkészült egy új személyi nyilvántartás, amely által könnyebb lesz a kapcsolattartás a tagokkal és szimpatizánsokkal.

Bemutatkozó rendezvények - Pécs

Jó hangulatú rendezvény volt sok érdeklődővel, a Szélkiáltó együttes szolgáltatott a szünetekben zenét. E programon részt vett és többször hozzá is szólt Mayer Mihály megyéspüspök úr. Havasi János helyi újságíró vezette a programot és előtte a sajtótájékoztatót, ahol számos újságíró megjelent. A MPRF-ról általában Horányi Özséb, Szöllőssy Ágnes és Mikulás Domonkos beszéltek, ismertettük a MPRF-felmérés addigi eredményeit is. Bartal Attila beszámolója kapcsán beszélgettünk a roma projektről. Jó volt, hogy volt egy nagy címlista, ahova a meghívókat kiküldhettük. Az eredeti elképzeléshez (2x20 perc előadás, majd szünet után beszélgetés) nem tartottuk magunkat, helyette inkább a közönség alakította az est menetét kérdéseivel és hozzászólásaival. A helyszín megfelelő, könnyen elérhető volt.

Szeged

A szegedi rendezvényen a rossz idő miatt is kisebb volt az érdeklődés. Elsősorban fiatalok jöttek el, egyetemi hallgatók és tanárok voltak többségben. A helyszín, a Forrás Szálló közel volt a belvároshoz, de esett az eső, és így nehezebben megközelíthető. Az előadások közt verseket és gitárzenét hallgattunk. Kézdi Balázs adott elő korrupció és mentálhigiénia témában, valamint Glózer Rita a Civil projektről. A végén a MPRF-ról, mint szervezetről volt szó. A városi TV, ahonnan a műsorvezető is volt, interjúkat készített a program előtt.

Nagyobb lehetne az eredményesség, ha tudnánk már felmutatni olyan eredményeket, amelyek méltán vonzanák az érdeklődést, mert úgy tűnt, most még csak terveket tudunk tálalni. Pl. bemutathatnánk egy könyvet, amiben újszerű megközelítési módok vannak, vagy egy-egy projekthez kapcsolva szervezhetnénk körutat, és a projekt témájához gyűjthetnénk érdeklődőket, csinálhatnánk propagandát, hívhatnánk a témához helyi előadót stb., mellette a MPRF is bemutatkozhatna.

Tagszervezetek

A tavasz folyamán megbeszéléseket folytattunk a MPRF tagszervezeteivel a velük való együttmunkálkodásról és a tagsági rendszer átalakulásáról. Ennek eredménye volt az a májusi közgyűlési határozat, mely szerint az alapszabálynak olyan módosítása készül, hogy a tagszervezetek a jövőben pártoló tagok lesznek, és velük újfajta kapcsolatot építünk ki. E kapcsolat formájának megtalálása az elkövetkező hónapok feladata.

Beszámoló a Prj05-ről

(a MPRF kommunikációjának fejlesztéséről)

Niedermüller Anna

1. Arculat

Szükség van egy önálló, jól felismerhető, meghatározó arculatra, amely egyéni köntösben tünteti fel a MPRF minden tevékenységét. Az önálló arculat érdekében szükséges egy új, korszerűbb vizuális azonosítót bevezetni.

Ennek érdekében már tettünk lépéseket. Számos tervet készíttettünk, melyeket a honlapon meg lehet tekinteni, (http://pax-romana.hcbc.hu), azonban minden szempontból megfelelőt még nem találtunk. Most is folyamatban van pár terv készítése. Jó volna, ha mihamarabb megtalálnánk a megfelelőt, mivel minden kimenő információt, brosúrát ennek kell meghatároznia. (tipográfia, színek, stb.) A tavaszi közgyűlésen azonban egyetértés alakult ki az elvárások tekintetében, ennek fényében, a jövő év elejére minden bizonnyal már használhatjuk az új arculatot.

Egy egységes arculat kialakítása után készítünk a Magyar Pax Romana Fórumról, egy az egyesületről szóló és azt bemutató, állandóan bővíthető, szűkíthető, vagyis variálható kiadványt. Mindezeknek a kritériumoknak, egy igényes kivitelű dosszié felel meg, melybe a szükséges összeállítású dokumentumok kerülnek. A tájékoztatáson kívül, ez a dosszié használható a szervezet más jellegű dokumentumainak reprezentálására is, pl. konferenciák, előadások anyagai stb. Tartalma:

általános ismertető a MPRF-ról. (Mi ez a szervezet? Honnan Van? Mit akar? stb.)

a MPRF céljai

projektek, várható események

nemzetközi kapcsolatok ismertetője

praktikus információk (szervezeti felépítés, tagság, telefonszámok stb.)

az éppen aktuális Hírlap egy példánya; stb.

2. Hírlap

A Magyar Pax Romana Fórum Hírlapjának legfontosabb feladata a tájékoztatás. A szervezet tagjai számára olyan pontos, konkrét hírekkel kell szolgálni, amelyek segítségével, naprakész információkat kapnak a MPRF életéből, s ezzel lehetőség nyílik számukra a tevékenységekbe való bekapcsolódásra.

A Mérleg, a hosszabb lélegzetű, értekező írások megjelentetésével reprezentálja a MPRF-ot, a Hírlapnak ezt a funkciót nem kell megjelenítenie. Sokkal inkább a mozgalom életét kell bemutatnia. Szikár, rövid, tömör anyagokkal, lényegre törő, informatív lapnak kell lennie.

A Hírlap a következő állandó rovatokkal jelenik meg évente kétszer: (érdemes lenne megfontolni, hogy jelenjen-e meg gyakrabban. 4-szer?)

"mozgalmi" hírek, ami kifejezetten a Magyar Pax Romana Fórum belső eseményeiről ad tájékoztatást, pl. tervek, évfordulók, események, praktikus tudnivalók.

bizottsági beszámolók, hogy tisztában legyenek a tagok, egy-egy bizottság feladatával, a projektek állásával, ütemtervekkel.

rendezvények, konferenciák beszámolói.

külföldi hírek - ICMICA, határon túli magyar csoportok.

Ezeknek a funkcióknak legjobban az A5-ös formátum felel meg. A terjedelem, alkalmanként nem haladja meg a 20 oldalt, így könnyen kezelhető, átlátható a kiadvány.

Ebben a köntösben már a második szám lát napvilágot. Talán érdemes megfontolni, hogy sűrítsük-e a megjelenést, esetleg rövidebb, de gyakoribb kiadás élőbbé tenné a kapcsolatot a tagság és a szervezet között.

3. Internet

http://pax-romana.hcbc.hu

Felépítése, oldalak:

Szervezete

Szabályzata

Céljai

Tevékenysége

Kapcsolatai

Dokumentumai

A honlapot, havonta egyszer, az elnökségi üléseket követően frissítjük rendszeresen. (természetesen, közben is kerülhetnek rá anyagok)

4. Vitakör

A Vitakör rendezvény legutóbbi eseménye a Gánóczy előadás volt a Kossuth Klubban, mely nagyon jól sikerült. Szerintem ezeket sűríteni kellene, mivel nagy sikere volt mind a tagság, mind a sajtó körében. (Népszabadság, Magyar Nemzet) Talán érdemes volna meghatározni, milyen rendszerességgel lennének ilyen találkozások. (3-6 havonta)

5. Tevékenységtáblázat

A Pax Romana tevékenységeit, mind külső, mind belső irányban egy Excel táblázat foglalja össze, jól láthatóan a határidőket, a felelősöket, az események sűrűségét. A táblázatot nagyjából havonta frissítjük. Minden projektvezető a saját tevékenységét bemutató rovatok frissen tartásáért felelős. Az egész táblázat karbantartását én végzem.

Beszámoló a Prj 06-ról

(a MPRF külkapcsolatainak fejlesztése, köztük a határon túli magyar Pax Romana szervezetekkel)

Szöllőssy Ágnes

az 1998. november 22-i közgyűlés óta eltelt időszakban

A Magyar Pax Romana Fórum katolikus magyar értelmiségi szervezet a Pax Romana ICMICA (International Catholic Movement of Intellectual and Cultural Affairs) rendes tagja. Jogutódja a Magyar Katolikus Diákszövetségnek, amely 1921-ben a nemzetközi Pax Romana alapító tagja volt, valamint az emigrációban működő KMÉM-nek (Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom), amely 1964-től 1992-ig képviselte Magyarországot az 1947-ben Pax Romana ICMICA néven újjáalakult nemzetközi szervezetben. Az ICMICA tagszervezetei révén 57 országban, egyéni tagjait tekintve 82 országban van jelen. Titkársága Genfben tart irodát. Hivatalos nyelvei: angol, francia, spanyol. Kiadványa az évente kétszer megjelenő Convergence. Mint nem kormányzati szervezet (Non Governmental Organisation) és nemzetközi katolikus szervezet (International Catholic Organisation) állandó képviselettel rendelkezik az ENSZ megfelelő bizottságaiban, az UNESCO-nál, az Európa Tanácsban és a Szentszéknél. A szervezet szakmai titkárságokat és munkacsoportokat működtet, aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó időszakos projekteket menedzsel. A szervezet dokumentumai az ICMICA web-lapján hozzáférhetők: www.pax-romana.org

1. ICMICA Nemzetközi Pax Romana elnökségi tagság

Az elnökségnek Magyarország 1996, a Dobogókőn megrendezett tisztújító közgyűlés óta tagja. Ez a tisztség rendszerint egy ciklusra, azaz négy évre illeti meg azt az országot, amely a tisztújító közgyűlést megrendezi. Az ICMICA történetében ez volt az első alkalom, hogy a közgyűlést u.n. volt szocialista országban tartották.

Feladatok:

a. javaslattétel, döntés előkészítés, együttműködés tartalmi, szervezeti kérdésekben

b. szakanyagok, szakvélemények elkészíttetése, előadók menedzselése

c. részvétel az ICMICA projektjeiben (emberi jogok, nemek kapcsolata, globalizáció)

d. mint az elnökség tagja, részvétel az ICMICA konferencián és közgyűlésen (okt. Washington) lehetőség szerint részvétel az európai Pax Romana konferencián (okt. Koppenhága)

e. az ICMICA elnökségével rendszeres kapcsolattartás, információ küldése a MPRF működéséről, a projektek állásáról

f. ICMICA Young Professionals referatúra

Teljesítés:

1999. április 17-én a KTT elnöke és néhány tagja megbeszélést folytatott az ICMICA Budapesten tartózkodó főtitkárával Anselmo Lee Seong Hoonnal és a szervezet új lelkészével Antoine Sondaggal. A korábban írásban tett ajánlásukat szóban is megerősítették, mely szerint kívánatos lenne, ha a MPRF a MKPK-val egyeztetve részt vehetne az októberben Rómában tartandó 2. Európai zsinat előkészítésében. Ehhez a Lineamenta és az Instrumentum Laboris dokumentumok feldolgozása lenne szükséges. A vendégek tájékoztatást kaptak a MPRF munkájáról, a projektek állásáról. Készek bekapcsolódni a Prj06-ba, azaz nemzetközi szinten megvizsgálni a Pax Romana szervezetek működésének társadalmi hatékonyságában mutatkozó regionális eltérésének okait. A kérdőívek egyeztetés után Genfben készülnének. A titkárság féléves hírlevele, a Newsletter, rendszeresen közli a MPRF munkájáról küldött tájékoztatásokat. A MÉRLEG Pax Romana rovatvezetője a Convergence összes számait betekintésre megkapta.

A Pax Romana ICMICA 1999. évi konferenciáján és éves közgyűlésén Washingtonban Mészáros Klára képviselte a MPRF-t. A globalizációnak a Közép-Kelet-Európai régió gazdaságát érintő hatásairól referátumot tartott és a "Kelet-Kelet" dialógus esélyeiről pódiumbeszélgetésen vett részt.

2. Kelet-Közép-Európai Regionális Koordináció

1996-ban az ICMICA nemzetközi titkárságának kérésére vállalta a MPRF, hogy a volt szocialista országok Pax Romana szervezetei közötti együttműködés koordinátora lesz.

A keresztények társadalmi szerepvállalását és az egyház helyzetét illető közös, illetve kétoldali (pl. szlovákiai magyar püspökség) kérdések megbeszélésére és érdekek esetleges közös képviseletére, érvényesítésére alkalmas munkaterület. A MPRF eddig két találkozót szervezett, 1997-ben Dobogókőn a nacionalizmus és az etnikai kisebbségi helyzet kérdéskörében cseh, horvát, szlovák, lengyel, hazai és határon túli magyar résztvevőkkel, 1998-ban Budapesten a migrációról és a menekültügyről szlovák, lengyel, román és hazai magyar résztvevőkkel. Az 1999. évi találkozó szervezését május 14-16-ra a lengyel Pax Romana szervezet (KIK) vállalta, de pénzügyi nehézségek miatt a konferenciát végül elhalasztották.

Feladatok:

az együttműködési területek feltárása

közös középtávú programtervezés, előkészítés,

intenzív PR munka és szervezés,

évközi kapcsolattartás a konferenciákon már jelenvolt résztvevőkkel

Teljesítés:

A májusra tervezett, de novemberre halasztott lengyelországi konferencia magyar előadója, Mészáros Klára lett volna, előadásának szövegét mind a szervezőknek, mind a genfi központnak tájékoztatásul megküldtük. A november 18-20-án rendezendő varsói konferenciára a Romániai Magyar Pax Romana külügyi összekötőjét, Vallasek Júliát delegálja a MPRF. Szükségesnek tartjuk, hogy nemzetközi fórumokon megismerjék a határon túli magyar Pax Romana szervezetek tevékenységét, és tagjaiknak alkalmuk legyen közvetlenül is személyes kapcsolatokat kiépíteni az ICMICA tagszervezeteivel, tagjaival, vezetővel. A korábbi találkozók eredményeként van kapcsolatunk szlovák, lengyel, horvát és román Pax Romana tagokkal. Egymás rendezvényein a nyelvi nehézségek miatt nem tudunk részt venni, a közös, multinacionális találkozókhoz nem sikerül mindig szponzort találni.

Szlovákul, lengyelül, szlovénül és horvátul jól beszélő Pax Romana tagok segítségét várja a KTT.

3. A Kárpát-medencei Pax Romana szervezetek közötti kapcsolat koordinálása

Ennek gondolata már 1995-ben felmerült, és az akkori MPRF elnök, Keresztes K. Sándor kezdeményezésére a Pax Romana szervezetek elnökségi tagjai 1996-ban Ménfőcsanakon, 1997-ben Szászfenesen, 1998-ban pedig Szabadka mellett, Palicon tartottak programegyeztető megbeszélést. A határon túli szervezetek 1996 évi ICMICA levelező tagsági felvétele, pontosabban az ebből fakadó kötelezettségek teljesítésének nehézségei, valamint a MPRF egyre szűkülő lehetőségei a nyugati pénzforrások közvetítését illetően szükségessé tették a korábban informális kapcsolatok szabályozását és kodifikálását. A Kárpát-medencei Pax Romana szervezetek együttműködési megállapodása 1998. november 22-én aláírásra került.

Feladatok: a MPRF és a határon túli magyar Pax Romana szervezetek együttműködésére vonatkozó keret-megállapodás (ld. a MPRF dokumentumai) végrehajtása.

Teljesítés:

A nyugati pénzügyi források elapadása következtében az 1999. évi Pax Romana konferencián negyedannyi határon túli magyar vett részt, mint a korábbi években. A jugoszláviai háború hatására szinte teljesen hiányoztak a délvidékiek, a Felvidékről öten, Kárpátaljáról öten, Erdélyből tizennégyen érkeztek. A bajai kongresszuson tartott Kárpát-medencei est során elhangzott beszámolók tanúsították, hogy országonként abszolút eltérő társadalmi és kulturális miliőben éli meg katolikus értelmiségi identitását a magyarság, ezért sem a programok tematikus egyeztetése, sem a Pax Romana szervezetek tevékenységének összehangolása nem feltétlenül szorgalmazandó. Ahol a leginkább pénzügyi nehézségek akadályozzák a munkát, ott pályázati lehetőségeket, ahol a megfelelően képzett értelmiség hiányzik, ott előadókat várnak. A Romániai Magyar Pax Romana és a Kárpátaljai Magyar Értelmiségi Fórum bemutatta a külképviselettel megbízott tagjait, Felvidékről és a Vajdaságból nem ismerünk jelölteket. Az előző két szervezet kommunikációs infrastruktúráját is kiépítette annyira, hogy mindkettejükkel e-mail kapcsolatban, tehát folyamatos információcserében vagyunk.

A kárpát-medencei magyar Pax Romana szervezetek rendezvényein rendszeresen képviseltetik magukat a társszervezetek. A MPRF képviseletében Gútán (július) Galambos Gyula, Topolyán (szept. 24-26.) Pomogáts Béla, Csíksomlyón (október 21-24.) Szöllőssy Ágnes volt jelen.

A kárpát-medencei Pax Romana szervezetek elnökségi találkozójának soros házigazdája 1999-ben a Szlovákiai Magyar Pax Romana. A találkozó megszervezésének elmaradása miatt erre a megbeszélésre terveink szerint november 28-án, Beregszászon kerül sor.

4. A szakmai titkárságok ügyei

Az ICMICA mellett u.n. szakmai titkárságok működnek jogász, elméleti szakember és kutató, pedagógus, mérnök-közgazdász és alkotóművész szakterületen dolgozó katolikus értelmiségiek részvételével. Magyarországon a Pax Romana eddig sikertelen kísérleteket tett a szakmai titkárságok megszervezésére, ugyanakkor vannak a nemzetközi szaktitkárságokkal (pedagógus, mérnök-közgazdász, fiatal mérnök-közgazdász) aktív kapcsolatban álló személyek, akik nem kívánnak a MPRF-mal intézményes kapcsolatot kiépíteni.

Feladat:

elhatározni a kapcsolattartás jellegét

mérlegelni, hogy van-e elég igény, energia és humán erőforrás a MPRF-ban további szaktitkárságok létesítéséhez

Teljesítés: intézményes kapcsolatra és munkára, úgy tűnik, sem hazai, sem nemzetközi szinten egyelőre nincs kapacitás.

A KTT elhatározta hazai szakmai adatbázis és névtár létrehozását a tagnyilvántartás alapján. Az összeállítást követően személyes beszélgetésekben tájékozódik a KTT a "nemzetközi színtereken bevethető erőkről". A Budapesten 1999. április 16-18-án megtartott, A munka és az emberi fejlődés c. UNESCO-konferencián Dancsok Tamás személyében a MPRF folyamatosan képviselve volt. A MPRF Hírlapban meghirdetett részvételi lehetőséggel senki sem élt.

Melléklet 1.8

A jelenlegi tagok közel 2/3-a 1997 óta lépett be, tehát a tisztújítás idején, vagy azóta. A legtöbb belépő 1997-ben volt. 1997 óta is folyamatos a belépés. A tagdíjat fizetők száma 1997-ben volt a legnagyobb, akkor a tagság 90%-a fizetett tagdíjat; 1998-ban már csak 67%, tehát számszerűen és arányában is visszaesett; 1999-ben eddig 39%.

Az 1995-ben volt fizető tagoknak 1998-ban 64%-a, 1999-ben pedig csak 42%-a fizetett tagdíjat (eddig). Az 1996-ban fizetők közül 1998-ban 63%, 1999-ben 42% fizetett. Vagyis a régen fizető tagok jelentős hányada távozott.

Ugyanakkor az 1999-ben tagdíjat fizetőkről elmondható, hogy az elmúlt 4 évben nagyjából egyenletes eloszlásban léptek be, 1997-ben és 1999-ben léptek be valamivel többen közülük.

A tagdíjbevételekből látszik, hogy először 1999-ben jelenti a tagdíjbevétel döntő részét az egyéni tagoktól befolyó összeg.

Melléklet 1.9.1

Interjúk

készítette: Niedermüller Anna

Az alábbi interjúk a Pax Romana 1999. őszi, kibővített elnökségi ülésére készültek, azzal a céllal, hogy néhány prominens tag és szimpatizáns véleményét megismerve, segítséget kapjon az elnökség. A megkérdezettek köre, az elnökség által összeállított aktív tagok és szimpatizánsok névsorából, véletlenszerűen kiválasztott nevek.

Minden alanynak három kérdést tettünk fel, természetesen egyes válaszok után pontosító, rávezető kérdéseket is feltettünk, amikor szükség volt rá. Lényegében az alábbi három kérdésre kerestük a választ:

1. Ismeri-e és ha igen mit gondol a Magyar Pax Romana Fórum (másfél éves) új programjáról, célkitűzéseiről, a projektekről?

2. Tudomása szerint történt-e előrelépés ezekben az ügyekben, hallott-e eseményekről?

3. Mit tanácsol a sikeresebb munkavégzés érdekében, vagy egyéb szempontból a Pax Romanának?

Andok Mónika (tagja a MPRF-nak, doktorandusz)

1. Nem ismeri az egészet csak a roma projektet, de az nagyon tetszik.

2. Úgy látja, hogy a roma projekt mögött valós munka folyik, ezt a tihanyi hétvégére kiküldött meghívóból és annak programjából látja. Mindenképpen előrelépésnek tartja ezt a programot a MPRF korábbi tevékenységéhez képest.

3. Negatívumként élte meg, a Pax Romana sokkoló levelét, a tagdíjfizetési felszólítással, mivel ígéret volt Mérlegre és a sűrűbb tájékoztatásra, de egyik sem teljesült. A negyedévi tájékoztatásnál biztosan sűrűbb kapcsolattartás kellene, és a Hírlap számait is sűríteni kellene. Ha rendszeres tájékoztatást kapnának a tagok, és élő folyamatos kapcsolatban lennének a szervezettel, akkor onnantól már a tagokon múlik, hogy ki mekkora aktivitással száll be a munkába.

Aszalós János (tagja a MPRF-nak, matematikus)

1. A projektizálódás tényével és a projektek választásával teljesen egyet ért, de több irányba, több projektet kellene indítani. Ezekben a célkitűzésekben nem mindenki találja meg a helyét.

2. Igen, figyelemmel kíséri, hogy mikor mi történik a projektekben. Abban bizonytalan, hogy mekkora az eseményeknek a társadalmi eredményessége. Hiába történik valami, ha nem ismerjük a hatását.

3. Más irányokban is kellene működni. Van még betölthető feladat. Például teológiai területen. Mi lett a teológiai projekttel? Elakadt?

Dornbach Alajos (tagja a MPRF-nak, jogász)

1. Ismeri a zsidó-keresztény, a roma, és a korrupciós projekteket. Ezek kulcsfontosságú kérdések. Véleménye szerint a roma kérdés a legégetőbb, mivel ez súlyos társadalmi konfliktusokat idéz elő. A korrupciós projekt egyelőre csak ismeretterjesztési fázisban van, a bajai konferencia csak problémafelvető volt. Szerinte egy civil szervezet (MPRF) nem tud változtatni ezen a problémán. A zsidó-keresztény projektet is fontosnak tartja, de ez inkább teológiai kérdés. Nem egy súlyos és aktuális társadalmi probléma. Sokkal inkább az, a roma kérdés. Összességében egyetért a törekvésekkel.

2. Nagyon kevés dolog történik a projektekben. Pl. a pannonhalmi projektnél hol a folytatás?

3. A II. Vatikáni Zsinat téziseinek szélesebb körben való megismertetése és társadalmi elfogadottság érdekében kellene tenni. Valamint a Fides et Ratio megismertetésében. Több közös gondolkodásra való alkalom kellene. Nem előadások, hanem együttgondolkodás, eszmecsere.

Duka Erika (tagja a MPRF-nak, tanár)

1. Igen ismeri, és úgy tűnik, hogy ez mozgásba hozza a szervezetet.

2. Kiemelte a roma hétvégét, másról nem hallott, hogy valami történne. Ezt hiányolja is, hogy más ügyekben nem történnek dolgok.

3. A tevékenységbe jobban be kellene vonni a tagságot. Élőbb legyen a viszony a tagsággal. Az új vezetőség megjelenése óta egy kis törés érzékelhető, a nyugatiakkal és a kárpát-medencei szervezetekkel, mintha lazulna a kapcsolat. A kárpát-medenceiekkel régen sok közös rendezvény volt, ezek most megszűntek. Ezen változtatni kellene. Többet kellene rájuk figyelni. Szöllőssy Ági a Népszabadságban túlságosan rápirított a püspökre. Erre semmi szükség nincsen. Egy kerekasztal rendezvényen, vagy tanácskozáson, el lehet mondani a véleményünket, de egy ilyen nyilvánosságon keresztül nem azt érti meg a célszemély, amit mi szeretnénk, hogy megértsen. Nem csatabárdot kell használni.

Farkas Beáta (tagja a MPRF-nak, közgazdász, egyetemi docens)

1. A PR projektjeiről el szokta olvasni az anyagokat, (Soa, Fides et Ratio, roma ügyek). Szerinte ezek fontos, jó projektek. Amit abszolút nem tud felmérni, hogy milyen körre, milyen hatással vannak.

2.-3. A szegedi bemutatkozásról tudja, hogy az alapvető problémán (gyökeret ereszteni egy szűk körön túl) itt nem sikerült változtatni. De miután semmilyen más egyesület esetében sem látja, hogy elevenebbek lennének, nem meglepő. "Az egyházak és Európa" papírokból képtelen volt felfogni, hogy az egésznek hol a füle, farka, olyan erőltetettnek tűnik számára az egész. Lehet, hogy élőszóban meg lehetne győzni, és fel tudná fogni.

Havass Miklós (nem tagja a MPRF-nak, matematikus)

1. Lehetne aktívabb a program, de egyet ért.

2. Nem annyira ismeri a folyamatokat.

3. Több műhelymunkát. Magyarországon nagyon kell modernizálni az igehirdetés módját. A modern társadalom elvárásaihoz kell igazítani.

Kovács K. Zoltán (tagja a MPRF-nak és a KMÉM-nek, újságíró)

1. Pozitív a véleménye és támogatja a projekteket. Kiemelve a cigány projektet.

2. Nem tud arról, hogy folynak a munkák, csak gondolja, hogy igen.

3. Több sajtó publicitást!

Máté-Tóth András (nem tagja a MPRF-nak, teológus)

1. A Pax Romana tevékenysége az új vezetőség eredeti programjának megfelel. A témák telibe találják azokat a Magyarországon aktuális területeket, amelyekben a keresztény értelmiségnek sok a teendője. Bízik abban, de egy kicsit kételkedik is, hogy a keresztény értelmiségben meg van-e e nagyszabású program megvalósítására az intellektuális kapacitás.

2. Tudomása szerint a tagrevízió kérdésében történt előre lépés.

3. Tanácsa csak annyi, hogy kitartani.

Rabár Ferenc (nem tagja a MPRF-nak, közgazdász, egyetemi tanár)

1. Sok mindennel egyet ért, jók a célkitűzések. Csak a tervezetet ismeri de azzal egyet ért.

2. Nagy a létjogosultsága egy ilyen egyházi civil szervezetnek. Általában minden civil szervezetnek kellene aktívabbnak lennie. Elég ritka az ilyen mindenkor aktuális kérdésekkel foglalkozó szervezet.

3. A kezdeményezések számát növelni kellene, nem ártana még több ilyen szervezetet életre hívni.

Skultéty Csaba (tagja a MPRF-nak és a KMÉM-nek, újságíró)

1. Egyetért a törekvésekkel és tetszik neki az elgondolás.

2. Van tudomása a projektek állásáról, de a megvalósításnak több jelét szeretné látni.

3. Fontos lenne, sokkal nagyobb súlyt helyezni a szomszéd államok magyarságára, a szomszédos magyar Pax Romana szervezetek működésére és annak elmélyítésére.

Szabó Lajos (nem tagja a MPRF-nak, evangélikus teológus)

1. Általában nyomon követi az eseményeket és amin tud részt vesz. Nagyon fontosnak értékeli a tevékenységet, különösen a más felekezetűek irányában tartja hasznosnak.

3. Amennyire lehet, még jobban a média világba lépni, és ezeket a nézeteket széles körben terjeszteni. A hangszín nagyon jó, csak a külső kapcsolatokat kell erősíteni, bővíteni.

Szépe György (nem tagja a MPRF-nak, nyelvész, egyetemi tanár)

1. Ismeri a programot általánosságban, de részleteiben a projekteket nem. Jó és fontos dolognak tartja a MPRF tevékenységét, mivel a Katolikus Egyháznak jót tesz, ha szervezetén belül működik egy nemzetközi civil mozgalom, amely arra buzdítja a közösséget, hogy nem csak úgy érdemes látni a világot, ahogyan azt központilag elrendelik. Vannak más szempontok is.

Tomka Miklós (nem tagja a MPRF-nak, szociológus)

1. Nagyjából ismeri, egyfelől nagyon jó, úgy látja, hogy a katolicitás kérdése megkérdőjeleződött. Kifejezésre jutott, hogy ez nem hitbuzgalmi társaság, ez helyes is, de ennek a hangsúlyozása sokakat elriaszt mind kül- mind belföldön.

2. Az Özsébbel egy új élet költözött a szervezetbe. Sok, nagyon értékes energia. Sokkal erősebb a profán társadalom felé az elkötelezettség, ami jó. Azonban más az egyes kongresszusok visszhangja, ez nem minden esetben jó. Nem tudja, hogy ennek mi az oka. Lehet, hogy a szervezők ügyetlenek. De az is lehet, hogy ha magát a Pápát hívnák meg, az sem tetszene mindenkinek. Nagyon nehéz megítélni, hogy ennek mi az oka. Nagyon erős feszültségek vannak jelen, de nem tudja, hogy hogyan lehet ezek ellen tenni.

3. Tisztázni kell a MPRF-nak a viszonyát a Katolikus Egyházhoz. Tisztázni kell, hogy mit jelent, hogy katolikus értelmiségiek fóruma. Ha valódi katolicizmust, akkor el kell gondolkodni, a hierarchiához való viszonyon. Ez egy ismérv sokak számára. A társadalmi tevékenység szerencsés, de ha eltávolodik közben az egyháztól, kétes a siker.

Torda Béla (tagja a MPRF-nak, tanár)

1. Nagyjából ismeri a programot, újszerűnek tartja, de nem látja mindenben kifogástalannak. Nem érzi úgy, hogy az újszerűség azt jelentené, hogy a dolgok egy rosszabb régiből egy jobb új felé vennék az irányt. Az újszerűséget inkább másságnak ítéli. A munkastílus a munkamódszer változása nem eredményez annyival jobb tevékenységet, mint amennyire nagy az újszerűség felé vezető szándék. Apró hiányérzete van, amit konkrétan nem tud elmondani. Ismeri, de nem egészen látja át a programot.

2. Tud arról, hogy folynak munkák, mert kap értesítést, de konkrétan nem tudna ezekről beszámolni.

3. Nem érzi hivatottnak magát arra, hogy tanácsot adjon, de szerinte egy folyamatos, és intenzív munkára és információcserére lenne szükség ahhoz, hogy a projektek eredményesek legyenek. Minél több embert be kellene vonni a munkába és minél több ember véleményét ki kellene kérni, még ha nem is lehet minden véleményt figyelembe venni.

Törzsök Erika (nem tagja a MPRF-nak, szociológus)

1. Csak a roma programot ismeri, s ezt nagyon jónak tartja. Mint kisebbségekkel foglalkozó szakember nagyon fontosnak tartja, hogy a roma kihívással szemben vélemények kerüljenek felszínre.

2. A roma programról kapott tájékoztatást.

3. Magyarországon és Kelet-Európában hiányzik az a szellemiség, amit a MPRF képvisel. Véleménye szerint legfontosabb az alapkérdések színvonalas értelmezése, politikai hovatartozás, és minden más, egyéb megkülönböztetés nélkül, színvonalas előadók közreműködésével. (Hivatkozik a Gánóczy előadásra) Nem annyira speciális területeken kellene tevékenykedni, inkább az alapkérdések felé fordulni, egyfajta szellemi műhelyként. A mindennapi kihívásokkal szembesülő embereknek kell magyarázatokat adni az alapkérdésekre, mivel az egyetemekről rendkívül speciális tudással kerülnek ki az emberek és generációk nőnek fel anélkül, hogy az alapkérdésekkel tisztában lennének. Az ilyen típusú szellemi műhelymunkát kellene erősíteni.

Udvarhelyi Olivér (tagja a MPRF-nak, jogász)

1. Ismeri és egyet ért. Azt gondolja, hogy nagy elánnal nekifutottak a koncepciónak, s a kivitelezés leült egy kicsit.

2. Hallott arról, hogy történnek dolgok, de teljesítményében nem elég aktív a Pax Romana.

3. Több kapcsolatot a tagsággal, ilyen és ehhez hasonló együttműködést.

Ullrich Zoltán (tagja a MPRF-nak, mérnök)

1. Ismeri, és nagyon hasznosnak tartja ezeket a célkitűzéseket. A MPRF korábbi tevékenységét kiegészítik ezek a projektek.

2. Általában tudja, hogy folyik a munka.

3. Ha a katolikus egyház megújulását akarjuk szolgálni, akkor a Püspöki Karral szorosabb, bizalmibb kapcsolatot kell kiépítenünk.

Vámos Tibor (nem tagja a MPRF-nak, mérnök, akadémikus)

1. Pozitívan értékeli a tevékenységet, s kiemeli, az egyházon belüli szabadabb gondolkodás lehetőségét a MPRF-ban. Nagyon jónak tartja a kezdeményezéseket, kiemeli a korrupciót. A MPRF az egyház kinyújtott keze azok felé, akik tisztességesek, de nem elkötelezettek a Katolikus Egyház felé.

2. A zsidó-kersztény párbeszéd fontosságára hívja fel a figyelmet, és véleménye szerint a Soa Konferenciának nem volt megfelelő propagandája Magyarországon.

3. Növelni kellene a nyilvános aktivitást, hogy megismerje a társadalom a Pax Romana tevékenységét, és több párbeszédet kellene kezdeményezni.

Melléklet 1.9.2

A balatonalmádi összejövetelre készített interjúk kapcsán kialakult összkép

Niedermüller Anna

A válaszadók mindegyike örült a megkeresésnek, a személyes kontaktusnak. Ez kifejezetten vonatkozik a tagokra, de a szimpatizánsok esetében is pozitív volt a hozzáállás.

A tagok részéről, több esetben éreztem sértettséget, az elmúlt időszakkal kapcsolatban. Értem ezt azokra a megnyilvánulásokra, melyekben nagyon erős volt az elhanyagoltság-érzés. Sokan hiányolják az aktív és személyes kapcsolatokat. Hiányolják a közösség élő aktivitását. Másrészt az is jellemző, hogy nem rendelkeznek konkrét, pontos információkkal az eseményekről. Nem ismerik a valódi tevékenységet, még kevésbé a működési mechanizmust.

Az interjúk készítésével nagyjából egy időben postázódott a roma-hétvégére szóló meghívó, ebből adódóan ezt mindenki ismerte és nagyon jónak tartotta. Azonban az is kiemelendő, hogy igen alacsony a jelentkezők száma. Itt tapasztalható némi ellentmondás. Míg a megkérdezett tagok majdnem mindegyike a nagyobb aktivitásra hívja fel a figyelmet, valószínű önmaga nem igen tesz semmit az aktivitás növelése érdekében.

Érzékeléseim szerint nagyon jellemző az ideologizálás, a teóriák gyártása a szervezetet és annak tagságát tekintve, mind a tevékenység mind a problémák kezelése közben; s mindez - talán - a hatékonyság rovására megy. Több cselekvésben, tettekben, akcióban megnyilvánuló tevékenységet kellene folytatni. S erre különösképpen, elsősorban a tagságnak van szüksége, kevésbé a szervezetnek. Viszont a szervezet a tagságtól élő. (Felhívnám a figyelmet Törzsök Erika által mondottakra, az alapkérdéseken való elmélkedésről! Ez egy jó és rendszeres alkalom lehet!)

Nagyon fontosnak látszik a személyes kapcsolatok ápolása. Szinte mindenki jóleső meglepettséggel fogadta személyes megkeresésemet. Nagyon kis lépés de annál hatékonyabb a névre szóló levelek küldése. Valamint sűríteni kell a tájékoztatást. Sokkal részletesebb és pontosabb beszámolókat kell közzé tenni. Egyetértek azzal a felvetéssel, - valamelyik STT ülésen hangzott el -, hogy be kell vonni a tagokat a munkába. Talán érdemes volna a projektvezetőket arra szoktatni, hogy minden hónapban készítsenek egy értékelést saját tevékenységükről, az ügyek állásáról. S ez vonatkozzon mind a külső, mind a belső projektekre. (A megkérdezettek közül senki sem említette, hogy van befelé irányuló projekt is.) Ezekben a leírásokban kérdéseket, problémákat is meg lehet fogalmazni, már csak azért is, hogy ha valaki be akar kapcsolódni a munkába, akkor legyen lehetősége rá. S ha valaki máshogy látja a világot, vagy azokat az ügyeket, amiket a Magyar Pax Romana Fórum képvisel, akkor ezen kérdéseken keresztül módja van kifejteni ezeket az eltérő álláspontokat. Nyilván megváltoztatni nem lehet az embereket, de a szükséges egység irányába lehet segíteni a mentalitásokat.

Melléklet 2.1

A MPRF sajtója 1999-ben

1999. 04. 10. MTV1 Aranyfüst - Korrupció (Kende, Bócz, Farkas B.)

1999. 04. 16. MTV1 Éljen a magyar - Korrupció, Pax Romana (Corny-Chanel, Békés G.)

1999. 04. 27. MTV1 Katolikus Krónika - Korrupció (Horányi, Kende, Scharle)

1999. 04. 07. Magyar Nemzet - Korrupció, rövid hír

1999. 04. 08. Világgazdaság - Korrupció, rövid hír

1999. 04. 07. Petőfi Népe - Korrupció, rövid hír

1999. 04. 03. Népújság - Korrupció, rövid hír

1999. 05. 09. Dél-Alföld - Korrupció (Boór János)

1999. május Magyar Napló - Pax Romana (Bulkai Tamás)

1999. 06. 26. HVG - interjú Horányi Özsébbel

1999. 09. 28. Népszabadság - "püspöki levél" olvasói levél (Szöllőssy)

1999. 10. 16. Népszabadság - interjú Gánóczy Sándorral

1999. 10. 19. MTV1 Katolikus Krónika - Gánóczy Sándorral

1999. 11. 02. Magyar Nemzet - interjú Gánóczy Sándorral

1999. Magyar Nemzet - Pax Romana (Szöllőssy Ágnes)

Melléklet 3.1

A MPRF 1999. május 29-i közgyűlése az alábbi nyilatkozatot fogadta el:

A Magyar Pax Romana Fórum (MPRF) megállapítja, hogy a koszovói háborúra vonatkozó politikai egyetértés a háborúban eltöltött hetek számának növekedtével mind törékenyebbé válik. Polarizálódik a magyar közvélemény. Joggal kifogásolhatjuk a közvita olykor eldurvuló hangnemét vagy a tényekkel számot nem vető érveléseket, mégis: az eltérő nézetek együttese a társadalom ébredező felelősségtudatáról tanúskodik.

A MPRF úgy látja, hogy a meginduló viták mögött egy mélyebb, lényegi összefüggés is felismerhető. Kétségtelen, hogy felkészületlenül érték a gondolkodó magyar társadalmat a háborús fejlemények, s talán következményeikkel sem számoltunk eléggé. Tíz éve élünk demokráciában - nem hibáztathatunk külső elnyomást, ha nincs kiérlelt magyar álláspontunk a szomszédban zajló drámai események ügyében. S ennél is fontosabb, hogy ezt a mostani felkészületlenséget már túl sok hasonló felkészületlenség előzte meg. A demokratikus magyar társadalomban folyamatos, türelmesebb és elmélyültebb konszenzusteremtésre van szükségünk.

A MPRF mint a nemzetközi Pax Romana mozgalom magyarországi szervezete alapítóinak szellemiségét követve és a hasonló szándékú partnerekkel együttműködve maga is arra törekszik, hogy kezdeményezései elősegítsék

a kifejlődött konfliktusok áldozataival való szolidaritás vállalását,

a különböző kultúrák, vallások, etnikumok, illetőleg a többség és a kisebbség vagy éppen az egyes kisebbségek között meglévő vagy ébredő konfliktusok feltárását és enyhítését,

a konfliktusok megelőzéséhez nélkülözhetetlen társadalmi konszenzusok létrejöttét.

Ugyanakkor ismernünk kell kompetenciánk határait is. A MPRF nem a hatalom, még kevésbé a katonai stratégia szférájában működik, hanem a mindennapokban: a töprengés, a részvét, a cselekvő szolidaritás területén. A MPRF ezért arra kér minden felelős szellemi műhelyt és minden állampolgárt, hogy nézzen szembe a magyar társadalmat érő kihívásokkal (érkezzenek azok belföldről vagy külföldről, legyenek politikai, közéleti, vallási, etnikai vagy bármilyen más természetűek) és keresse a szükséges konszenzusok megteremtésének módjait, fórumait és az együttműködésre kész partnereket. A MPRF a koszovói válság mélyebb okainak megértését a továbbiakban megkülönböztetetten fontos feladatának tekinti és beiktatja munkaprogramjába.

A koszovói tragédia kapcsán elhangzó felhívások mindegyike sugároz olyan felelősségtudatot és együttérzést, amelyre általános emberi értékeket és nemzeti érdekeket egyaránt védő, ezekért áldozatokat vállaló, teherbíró és időtálló közmegegyezés épülhet. Mi, katolikusok imádkozunk a koszovói tragédia áldozataiért. A MPRF azzal a kéréssel fordul tagjaihoz és minden jóakaratú magyar állampolgárhoz, hogy nyújtsanak egyénileg és szervezetek tagjaiként támogatást a háború áldozatainak Magyarországon és az országhatárokon kívül is.

Magyar Pax Romana Fórum

H-1025 Budapest, Szilfa u. 4.

T/F: 36-1-275-2935