A Magyar Pax Romana Fórum tagsága és véleménye

 

A Pax Romana mozgalom elnökségének megbízásából felmérést készítettünk 1998 telén a tagság és a szimpatizánsok körében. A kutatás célja volt az 1998-ban elfogadott programról alkotott vélemények felmérése, a tagság pontosabb megismerése, és a mozgalom jövője szempontjából fontos aktivitási hajlandóság feltérképezése. Az adatfelvételhez szükséges önkitöltős kérdőívet a Pax Romana erre a célra alakult bizottságának a segítségével írtuk meg. Az adatfeldolgozás során SPSS programot használtunk, a tanulmányírás folyamán országos statisztikai adatokkal is dolgoztunk. A kitöltve visszaérkezett kérdőívek alapján a minta 240 fő. A további kapcsolattartás és hatékony közös munka könnyítésére a kérdőív mellé egy adatlapot is mellékeltünk, amelyen a név, cím, telefon(ok), fax, e-mail cím megadása mellett pár fontos kérdésre is választ vártunk.

 

Adatfelvétel, a minta viszonyulása az alapsokasághoz

1998. december 4-én feladtunk 702 borítékot, amelyekben volt egy-egy kérdőív, tájékoztató levél, négy oldalas program és adatlap. A címzettek megoszlása a következő volt: 350 fővárosi (50%), 213 vidéki (30%) és 135 külföldi (20%). 1998. december 21-ig 99 kitöltött kérdőív érkezett vissza, nagy részük az országból (87 db), kisebb részük külföldről. Ezen a napon feladtunk egy megerősítő levelet a még nem jelentkezőknek. A kérdőívek beérkezését 1999. január 14-én zártuk le, addig összesen 240 jött be. Adatlapokból 243-at kaptunk kézhez január 22-ig. (Volt, aki csak az adatlapot küldte vissza, többen csak a kérdőívet, előfordult, hogy külön borítékban adták fel a két nyomtatványt.) Felbontatlanul jött vissza 33 boríték, legtöbben ismeretlen helyre költöztek (egy fő meghalt, valakinek a munkahelye szűnt meg, valahol elégtelen volt a cím). A válaszolók megoszlása: 53 százalék fővárosi, 32 százalék vidéki és 15 százalék külföldi. Vagyis amíg a Magyarországon lakók 38%-a reagált megkeresésünkre, a külföldön élőknél ez az arány csak 28% (ismeretlen címeket levonva a címzettekből).

Adatfelvétel
Lakóhely Címlista alapján
N=702
Válaszolt
N=240
Válaszolók
(a címzettek százalékában)
Budapest
50%
53%
M.o.: 38%
Vidék
30%
32%
.
Külföld
20%
15%
28%
Összesen
100%
100%
.

 

A minta 45%-a tag (108 fő) - 6% alapító tag -, 55% (132 fő) szimpatizáns. A címzettek közül 150 volt tag, 519 nem tag, tehát a tagok 72%-a, és a szimpatizánsok 25%-a volt nyitott a megkeresésünkre.

 

Demográfiai mutatók

A nemek szerinti megoszlás a férfiak túlsúlyát mutatja. Amíg a lakosság 47,8%-a nő és 52,2%- a férfi, ez az arány a válaszadók között 29, illetve 71%. A férfi dominancia a külföldön élőknél jóval erőteljesebb (86%), mint a hazaiaknál (69%).

A legfiatalabb válaszoló 24, a legidősebb 87 éves, az átlag 57 év. Azonban a külföldön élők közül a legfiatalabb 41 éves, az átlagéletkor viszonylag magas, 66 év, ezzel szemben a Magyarországon élők átlagéletkora 55 év.

 
Korcsoportok szerinti megoszlás (százalékban)
Korcsoport Magyarország
teljes lakossága
Pax Romana
N=240
Tagság
N=108
Szimpatizánsok
N=132
40 éves alatti
54
15
21
9
40-60 éves
27
41
35
46
60 éves feletti
19
44
44
45
Összesen
100
100
100
100

 

Korcsoportokra összevonva látható, hogy amíg a 40 évnél fiatalabbak kisebbségben vannak, a 40-60 évesek és a 60 év felettiek közel azonos arányban válaszoltak. Az országos koreloszláshoz képest alulreprezentáltak a fiatalok, és felülreprezentáltak a középkorúak és az idősebbek. Megvizsgálva a tagok és a szimpatizánsok életkorát, kitűnik a fiatalabb tagság, és a középkorú szimpatizánsok túlsúlya. Az idősek korcsoportjában nincs számottevő eltérés.

Az iskolai végzettségek a diplomások túlsúlyát mutatják. A válaszadók 93%-ának van diplomája, és mindössze 7%-nak nincs. Magyarországon a 25 évesnél idősebb népesség 12,1%-a végzett felsőoktatási intézményben, vagyis az országos adatokkal összevetve is kimagasló a diplomások aránya. A különbség még nagyobbnak számít, ha figyelembe vesszük a Pax Romana már ismertetett magas átlagéletkorát, ugyanis az idősebb korcsoportokban alacsonyabb az iskolai végzettség, mint a fiatalabbaknál. A diplomások megoszlása is figyelemre méltó: a válaszolók 14%-a főiskolát végzett, és 79%-a egyetemet, de 31%-nak (73 fő) valamilyen tudományos fokozata, minimum doktorátusa van. A diplomások 1,6%-a (kb. 13 ezer fő) rendelkezik valamilyen tudományos fokozattal Magyarországon, a Pax Romanaban ez az arány 33%. A külföldön és Magyarországon élők között nincs különbség iskolai végzettség szempontjából.

 
Legmagasabb iskolai végzettség (százalékban)
Iskola Válaszolók
N=236
Válaszolók apja
N=238
Apák országos mintán
N=994
8 osztálynál kevesebb
-
5
38
8 általános
1
11
20
szakmunkásképző
-
6
21
középiskola érettségivel
6
15
10
főiskola
14
17
4
egyetem
48
30
4
tud. fokozat
31
16
-
nem tudja
-
-
3
Összesen
100
100
100

 

A mobilitást mérő kérdésre is érdekes válaszokat kaptunk: a válaszolók 37%-ának az édesapja nem volt diplomás, ezzel szemben 63%-ának már az édesapja is felsőoktatási intézményben végzett, sőt, 16%-uknak már az apja is rendelkezett tudományos fokozattal. Ezek az adatok az átlagnál jóval magasabb iskolázottságot mutatnak a táblázatban is látható országos átlagoknál, melyek szerint csak a lakosság 8%-ának az apja rendelkezik diplomával (tudományos fokozatra nem kérdeztek rá). Feltűnő, hogy a Pax Romanas apák mindössze 16%-ának van 8 általános vagy alacsonyabb iskolai végzettsége az országos 58%-hoz képest. Valószínűsíthető, hogy a válaszadó nagy része többgenerációs értelmiségi családból származik. Az objektív mobilitási mutató (nem az egyéni mobilitás, hanem a százalékok összehasonlítása) szerint min. 30% első generációs értelmiségi. Ez az arány nehezen hasonlítható össze más adattal, mert nagyon heterogén a mintánk összetétele. A hazánkban élők adatai nagyobb vertikális mobilitást (min. 34%) mutatnak felfelé, mint a külföldiek (min.14%). Ennek azonban az az oka, hogy a külföldön élőknek nagyobb arányban (83%) volt diplomás az édesapjuk.

 
Gazdasági aktivitás (százalékban)
aktivitás Magyarország
1996.
Pax Romana
N=240
Pax Romana
külföldiek N=35
dolgozik
56,8
58
34
inaktív
18,6
38
.
nyugdíjas
.
35
63
háztartásbeli
.
1
.
GYES-en
.
2
.
eltartott
16,6
2
.
hallgató
.
2
.
munkanélküli
8
1
.
egyéb
.
1
3
Összesen
100
100
100

 

A kérdőívet kitöltők 58%-a dolgozik, 35% nyugdíjas. Első látásra szembetűnő az inaktívak magas aránya: az országos 19%-kal szemben (aktív korúakra nézve) itt 38%. Az aktívak aránya megegyezik az országos adattal (57%), azonban a munkanélküliek, az eltartottak (pl. tanulók) aránya messze elmaradnak az országos átlagtól. Az előbbi a magas iskolai végzettség, az utóbbi a magasabb átlagéletkorral magyarázható. A külföldön élőknél a magas életkorból adódóan csak 34% aktív, az itthoniaknál pedig 62%.

A gazdaságilag aktív 138 ember 43%-a közigazgatásban vagy közszolgálatban (pl. oktatás) dolgozik, 27% állami vagy magáncégnél áll alkalmazásban, 19% egyházi intézmény alkalmazottja, velük szemben 10% önálló, vállalkozó. Az alkalmazottak és az önállók arány megegyezik az országos adatokkal.

Beosztásuk alapján beosztott értelmiségi 37%, középvezető 29%, felső vezető 18%, önálló 10%, egyéb szellemi, irodai dolgozó 5%. Az egyetlen egy fizikai munkáson kívül min. 90% szellemi munkát végez (ui. nem tudjuk, hogy az önállóak fizikai vagy szellemi munkát végeznek-e, de az iskolai végzettségeket tekintve nagy valószínűséggel többségük szellemi dolgozó). Ez a 100%-hoz közeli arány sokkal magasabb az országos átlagoknál: a társadalom aktív tagjainak 61%-a végez fizikai, és 39%-a szellemi munkát.

Fontos megemlítenünk, hogy a 138 aktív munkavállaló 19%-a (26 fő) egyházi alkalmazott (17 pap és 9 tanár).

Az adatlapban a szakirányra és a jelenlegi foglalkozásra is rákérdeztünk.

 
Legmagasabb iskolai végzettség szakiránya N=243
Szakirány Válaszadók
(százalékban)
oktatási-közművelődési-tudományos
37
műszaki
15
közgazdasági-kereskedelmi
10
jogtudományi-igazgatási
9
egészségügyi
8
mezőgazdasági
3
művészeti
1
egyéb
17


Jelenlegi foglalkozás
Szakma Válaszadók
(százalékban)
tanár
18
kutató
13
mérnök
12
orvos
7
pap
7
közgazdász
6
jogász
4
teológus
3
könyvtáros
2
művész
2
egyéb
26

 

A magas átlagos iskolai végzettség ismeretében csak az arányok lehettek érdekesek: a gazdasággal, szárazabb dolgokkal kevesebben foglakoznak, kiemelkedik a tanárok és kutatók, az oktatási-tudományos pályán dolgozók száma. Később látható lesz az egyházi főiskolát és egyetemet végzettek jelentős száma, aminek tükrében már nem tűnik olyan magasnak a papok és teológusok aránya a válaszadók között. A mezőgazdaságban dolgozók többsége valószínűleg agrármérnök.

 
Válaszadók családi állapota (százalékban)
Családi állapot Pax Romana N=240 Magyarország
házas
62
55
nőtlen, hajadon
21
22
özvegy
7
12
elvált
7
6
házas, de külön él
2
1,3
élettárssal él
1
4,5

 

Családi állapotot nézve 62% házas, 21% nőtlen/hajadon. A 15 éves és idősebb népességre számított országos adatokkal összehasonlítva az özvegyek alacsonyabb aránya még feltűnőbb, ha figyelembe vesszük a tagság idősebb korfáját. A házasok magas aránya, illetve az alacsonyabb arányú özvegyi állapot jelezhet az átlagnál nagyobb házasodási, illetve újraházasodási kedvet. Az özvegyek alacsonyabb arányához még hozzájárulhat a házastársak átlagnál magasabb élettartama, vagyis nagyobb fokú egészsége is. Ezt az összefüggést alátámaszthatják a már ismertetett, halálozási szempontból kedvező iskolázottsági és foglalkozási mérőszámok is.

 
Háztartások és háztartásban élők a háztartástagok száma szerint (százalékban)
Háztartástagok száma
Pax Romana, 1999.
Háztartások
1
18
26,1
2
37
28,2
3
18
19,8
4
12
17,5
5 vagy több
15
8,5

 

A háztartások átlagos létszáma 2,86 fő, ami a magyar tudományos elit háztartásainak átlagos létszáma (2,8), és a fővárosi vezetők és felsőszintű szakemberek (diplomások) háztartásainak átlagos létszáma (2,74 és 2,61) felett kis különbséggel helyezkedik el. Az országos viszonyokhoz képest kedvező átlag a magasabb iskolázottsági és jövedelmi szinttel magyarázható. A háztartások összetételét tekintve egyedül él a válaszolók 18%-a, 37% másodmagával lakik, 30%-ban 3-4 fős a háztartás, és 15%-nál négynél többen vannak. Az országos átlaghoz képest a kétfős és a négyfősnél nagyobb háztartások magasabb aránya tűnik ki. Valószínű, hogy a magasabb átlagéletkor miatt a többségnél a gyerekek már kirepültek a fészekből, azért ilyen alacsony a családok létszáma (bátran lehet a Pax Romana tagok esetében használni a családot a háztartás szinonimájaként, mivel az átlagnál magasabb jövedelem és iskolázottság, illetve a háztartásban lakók alacsony száma mellett kicsi a valószínűsége az egy családon belüli több háztartásnak). A nagyszámú háztartások magasabb aránya egyrészt a fiatalabbak átlagnál nagyobb gyerekvállalási hajlandóságát mutatja, másrészt a többgenerációs együttéléseket jelenti. Ezt a feltevést erősíti a 18 éves fiatalabb gyerekek számának vizsgálata is. A válaszadók 77%-a nem él együtt kiskorúval, 1-2 gyereke van 16%-nak, és kettőnél több gyerekkel él 7%. A külföldön élőknél - a magasabb életkor következtében - még homogénebb a helyzet: 72% lakik egyedül vagy másodmagával, és 91%-uknál nincs gyerek a háztartásban.

A fizetést, bevételt firtató kérdést csak a Magyarországon élőknek tettük fel, és a kérdés kényes volta ellenére is kevesen (7%) tagadták meg a válaszadást. A tagok havi nettó jövedelme jóval magasabb átlagot mutat az országosnál, ami elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel magyarázható. 30 ezer Ft alatt keres a válaszolók 11%-a, bő egyharmaduk (35%) az országos átlagjövedelmet is magába foglaló 30-60 ezres kategóriába jelölte magát. A fennmaradó 54% többet keres az átlagjövedelemnél: 21% még 90 ezer Ft alatt, 34% pedig már afölött visz haza (8% 180 ezer Ft-nál többet keres).

 
Havi nettó jövedelem (százalékban)
Jövedelemkategóriák
(forintban)
Kérdezett jövedelme
N=191
Háztartás jövedelme
N=186
30 ezer alatt
11
5
30-60 ezer
35
27
60-90 ezer
21
15
90-120 ezer
12
17
120-150 ezer
8
9
150-180 ezer
5
10
180- 210 ezer
8
5
210-240 ezer
.
5
240 ezer fölött
.
7
Összesen
100
100

 

Érdekesebb a háztartások jövedelemvizsgálata. A magyar háztartások havi nettó összjövedelmének átlaga 1997-ben 67.425 Ft volt. Az inflációt figyelembe véve ez az összeg 1998 végére minimum 75 ezer Ft fölé emelkedett. Ennek tükrében a válaszolók háztartásai - jövedelmük alapján - az országos átlag felett vannak, bár ez nem meglepetés a személyi jövedelmek ismeretében. A családok közel egyharmada (32%) él 60 ezer Ft alatt, 15% az országos átlagot tartalmazó 60-90 ezres kategóriába jelölte magát az összbevétel alapján. A fennmaradó 53% 90 ezer fölött van, sőt, 17%-nál a 180 ezret is meghaladja a háztartás összjövedelme.

Pontosabb mérőeszköz az egy főre jutó jövedelem kiszámítása, illetve összehasonlítása az országos adattal. Magyarországon ma kb. 29 ezer Ft az egy főre jutó átlagos jövedelem.

A külföldön élőknél az átlaghoz való viszonyítással próbáltuk meghatározni a jövedelmi szintjüket. A válaszolók 63%-a az átlagnál magasabbnak tartja saját háztartásának havi nettó jövedelmét (17% sokkal magasabbnak), 29% szerint átlagos jövedelemből élnek, és csak 6% tartja háztartását az átlagnál egy kicsit alacsonyabb szintűnek az összjövedelem szempontjából. A magas átlagéletkor, a nyugdíjasok nagy aránya ellenére jelentős az átlagnál jobban élők aránya. A tapasztalatok szerint általában középre húznak az ilyen jellegű besorolások. Lehet, hogy a Magyarországon élő emberekhez viszonyították magukat a kinti Pax Romana tagok.

 
Kérdezettek lakóhely szerinti megoszlása (százalékban)
Településtípus Magyarország Pax Romana
Hazaiak Külföldiek
főváros
18,6
62
20
nagyváros
együtt: 44,2
20
54
kisváros*
.
8
12
falu
37,2
10
14

* 30 ezer alatti lakossággal

 

A lakóhelyeket vizsgálva kiderül, hogy a hazaiak 62%-a Budapesten él, és csak 38%-a vidéken, 10% falun. A mintánk megoszlása jelentősen eltér az országos adatoktól: túlreprezentáltak a budapestiek (az eredeti címlistán is, ott 50%) a 18,6%-hoz képest, és alulreprezentáltak a vidékiek. Különösen a községben élők vannak kis számban jelen a mozgalom életében az országos 37,2%-t nézve. A jelenséget részben magyarázza a magas iskolázottság, ami a városokra jellemzőbb. Azonban elgondolkodtató a falutól, pontosabban a falusi értelmiségtől való elszigetelődés ténye. A külföldön élők kiegyenlítettebb képet mutatnak: 20%-uk lakik fővárosban, 80% vidéken, de rájuk is jellemző a nagyfokú urbanizáltság.

A lakások alapterülete nagy szóródást mutat: 10 nm-estől 300 nm-esig terjed a Pax Romanasok lakóterülete, az átlag 97 nm. Bő egyharmad (35%) lakik 70 nm-es vagy annál kisebb otthonban, 31% él 70 és 110 nm közötti lakásban. A legtágasabban élő harmad (34%) 110 nm-es vagy nagyobb alapterületű lakást mondhat magáénak. A külföldön élők kicsivel nagyobb lakásokban élnek, mint honfitársaink.

A vagyoni helyzetet jobban tudjuk mérni, ha figyelembe vesszük, hogy hányan élnek az adott lakásokban, és az egy főre eső területtel számolunk. Az egy főre jutó négyzetméterek alapján nagy szóródást mutat a tagság. Két négyzetmétertől 200-ig terjed az egyéni életterek nagysága. Az átlag 42 négyzetméter, ami az országos átlagot jóval meghaladja, de magasabb a diplomások, sőt a tudományos fokozattal rendelkezőkre jutó alapterületnél (32, ill. 37nm.) is. A nyugdíjasok magasabb átlagot mondhatnak magukénak, mivel kisebb létszámú háztartásokban laknak.

 
Lakások szobaszáma
szobaszám Pax Romana,
1999. (N=240)
Magyarország,
1996.
1
5%
14,7%
2
20%
42,6%
3
34%
30,5%
4 vagy több
41%
12,3%

 

A szobaszámot vizsgálva látható, hogy az országos átlagokat messze meghaladja a mozgalom tagsága ebből a szempontból is. Feltűnő a négy vagy több szobás lakások magas aránya.

 
Lakások komfortfokozat szerint (százalékban)
komfortfokozat Pax Romana,
1999.
Magyarország,
1996.
komfortnélküli, félkomfortos
2
21
komfortos
20
32
összkomfortos
78
47

 

A lakások már ismertetett jellemzőihez hasonlóan itt is az átlagnál magasabb színvonalon élnek a Pax Romanasok. A felszereltséget és a fűtési módot ötvöző komplex ismérv, a komfortosság szerinti megoszlásban a lakások 78%-a összkomfortos. Az ezektől csak a fűtési módban különböző komfortos lakások 20%-ot tesznek ki, a félkomfortos és komfortnélküliek aránya mindössze 2 százalék.

 

Kapcsolat a Pax Romanaval

A válaszolók 9%-a nem emlékszik, hogy mióta van kapcsolatban a szervezettel, vagy nem tartja kapcsolatnak a Pax Romanaval való eddigi viszonyát. A legrégebbi tag 1932 óta van a mozgalomban, és 1998-ban jöttek a legújabbak. A kapcsolat a válaszolók 23%-ánál 1988-ig jött létre: 1948-tól évente folyamatosan 1 vagy 2 ember életében jelent meg a Pax Romana, kivétel 1957-58, amikor a forradalom után 7 fő lépett be nyugaton. A 80-as évek derekától egy enyhe emelkedés figyelhető meg, évente már 4-5 fő kerül a mozgalom homlokterébe, ami a rendszerváltásnak köszönhető szabadabb légkörben 1989-től már 10 fölé emelkedik (a maximum 1990-ben 30 fő). Ennek következtében a kérdőívet visszaküldők 68-%a 1989 után került a mozgalom közelébe, sőt, egyharmada 1995-től napjainkig.

Az adatokból valószínűsíthető, hogy magasabb arányban válaszoltak, vagyis aktívabbaknak mondhatók a fiatalabbak, a Pax Romanaval frissebben kapcsolatba kerülő nemzedék.

A 240 főből 45%-a tag (108 fő) - 6% alapító tag -, 55% (132 fő) szimpatizáns. 6% nem tudta eldönteni a státuszát, őket a szimpatizánsokhoz soroltuk. Ha nemek szerint nézzük meg a válaszadókat, érdekes eredményt kapunk: a nőknél közel kétharmad (62%) a tagok aránya, a férfiaknál csak 43%. Másképpen nézve: amíg a tagok 63%-a férfi, addig a szimpatizánsoknál 79% az. Ha külön vizsgáljuk a külföldön élőket, akkor is két jól elkülöníthető csoportot látunk: a kintiek 63%-a tag, az itthoniaknál ez az arány csak 42%.

 
Kinek a közvetítésével került kapcsolatba a Pax Romanaval? N=240
Közvetítő Igen (százalékban)
barát
52
kongresszus
34
Egyház
19
(tag)szervezet
13
kolléga, munkahely
10
család, rokon
9
média
8
egyéb
8

 

A mozgalommal való kapcsolat létrejöttében közreműködő médiumok közül a barátok, vagyis a legközelebbi ismerősök, az azonos érdeklődésű, társadalmi helyzetű emberek révén kerültek legtöbben a Pax Romana közelébe. Ennek ismeretében érdemes megfontolni azt a javaslatot, hogy két tag ajánlására lehessen belépni, így intézményesíteni és erősíteni lehetne az informális kapcsolatok eddig is jelentős felhasználását. A Pax Romana fő tevékenységi körét jelentő kongresszus elsősorban a szimpatizánsok felé közvetített: a tagok 26%-ával szemben a nem tagoknál 41% került valamelyik rendezvényen keresztül a Fórum közelébe. Vallási szervezetről lévén szó, erősíteni kellene a Pax Romana nézeteit valló egyháztagok között a szervező és toborzó munkát, bár eddig is jelentős volt az Egyház közvetítő hatása. A család, rokon megjelenése a listán jelzi, hogy egyes vallási mozgalmakhoz hasonlóan markáns jelenség a családtagok bevonása a mozgalomba, bár mint értelmiségi, liberális, a közéletben aktív szerepre törő szervezetnél ez nem biztos, hogy szerencsés dolog. Szembetűnő a média kis arányban történő megjelölése: a jövőben javítani kellene a kommunikációt az írott, az elektronikus, a vidéki és helyi, a vallási-egyházi, az ifjúsági és külföldi médiával egyaránt. A 8 százalékot kitevő egyéb többnyire megoszlik az eredetileg megadott kategóriák között, csak máshogy fejezték ki magukat egyes válaszadók: pl. "meghívót kaptam kongresszusra", "közösségbéli testvéreim által", "újságíró", stb.

A kongresszusokról való elmaradások okát firtató kérdésnél 139 fő érezte magát érintve.

 
Kongresszusokról való elmaradások okai (százalékban)
Okok Válaszadók
N=139
akadályoztatva volt
47
magasak a költségek
25
érdektelennek tartotta
8
nem hívták /nem tudott róla
8
egyéb
12
Összesen
100

 

Az akadályoztatás ellen egyetlen ellenszer az időben történő tájékoztatás és a meghívók kiküldése. Az elmaradók egynegyede sokallja a járulékos költségeket, ami a támogatások, kedvezmények további fenntartását, sőt, bővítését sugallja.

A szimpatizánsok nagyobb arányban hivatkoztak arra, hogy nem értek rá, és inkább tartották drágának a részvételt, ezzel szemben a tagok őszintébben kinyilatkozták, hogy érdektelennek tartják a témát.

 

Vallási háttér

A megkérdezettek túlnyomó többsége (90%) kapott vallási nevelést szüleitől: országos adatok hiánya mellett is kijelenthető, hogy ez sokkal magasabb arány, mint amit a magyar társadalomban mérnének. A külföldön élőknél mindenkit (100% !) vallásosan neveltek a szülei.

Meglepő módon a hittanra járók arány még magasabb, ui. 95% vett részt rendszeresen vallási oktatáson. A külföldieknél ez a szám is 100%.

Az egyházi iskolába járás már kevésbé volt általános, de a közel kétharmados arány (59%) is erős vallásos nevelést mutat. Az alacsonyabb arány alakulásában közrejátszhatott a szocialista rendszerben engedélyezett egyházi iskolák csekély száma (távolság, stb) és a rendszer nyílt vallásellenessége. A nyugaton élő magyarok itt is kilógnak a sorból: részükről 74% járt valamilyen egyházi iskolába.

Iskolafok szerint nézve az egyházi oktatási intézményeket, általános iskolába 15% járt, gimnáziumba a válaszolók fele (52%), főiskolára, egyetemre egyötöde (20%). Külön érdekesség, hogy egyházi iskolába járt a háború utáni nemzedékek egynegyede is (50 fő), elsősorban a Piaristákhoz és a Bencésekhez.

 
Gyakrabban említett egyházi iskolák
Gimnáziumok Főiskola,
egyetem
Patrona Hungariae
7
Pázmány, Teológia
16
Esztergomi Ferences
3
Hittudományi Főiskolák
12
Angolkisasszonyok
4
Református Teol. Akad.
2
Érseki Katolikus
3
Evangélikus Teol. Akad.
2
Budapesti Piarista
15
.
.
Kecskeméti Piarista
6
.
.
Fasori Evangélikus
3
.
.
Pannonhalmi Bencés
5
.
.
Szentendrei Ferences
5
.
.
Szegedi Piaristák
2
.
.
Svetits, Debrecen
4
.
.
Ciszterci Szt. Imre
4
.
.

 

Vallásos, az egyház tanítását követi a válaszadók 71 százaléka, de jelentősnek mondható a maga módján vallásos 22 százalék is. Egyébként az utóbbi kategóriába sorolja be magát az utóbbi években a magyar lakosság több mint fele. Mélyinterjúk alapján három típusba lehet sorolni a maguk módján vallásosakat. Az egyházhoz még legközelebb állók az ökumenizmust vallók, egy kicsit távolabb vannak a vallási kérdésekben individuálisan állást foglalók, a hittételek között "válogatók". A harmadik típus már kritikus az egyházi szervezettel, hierarchiával szemben, kiábrándultak, a Bibliát tartják mérvadónak és inkább otthon imádkoznak. Érdekes az egyéb kategóriába besorolt 7%, akik feltehetően még távolabb helyezkednek el az egyházi tanoktól, talán nem tudják eldönteni, hogy vallásosak-e, vagy kimondottan ateisták.

Az egyik legfrissebb országos reprezentatív kutatás eredményei is igazolják az országos tendenciákat: az egyház vallását 17 százalék követi, akik után a maguk módján vallásosak abszolút többsége (57%) következik, 21% pedig nem vallásos.

 
Melyik felekezethez tartozik? (százalékban) N=240
Felekezet Pax Romana
római katolikus
82,5
görög katolikus
2,5
református
8
evangélikus
3
unitárius
1
egyéb
1
nem tartozik felekezethez
2

 

A felekezeti hovatartozás a katolikusok túlsúlyát mutatja (85%), de arányuk kisebb annál, mint ahogy egy külső szemlélő gondolná egy katolikus szervezetről. A mozgalom ökumenikus jellegét mutatja a más vallásúak jelenléte, akik közül a reformátusok a dominánsak - ezt magyarázhatja az országosan magas arányuk. Saját bevallásuk szerint országos viszonylatban közel egyharmad nem tartozik semmilyen felekezethez. Az egyéb kategóriába 1-1 szabadkeresztény és baptista gyülekezethez tartozó hívő tartozik.

 
Milyen gyakran jár templomba, vallási összejövetelre? (százalékban)
Gyakoriság Pax Romana
N=240
Magyarország
N=999*
hetente többször
32
3
hetente egyszer
42
9
havonta többször
8
7
évente többször
12
21
nagy ünnepek alkalmából
4
30
egyáltalán nem jár
2
30
Összesen
100
100

* TÁRKI-ISSP kutatás (az általuk használt 9 kategóriát összevontuk a mi 6 kategóriánkba.)

 

Feltűnő a hetente többször templomba járók magas, egyharmadnyi (32%) aránya, ami összefügg az egyházi szolgálatban állók magas (11%) százalékával. A válaszolók négyötöde (74%) megy el legalább egyszer hetente, amíg a magyar társadalomban csak 12%. A nem vagy nagyon ritkán (esküvő, karácsonyi szentmise stb.) járók 6 százalékával szemben Magyarországon 60% látogatja ilyen kevésszer a templomokat.

A tagok egy kicsit intenzívebb templomba járók: 80%-uk tartozik az első két kategória valamelyikébe, ezzel szemben a szimpatizánsok 71%-a jár legalább hetente vallási összejövetelre.

A Pax Romanaval kapcsolatban lévők 52 százaléka (125 fő) tagja valamilyen vallási szervezetnek, lelkiségi mozgalomnak. A külföldön élőknél ez az arány magasabb (66%), minta a hazaiaknál (50%).

 
Milyen vallási szervezetnek tagja? N=240
Szervezet, mozgalom Említések száma (fő)
Bokor Katolikus Bázisközösség
10
Regnum Marianum
6
Bencés Diákok Szövetsége
2
Európai Prot. Magy. Szabadegyetem
5
Ciszterci oblátusok
3
Equipes Notre Dame
2
Máltai Lovagrend
4
Keresztény Ökumenikus Társaság
5
KÉSZ
8
Zsinati Klub
4

 

A Pax Romanan kívül egyéb szervezetben is tag 125 ember közül 49 fő a fenti 10 szervezetet jelölte meg, a fennmaradó 76 fő több mint 50 egyéb szervezetet jelölt meg. A legtöbben a Bokorban, illetve a KÉSZ-ben tagok a Pax Romana mellett.

 

Attitűdskálák

Válaszadóinkat arra kértük, hogy összesen 28 kérdést osztályozzanak 1-5-ig, amelyben a teljesen egyetért ért 5-t. Első táblázatunk a kérdéssel való egyetértés nagyságát mutatja meg csökkenő sorrendben.

 
Kérdés N
Számomra fontos a vallások közötti türelem elősegítése
4,7
A Pax Romana segítse a Magyar Katolikus egyházat, hogy az meg tudja szólítani a társadalom mértékadó rétegeit
4,56
A Pax Romana foglaljon nyiltan állást a magyar társadalom fontos problémáiban
4,51
Pax Romana képviselje határozottan a tudós keresztény értelmiségi identitást
4,49
A Pax Romananak a mai világ egyetemes problémáira is reagálnia kell
4,48
A magyar katolikusoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania a társadalom kirekesztett csoportjaira
4,36
A Pax Romana keressen szövetségeseket programja megvalósításához
4,32
A katolikus egyháznak jobban kellene nyitni más egyházak felé
4,29
Az egyháznak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a hitélet elmélyítésére
4,25
Az egyes tagoknak az eddiginél többet kellene dolgoznia a Pax Romana céljainak megvalósításáért
3,99
A Pax Romananak markánsabb arculatot kell kialakítania
3,98
Rendjén való dolog, hogy egyesek meggazdagodjanak, ha ezt becsületes úton érik el
3,72
A Pax Romana elsősorban értelmiségiek gyűjtőhelye legyen
3,70
A saját sorsukért elsősorban az egyéneknek kell felelősséget vállalniuk, nem pedig az államnak
3,67
Szívesen áldozok szabadidőt a Pax Romana munkájában való részvételre
3,63
Szeretnék aktjvan részt venni és közreműködni a Pax Romana munkájában
3,50
Manapság a fiatalok nem tisztelik eléggé a hagyományos értékekeket
3,47
A kormányzatnak erőteljesebben kellene támogatnia a történelmi egyházakat
3,44
A Pax Romana fontos szerepet tölt be a magyar katolikusok életében
3,20
A Pax Romana húzóerő a katolikus egyház életében
3,18
Az Egyház konzervatív irányba akarja "terelni" a Pax Romanat
3,03
A Pax Romana viszonya kiegyensúlyozott a katolikus egyház vezetésével
3,00
Általában véve az emberekben nem lehet feltétlen megbízni
2,97
A Pax Romananak kevés esélye van megvalósítania az új programját
2,58
A Magyar Katolikus Egyház egyet jelent a merev konzervativizmussal
2,45
A Pax Romana eddigi működése nem volt eredményes
2,42
A tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk
2,30
Rosszul jövök ki az olyan emberekkel, akik nem úgy gondolkodnak, ahogyan én
2,02

További fontos információkra mutat rá a második táblázat, amely a válaszadások gyakoriságát mutatja meg ugyancsak csökkenő sorrendben.

 
Kérdés N
A Pax Romana foglaljon nyiltan állást a magyar társadalom fontos problémáiban
231
Számomra fontos a vallások közötti türelem elősegítése
230
A saját sorsukért elsősorban az egyéneknek kell felelősséget vállalniuk, nem pedig az államnak
229
A Pax Romananak a mai világ egyetemes problémáira is reagálnia kell
227
A katolikus egyháznak jobban kellene nyitni más egyházak felé
225
Rendjén való dolog, hogy egyesek meggazdagodjanak, ha ezt becsületes úton érik el
225
A magyar katolikusoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania a társadalom kirekesztett csoportjaira
224
A Pax Romana elsősorban értelmiségiek gyűjtőhelye legyen
224
Manapság a fiatalok nem tisztelik eléggé a hagyományos értékekeket
224
A kormányzatnak erőteljesebben kellene támogatnia a történelmi egyházakat
224
A Magyar Katolikus Egyház egyet jelent a merev konzervativizmussal
224
A Pax Romana segítse a Magyar Katolikus egyházat, hogy az meg tudja szólítani a társadalom mértékadó rétegeit
223
A tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk
223
Rosszul jövök ki az olyan emberekkel, akik nem úgy gondolkodnak, ahogyan én
223
Pax Romana képviselje határozottan a tudós keresztény értelmiségi identitást
221
Az egyháznak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a hitélet elmélyítésére
220
Általában véve az emberekben nem lehet feltétlen megbízni
219
A Pax Romana keressen szövetségeseket programja megvalósításához
213
A Pax Romana fontos szerepet tölt be a magyar katolikusok életében
210
A Pax Romana húzóerő a katolikus egyház életében
207
Szívesen áldozok szabadidőt a Pax Romana munkájában való részvételre
203
Szeretnék aktjvan részt venni és közreműködni a Pax Romana munkájában
203
A Pax Romana eddigi működése nem volt eredményes
202
A Pax Romananak markánsabb arculatot kell kialakítania
201
Az Egyház konzervatív irányba akarja "terelni" a Pax Romanat
196
Az egyes tagoknak az eddiginél többet kellene dolgoznia a Pax Romana céljainak megvalósításáért
192
A Pax Romananak kevés esélye van megvalósítania az új programját
192
A Pax Romana viszonya kiegyensúlyozott a katolikus egyház vezetésével
188

Tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy elsősorban a kényes kérdéseknél csökken számottevően a válaszadási kedv. Mutatja ezt az öt legkevesebb válaszadót felmutató kérdés:

 

A Pax Romana viszonya kiegyensúlyozott a katolikus egyház vezetésével (N=188)

A Pax Romananak kevés esélye van megvalósítania az új programját (N=192)

Az egyes tagoknak az eddiginél többet kellene dolgoznia a Pax Romana céljainak megvalósításáért (N=192)

Az Egyház konzervatív irányba akarja "terelni" a Pax Romanat (N=196)

A Pax Romananak markánsabb arculatot kell kialakítania (N=201)

 

Miután egyetlen átlagszámmal csak a centrális tendencia mutatható meg és az árnyalatnyi különbségek elfedésre kerülnek, ezért több, független változó tükrében is megvizsgáltuk a kérdéseket. A legfontosabb függő változóink voltak :

Korcsoportos megoszlás - a válaszadókat három fő csoportra osztottuk (40 év alattiak, 40-60 év közöttiek, 60 évnél idősebbek)

 

Nem

Iskolai végzettség

Családi állapot

Templomba járás sűrűsége

Vallásoság

Milyen kapcsolatban van a Pax Romanaval

Politikai beállítottság

Ideológiai beállítottság

Földrajzi elhelyezkedés

Egy főre jutó lakásnagyság

 

Egyéb esetekben a munkahelyi aktivitás is alkalmas mutató lett volna, de a mintánkban szereplő sok (80 feletti) nyugdíjas miatt olyan alacsony elemszámokkal kellett volna számolnunk, amelyek már nem adtak volna reális összehasonlítást a többi tényezővel.

A vagyoni helyzetet is ki kellett hagynunk, elsősorban azért, mert nem összehasonlítható a nyugati és a magyar válaszadóink anyagi helyzete (egészen mást jelent Németországban a közepes életszínvonal mint Magyarországon, ezért nem vonhattuk össze)

Az alábbi elemzésben a 0,2-nél nagyobb (4%) , statisztikailag jelentős eltéréseket vesszük számba az egyes kategóriákon belül. Minél nagyobb az eltérés, annál nagyobb véleménykülönbséggel állunk szemben.

 

Számomra fontos a vallások közötti türelem elősegítése. Pontátlag=4,7 (N=230)

Az átlagos megítélés ebben a kérdésben volt a leginkább egyetértő. Jelentősebb eltérés az egyes csoportképző szempontok szerint sem igazán tapasztalható. Kivételt kisebb csoportok jelentenek ( elváltak 4,93 ; baloldali beállítottságúak -4,9; jobboldali beállítottságúak 4,36; liberálisok -4,9; konzervatívok -4,5). Ez utóbbiak jól mutatják, hogy a kategórián belüli különbségeket legjobban az ideológiai jellegű megfontolások befolyásolják.

A Pax Romana segítse a Magyar Katolikus egyházat, hogy az meg tudja szólítani a társadalom mértékadó rétegeit. Pontátlag=4,56 (N=223)

Ez a gondolat talán az egyetlen, amelyben alapvetően teljes egyetértés mutatkozott, függetlenül az egyes rétegképző dimenzióktól. Néhány kisebb csoport még hangsúlyosabban értett egyet a kijelentéssel (középiskolai végzettségűek - 4,77, özvegyek 4,81, alapító tagok 4,78). Egyedül a főiskolai végzettségűek (4,33) térnek el szignifikánsan az átlagtól negatív irányban.

A Pax Romana foglaljon nyíltan állást a magyar társadalom fontos problémáiban. Pontátlag= 4,51 (N=231)

Erre a kérdésre érkezett a legtöbb válasz. A magas átlagérték mellett ez utal arra, hogy a válaszadók számára prioritás lenne ennek a pontnak a megvalósítása.

A válaszokban jelentős eltérést nem találhatunk, egyedüli érdekesség, hogy az alapító tagok kismértékben kevésbé értenek egyet (4,3).

Pax Romana képviselje határozottan a tudós keresztény értelmiségi identitást. Pontátlag=4,49 (N=221)

Az átlagos megítélésnél jobban egyetértettek a 60 év feletti válaszolók, akik 4.7 pontra értékelték átlagosan a kérdést. Érdekesség, hogy a főiskolai diplomával rendelkezők számára jelentősen kisebb volt a kérdés fontossága (4,25). Az özvegyek számára a kérdés fontosabb (4,84) , míg a templomot ritkán (évente párszor) látogatók számára kevésbé fontos(4,24). Ez utóbbi összefüggésre rímel, hogy minél inkább az egyház tanításait követően vallásos valaki, annál fontosabb számára a kérdés.

Az alapító tagok számára szintén kiemelten fontos a kérdés (4,7).

A Pax Romananak a mai világ egyetemes problémáira is reagálnia kell. Pontátlag=4,48 (N=227)

A válaszokat a különböző csoportosítások szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy a kérdés megítélésében nagyon egységesek a válaszadók, nagyobb átlagtól való eltéréseket nem találhatunk. a kisebb eltérések nem rendezhetők egyetlen szempont mentén. Ilyenek:

40 évnél fiatalabbak (4,25), konzervatívok (4,25) --- érettségizettek (4,7), elváltak (4,7), baloldaliak (4,75). Kisebb kivétel a vagyoni dimenzióban van : a kisebb vagyonúak kevésbé nyitáspártiak (4,2) míg a középréteg inkább (4,7).

A magyar katolikusoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania a társadalom kirekesztett csoportjaira. Pontátlag=4,36 (N=224)

Összhangban a kérdőív más kérdéseiben adott válaszokkal, itt is magas az egyetértés foka a nyitás kérdésében. Igazán jelentős eltérést csak az ideológiai dimenzióban találhatunk (baloldal 4,9 - jobboldal 4,0, konzervatív 3,9- liberális 4,7). Emellett az elváltak is átlag fölött pozitívak (4,7).

A Pax Romana keressen szövetségeseket programja megvalósításához. Pontátlag=4,32 (N=213)

Ez a kérdés azon kevesek közé tartozik, ahol eltérést figyelhetünk meg a tagság (4,1) és a szimpatizánsok (4,55) között, ami utal arra, hogy a szimpatizánsok örömmel vennék, ha minél szélesebb összefogással valósulna meg a program. Ezzel összefügg, hogy a fiatalabb korosztályban, ahol elenyésző a szimpatizánsok száma, még kevésbé tartják fontosnak az együttműködést (3,9). Hasonlóan vélekednek a főiskolai végzettségűek (4,0). Igen érdekes, hogy ebben a kérdésben egyaránt elutasítóbbak a konzervatív (3,9) és a liberális (4,1) válaszadók is. Mindehhez képest a baloldali érzelműek egyértelműen a szövetség mellett vannak (4,75).

A katolikus egyháznak jobban kellene nyitni más egyházak felé. Pontátlag=4,29 (N= 225)

A kérdés erősen megosztja a véleményeket. A középiskolai végzettségűek, a jobboldaliak és a konzervatívok jóval kevésbé támogatóak (3,9;3,9;3,8) míg az elváltak (4,6), maguk módján vallásosak (4,55) alapító tagok (4.7), liberálisok (4,6), havonta többször templomba járók (4,6) inkább támogató attitűddel bírnak.

Az egyháznak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a hitélet elmélyítésére. Pontátlag=4,25 (N=220)

A kérdésben elsősorban vallási és ideológiai szempontok alapján találhatunk eltéréseket. A templomba hetente többször járók jóval átlag felett (4,6) míg a havonta többször vagy annál is ritkábban járók messze átlag alatt (3,9-3,6) értenek egyet. Hasonlóan nagy az eltérés a konzervatívok (4,45) és a liberálisok (3,8) között. Kevésbé értenek egyet még az özvegyek (3,9), főiskolát végzettek (4,0) maguk módján vallásosak (3,7), baloldali világnézetűek (3,5) a külföldön élők (4,0). Ugyanakkor a módosabbak kissé jobban egyetértenek (4,5).

Az egyes tagoknak az eddiginél többet kellene dolgoznia a Pax Romana céljainak megvalósításáért. Pontátlag=3,99 (N=192)

Igen figyelemre méltó az az ellentmondás, hogy alapvetően mindenki egyetért az állítással, ugyanakkor az aktivitási hajlandóságot firtató kérdésekben közel fél jeggyel alacsonyabb válaszátlagokat tapasztalhatunk. Nincs is igazán nagy eltérés az egyes dimenziók szerint. Markánsan eltér pozitív irányba az alapító tagok véleménye (4,4), míg a baloldali nézeteket vallóké kissé negatívan (3,75).

A Pax Romananak markánsabb arculatot kell kialakítania. Pontátlag=3,98 (N=201)

A kérdéssel mindenki inkább egyetértett. Az egyes kategóriákban nagyon alacsony különbségeket tapasztalhattunk. Markáns véleményeltérés van a 40 év alattiaknál (4,41) a konzervatívoknál (4,33) és a baloldaliaknál (3,66). Szignifikáns eltérés még, hogy a főiskolai végzettségűek is jobban tudnak azonosulni (4,2).

Rendjén való dolog, hogy egyesek meggazdagodjanak, ha ezt becsületes úton érik el. Pontátlag=3,72 (N=225)

A kérdésre adott válaszok vagyoni-családi és ideológiai síkon is megosztottak. A külföldön élők

A Pax Romana elsősorban értelmiségiek gyűjtőhelye legyen. Pontátlag=3,70 (N=224)

A kérdésre adott válaszok megoszlásában kiemelkedik, hogy élesen eltér az alapító tagok és a szimpatizánsok véleménye a kérdésben (4,53 ill. 3,58). Ilyen nagyméretű különbség mögött egyértelműen fogalmi különbségek kell hogy meghúzódjanak. Mint a program egyes részleteire adott válaszokból kitűnik, többen féltik a Pax Romanat attól, hogy értelmiségi elefántcsonttoronnyá válik. A kérdéssel hangsúlyosabban értettek együtt az egyedülállók (3.84), a baloldali beállítottságúak (4,1). A megfogalmazással kevésbé egyetértők közé tartoznak a 40 év alattiak, nők (egyaránt 3,5), a főiskolai végzettségűek (3,4) és az elváltak (3.46).

A saját sorsukért elsősorban az egyéneknek kell felelősséget vállalniuk, nem pedig az államnak. Pontátlag=3,67 (N=229)

Érdekesség a kérdésre adott válaszokban, hogy minél idősebb valaki, annál inkább hajlamos egyetérteni a gondolattal. Részben ezzel függ össze, hogy az egyedülállók alacsonyabb (3,34), míg az özvegyek magasabb (4,07) egyetértési hajlandóságot mutatnak. Hasonlóképpen gondolkodnak az alapító tagok (4.3), a liberális beállítottságúak (4.0) a külföldön élők (4,07) és a vagyonosabbak (4,0). Érthető, hogy a konzervatív álláspontúak kevésbé tudnak azonosulni a gondolatmenettel (3,28).

Szívesen áldozok szabadidőt a Pax Romana munkájában való részvételre. Pontátlag=3,63 (N=203)

Önmagában is hosszabb vita tárgya lehetne, hogy miért ennyire alacsony az átlagos egyetértési hajlandóság, milyen múltbéli tényezők vezettek idáig. Legfeltűnőbb különbség az alapító tagoknál mutatkozik meg, akik majdnem teljesen egyetértettek (4,7), míg a tagok átlag körüli összátlagot mutatnak. Mindez arra utal, hogy van egy szűk mag, aki a többieknél sokkal mélyebben magáénak érzi a Pax Romanat. Ide tartoznak még a külföldön élők is (4,25).Érthető módon a családosok az átlagosnál kevésbé, míg az elváltak, egyedülállók szívesebben áldoznak szabadidőt a Pax Romanara, ami feltehetőleg abból adódik, hogy utóbbi csoportoknak egyszerűen több szabadideje van. A módosabb réteg szintén nagyobb aktivitási hajlandóságot mutat (3,9) A Pax Romana hagyományaival összhangban a magukat erőteljesen konzervatív vagy jobboldali beállítottságúként definiálók kevésbé szívesen áldoznának időt.

Szeretnék aktívan részt venni és közreműködni a Pax Romana munkájában. Pontátlag=3,50 (N=203)

Éles eltérések mutatkoznak az aktivitási hajlandóságban családi állapot szerint. A házasok kevésbé (3,3), az egyedülállók, özvegyek, elváltak jobban (3,85 mindnél) részt vennének a munkában. Akik havonta többször járnak templomba (3,94) és a baloldaliak (3.78) szintén jobban aktivizálhatók. Éles különbségeket találhatunk a kapcsolat fajtája szerint : az alapító tagok (4,54) a tagok (4,0) és a szimpatizánsok (3.0) között. Feltételezhető, hogy ez az összefüggés alapvetően magyarázza a leadott válaszokat.

Manapság a fiatalok nem tisztelik eléggé a hagyományos értékeket. Pontátlag=3,47 (N=224)

Ez a kérdés nagyon erőteljesen megosztotta válaszadóinkat. Érdekes, és egyben a Pax Romanahoz való kötödés okaira mutató, hogy a fiatalabbak hangsúlyosabban egyetértenek (3,7). Az alacsonyabb végzettségűek jobban egyetértenek mint a magasabban kvalifikáltak (ne feledjük, hogy skálánk itt az érettségitől a doktorátusig tart!). Az elváltak jobban egyetértenek (4,0), míg az özvegyek kevésbé (3,25). Ennek az összefüggésnek a megértése leginkább egy a családi háttér szerepét feltérképező külön felméréssel lenne megválaszolható. Ugyancsak érdekes, hogy a templomba rendszeresen járók átlagosan ítélik meg a kérdést, míg a kizárólag családi események alkalmával templomba járók az átlagosnál jobban egyetértenek (3,9). Az alapító tagok egyértelműen kevésbé értenek egyet (2,9), hasonlóképpen a külföldön élők is (3,1). Még ennél is nagyobb az eltérés az ideológiai dimenziókban (baloldali 2,7- jobboldali 3,9; konzervatív 4,1- liberális 2,7).

A kormányzatnak erőteljesebben kellene támogatnia a történelmi egyházakat. Pontátlag=3,44 (N=224)

A kérdés megítélésében szélsőséges véleménykülönbségeket tapasztalhatunk több dimenzióban is. Elsőként a kormegoszlásban, hiszen a 40 év alattiak kevésbé várják az állami támogatást (3,1) mint a 60 év felettiek ( 3,66). A szebbik nem képviselői kevésbé hajlanak a támogatásra (3,25). A középiskolai végzettségűek markánsan a támogatás mellett vannak (4,25) , hasonlóan az özvegyekhez (3,9). A templomba járás gyakoriságának csökkenésével egyértelműen csökken a támogatás mértéke (az időről időre járóknál 2,6).

Ugyanígy éles eltérést találunk akkor is ha az egyházi tanítások alapján hivőket (3,73) és a maguk módján hívőket (2,9) hasonlítjuk össze.

A legnagyobb különbségeket várakozásunkkal összhangban az ideológiai dimenziókban találtuk (baloldal 1,9- jobboldal 4,36 illetve liberális 2,16- konzervatív 4,33).

A Pax Romana fontos szerepet tölt be a magyar katolikusok életében. Pontátlag=3,20 (N=210)

Az összátlag arra utal, hogy az óhajtott szerep (már a program megfogalmazása szerinti) és a válaszadók által tulajdonított szerep között nagy űr tátong egyenlőre. Az eltérések nem magyarázhatóak egy dimenzió mentén. A fiatalabb (40 év alatti) válaszadók egyértelműen kevésbé érzik ezt (2,77). Hozzájuk hasonlóan negatívabb a véleménye a főiskolai diplomával rendelkezőknek (3,0). Pozitívabban ítélik meg az elváltak (3,9), a templomba havonta többször eljárók (3,6), az alapító tagok (4,0) és a külföldön élők (3,55).

A Pax Romana húzóerő a katolikus egyház életében. Pontátlag=3,18 (N=207)

Ennek a kérdésnek a megítélésében találhatjuk a legnagyobb különbségeket. A 40 év alatti korosztály kevésbé érzékeli a húzóhatást (2,65), a középiskolát végzettek jobban (3,8), az elváltak (3,7) az alapító tagok (4,0) és a külföldön élők (3,7) szintén.

Az Egyház konzervatív irányba akarja "terelni" a Pax Romanat. Pontátlag=3,03 (N=196)

Az alacsony átlag egyértelműen mutatja, hogy a válaszadók ambivalensek a kérdés megítélésében. Erre utal az is, hogy nagyon kevesen adtak választ a kérdésre. A kérdésben az általános megítéléstől elsősorban a vallási-ideológiai tengely mentén tapasztalhatunk eltéréseket. Minél gyakrabban jár valaki templomba, annál kevésbé ért egyet a kijelentéssel. Ugyanez igaz a vallási képzetekre is. Az egyház tanításait követők 2,6-es átlaga élesen elüt a maguk módján vallásosakétól (3,9). Hasonlóan nagy különbséget mutat a pártszimpátia (jobboldali-2,5 -- baloldali 4,3) és az ideológiai világkép is (konzervatív 2,1- liberális 4,3). Mindehhez tegyük hozzá, hogy azok, akik magukat baloldalinak sorolták be nem esnek egyértelműen egybe a liberálisokkal.

A Pax Romana viszonya kiegyensúlyozott a katolikus egyház vezetésével. Pontátlag=3,00 (N=188)

A válaszolók alacsony száma, és a közepes érték együtt jól mutatják, hogy ez egy olyan központi kérdés, amelynek megítélésében bizonytalanok a válaszadók. Mutatja ezt az is, hogy igazán lényeges különbséget csak az ideológiai dimenzióban találhatunk (baloldali 2,5- jobboldali 3,5, liberális 2,7). Emellett az elváltak és az özvegyek is optimistábban ítélik meg a helyzetet (3,4 ill.3,2).

Általában véve az emberekben nem lehet feltétlen megbízni. Pontátlag=2,97 (N=219)

A kérdésre adott válaszok élesen elválnak élettapasztalat- vagyoni helyzet- ideológiai dimenziók mentén.

A fiatalabbak (2,7) és a nőtlenek (2,65) optimistábbak, míg az idősebbek (3,2) és az elváltak (3,3) pesszimistábbak az átlagnál. Érdekes, hogy a csak családi eseményeken templomba járóknál kirívóan magas a pesszimizmus (3,7). A közepes vagyoni helyzetűek is pesszimistábbak (3,3). A baloldaliak és a liberálisak optimistábbak (2,55 ill.2,7) míg a jobboldaliak (3,5) és a konzervatívak (3,25) kevésbé.

A Pax Romananak kevés esélye van megvalósítania az új programját. Pontátlag=2,58 (N=192)

Nagyon kényes kérdés. Az alacsony válaszadási hajlandóság utal arra, hogy sokan nem merik vállalni (még maguk előtt sem) esetleges bizalmatlanságukat. Elemzési dimenzióink nem mutatnak alapvető különbségeket. Az érthető, hogy az alapító tagok bizakodóbbak (2.25). Az eddigi összefüggések fényében az sem meglepő, hogy az elváltak a leginkább bizakodóak (2,07), míg az özvegyek (3,0) és a középiskolát végzettek (3.36) pesszimistábbak. Kissé meglepő viszont, hogy a maguk módján vallásosak miért pesszimistábbak az átlagnál (2.78).

A Magyar Katolikus Egyház egyet jelent a merev konzervativizmussal. Pontátlag=2,45 (N=224)

A kérdésre leadott alacsony átlagérték és a magas válaszadási szám együttesen jelzik, hogy a válaszadók alapjában véve elutasítják az állítást és nem tartják mereven konzervatívnak a MKE-t. A kérdésben értelemszerűen a vallási-ideológia dimenziókban találtunk eltéréseket. A hetente sokszor templomba járók még élesebben elutasítóak (1,85), viszont a templomot ritkábban látogatók hajlamosabbak egyetérteni (3,0). Akik az egyházi tanokat vallják azok kevésbé értenek egyet (2,15), míg a maguk módján vallásosak inkább (3,1). A baloldaliak markánsan egyetértenek (3,8) a jobboldaliak nem (1,9) . Hasonló a helyzet az ideológiákban is (liberális 3,7- konzervatív 1,8).

A nagyobb összefüggések mellett figyelemreméltó, hogy a nők is inkább egyetértenek (2,7), viszont a főiskolát végzettek nem (2,1)

A Pax Romana eddigi működése nem volt eredményes. Pontátlag=2,42 (N=202)

Az alacsony átlag és az alacsony válaszadási kedv együttesen azt sejtetik, hogy a válaszadók inkább nem értenek egyet a kijelentéssel, de ugyanakkor kényes kérdésnek tartják (Lehet, hogy erről még nem volt disputa ?) . Ahogyan az más kérdéseknél is jól kirajzolódott, néhány kisebb csoport jobban elutasító (elváltak-1.9, havonta többször templomba járók-2,16, alapító tagok-2,15) míg mások hajlamosabbak kevésbé sikeresnek értékelni a Pax Romana eddigi működését (özvegyek-2,7, időről-időre templomba járók -2,73, baloldaliak és jobboldaliak 2,66 !!!). Ez utóbbi összefüggés arra hívja fel a figyelmet, hogy mindkét tábor erőteljesebb kritikával viseltetik az MPRF tevékenységéről, mint politikailag kevésbé elkötelezett társaik.

A tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk. Pontátlag=2,30 (N=223)

A kérdés egy régi vitára és az aktuális értékrendre kérdezett rá. Néhány évtizeddel ezelőtt még értelmiségi körökben is biztos magas lett volna az állítással egyetértők aránya. Manapság azonban a leginkább helyeslők (jobboldali-3,2 és konzervatív 3,05) is inkább a tanácstalanok táborába tartoznak. Hozzájuk hasonlóan az átlagosnál jobban azonosul a kérdéssel a középiskolát végzettek tábora (2,8) illetve az özvegyek (2,5). Velük ellentétesen gondolkodnak a fiatalok(2,0), alapító tagok (1,75), baloldaliak (1,4), liberálisok (1.56).

Rosszul jövök ki az olyan emberekkel, akik nem úgy gondolkodnak, ahogyan én. Pontátlag=2,02 (N=223)

A kérdésre a legalacsonyabb átlagpontszám érkezett a válaszadóktól magas válaszadási hajlandóság mellett. Mindez azt jelenti, hogy alapvetően toleránsként értékelik magukat kérdezettjeink. A legnagyobb eltérést a középiskolai végzettségűeknél találjuk (2.9). Érdekesség, hogy mind a jobboldali, mind a baloldali értékrendűek jobban egyetértenek (2.3) az állítással. Az alapító tagok értettek egyet a legkevésbé (1,6), őket a templomba havonta többször járók követik (1,77).

 

A válaszadók véleménye a programelemekről

Az alábbiakban a programból vett nyitott kérdésekre adott válaszokat igyekeztünk kategóriákba rendezni. A válaszok rendkívül sokfélék voltak, ezért csak általános dimenziókat tudunk bemutatni.

Igyekeztünk arra a kérdésre is választ találni, hogy a nem egyértelműen igennel válaszolók eltérnek-e a már említett szociológiai dimenziókban a többiektől. Az elemzésben a folytonos változókat (kor, lakásnagyság, ideológia és pártpolitikai beállítottság) valamint az iskolai végzettséget vettük figyelembe. A jobb feldolgozhatóság érdekében a "Nem ért egyet", a "Problémája van a megfogalmazással" és az "Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével" elemeket összevontuk (a továbbiakban problémásak).

 

1. A MPRF identitásának ugyanis azzal a tudós keresztény értelmiségi identitással is azonosnak kell lennie, amely nem csak keresztény, nem csak értelmiségi, de amely megnyilvánulásaiban a mindenkori adott helyzetben elérhető szakmailag megalapozott, illetőleg tudományos érvényű tudásra is törekszik."

 
N=193 Említés Százalék
Teljesen egyetért
124
64,2
Egyetért módosító javaslattal
25
13
Nem ért egyet
2
0,01
Problémája van a megfogalmazással
24
12,8
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
18
9,3

 

Azok, akik egyetértenek, de módosító javaslattal élnek, azok az átlagosnál baloldalibb érzelműek (4,4 helyett 3,65 a hétfokú skálán), liberálisabbak (4,5 a 4,2 helyett) és valamivel nagyobb lakásokban laknak (106 nm a 96 helyett).

 

2. "A MPRF-nak el kell fogadtatnia - az egyházon belül is - a pluralizmus jegyében, hogy saját stílust, esetleg másokétól eltérő mentalitást hordoz és kíván megjeleníteni Magyarországon. Ezt szolgálatnak kell tekinteni, vagyis az MPRF nem óhajtja önmagát senkire sem rákényszeríteni, de azt sem hagyhatja, hogy a Pax Romana szellemisége valamiféle konzervatív kontextus igényeinek megfelelően eltorzuljon, esetleg éppen olyan megfontolással, hogy visszatérítsék az »egyetlen igaz» útra, esetleg valamilyen »egyháziasság« jegyében".

 
N=189 Említés Százalék
Teljesen egyetért
128
67,7
Egyetért módosító javaslattal
19
10
Nem ért egyet
16
8,4
Problémája van a megfogalmazással
13
6,8
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
13
6,8

 

A problémásak valamivel fiatalabbak (54,9 év az 56,5 helyett), konzervatívabbak (3,62 a 4,36 helyett) és jobboldalibbak ( 4,67 a 4,36 helyett).

 

3. "...szükséges, hogy a MPRF-nak legyen mondanivalója a különböző társadalmi kategóriáknak is (szolgálva ezzel a társadalom nagyobb integrációjának létrejöttét, ami felettébb kívánatos): a fiataloknak (és benne, természetesen, az egyetemi diákoknak), az időseknek, a nőknek, a kisebbségeknek (mindenekelőtt a romáknak) és a papoknak is."

 
N=187 Említés Százalék
Teljesen egyetért
131
70
Egyetért módosító javaslattal
28
15
Nem ért egyet
9
4,8
Problémája van a megfogalmazással
5
2,7
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
14
7,5

 

A módosítva egyetértők idősebbek (60 év az 56-hoz képest), liberálisabbak (4,7 a 4,35-höz képest). A problémásokra jellemző, hogy körükben nagyobb a főiskolai végzettségűek aránya mint az átlagban.

 

4. "A MPRF célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon ahhoz, hogy megváltozzék a társadalom azon részének demográfiai összetétele, akik figyelnek a Magyar Katolikus Egyházra:... a városlakók, az iskolázottak, a férfiak egyházává is kell válnia. Továbbá a társadalom elitjének egyházává is."

 
N=183 Említés Százalék
Teljesen egyetért
123
67,2
Egyetért módosító javaslattal
10
5,5
Nem ért egyet
18
9,8
Problémája van a megfogalmazással
19
10,3
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
13
7,1

 

 

5. "A MPRF által kínált stratégiának nem egyszerűen a személyre, nem is a társadalom tagjaira kell vonatkoznia, hanem elsősorban az ember élővilágára, a lokálisra a globálissal szemben; a személyközire a bürokratikussal szemben; a magánjellegűre a hivatalossal szemben; a családi-rokonira az intézményessel szemben."

 
N=179 Említés Százalék
Teljesen egyetért
110
61,4
Egyetért módosító javaslattal
7
3,9
Nem ért egyet
11
6,1
Problémája van a megfogalmazással
25
14
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
26
14,6

 

A problémásak jóval baloldalibb érzelműek az átlagnál (3,9 a 4,36-hoz képest).

 

6. "...a MPRF-nak műhellyé kell válnia és egyúttal számba kell vennie azokat az embereket, szakmai műhelyeket, akikre és amikre számíthat. Bizonyos, hogy... meg kell találnia más hasonló törekvésekkel a kapcsolatot."

 
N=185 Említés Százalék
Teljesen egyetért
175
96
Egyetért módosító javaslattal
3
1,6
Nem ért egyet
3
1,6
Problémája van a megfogalmazással
3
1,6
Ideológiai problémái vannak a szövegrészlet valamely elemével
1
0,5

 

A táblázatok alapján összességében kitűnik, hogy a legjobban a műhellyé válással tudnak azonosulni, míg a stratégiai irányvonallal kapcsolatban merült fel a legtöbb aggály.

11 társadalmi rétegről, csoportról kérdeztük a válaszadók véleményét abból a szempontból, hogy mennyire tartja fontosnak a velük való kiemelt foglalkozást a Pax Romana részéről.

 

Négyfokú skálán elhelyezett vélemények átlagai
(1 - egyáltalán nem fontos, 4 - nagyon fontos)

 
Csoportok Pax Romana Hazaiak Nyugatiak
fiatalok
3,81
3,80
3,86
értelmiség
3,63
3,64
3,63
egyetemisták
3,46
3,45
3,52
katolikusok
3,26
3,24
3,35
korrupció
3,20
3,22
3,03
nők
3,08
3,07
3,13
papok
3,04
3,11
2,62
idősek
3,00
3,03
2,84
romák
3,00
3,01
2,93
zsidó-keresztény párbeszéd
2,99
2,96
3,12
hajléktalanok
2,95
2,98
2,81

 

A négyfokú skálán elhelyezett vélemények nem mutatnak nagy szórást, és az átlagok között is kicsik a különbségek. (Kéttizednyi különbség a statisztikai hibahatáron kívül van, vagyis 0,2 eltérés felett beszélhetünk megbízható, érvényes véleménykülönbségről.) A többség érzékenynek mutatkozott a problémák iránt, így a legkevésbé fontos, a Pax Romana szempontjából problémának tartott hajléktalan-kérdés is közel 3-as átlagot kapott, vagyis inkább fontosnak tartják, mint nem fontosnak.

A magasabb átlagokkal szereplő első négy társadalmi csoport kiemelkedő szereplése magyarázható azzal, hogy többszörösen lefedik a Pax Romana tagságát - értelmiség, katolikusok -, illetve a tagok múltjában és utódaik jövőjében szintén megjelennek - fiatalok, egyetemisták. Elgondolkodtató, hogy a jövőben mennyire akarja a Pax Romana kiemelt területként kezelni az említett rétegek problémáit. Ha nagyon, akkor mélyinterjúkban feltárható, hogy az értelmiségi szülők gyerekeinek felsőfokú tanulmányai alatt felmerülő akadályokra, netán az első lakáshoz jutásuk problémáira gondoltak a válaszadók, vagy a fiatalokat valóban veszélyeztető drog, alkohol, munkanélküliség járt a fejükben.

Feltűnő a romák, a zsidó-keresztény párbeszéd és a hajléktalanok iránti kisebb érzékenység, a passzivitás, illetve a magyar társadalomban folyamatosan jelenlevő problémák nem észrevétele. Vagy egyszerűen nem tartják a Pax Romanat, így magukat képesnek vagy kompetensnek ezeken a területeken segíteni.

Természetesen a válaszadók véleménye nem egységes minden kérdés megítélésében. A korrupcióval szívesebben foglalkoznának az önmagukat konzervatívként besorolók (3,47), a középiskolai végzettségűek (3,61) és az özvegyek (3,54). A zsidó-keresztény párbeszéd jóval fontosabb a vagyonosabb rétegeknek (3,22), a baloldali érzelműeknek (3,4), az elváltaknak (3,4) és az özvegyeknek (3,3) viszont a 40 év alatti korosztály (2.6), a konzervatív érzelműek (2,47) és a jobboldali beállítottságúak (2,65) számára kevésbé vonzó a kérdés. Az idősek problémáival kapcsolatban is jelentős eltérések vannak a véleményekben. A konzervatív beállítottságúak (3,42), a középiskolai végzettségűek (3,4) az átlagnál jóval fontosabbnak ítélte meg, míg a liberális beállítottságúak (2,7), a templomba havonta többször járók (2,65) és különösen az alapító tagok (2,36) nem tartották még ennyire sem központinak a kérdést. A romák társadalmi problémáit fontosabbnak látják a baloldali érzelműek (3,4) és a templomba időről-időre betérők (3,25), ugyanakkor a jobboldali érzelműek (2,7) és az alapító tagok (2.7 !) kevésbé.

A külföldön és Magyarországon élők között markáns különbség (0,49) van a papok problémáinak megítélésében, pontosabban a velük való foglalkozás fontosságában: a nyugatiak szerint kevésbé kell odafigyelni a papokra. Érdekes, hogy a baloldali érzelműeknek fontos ez a kérdés (3,4) és a középiskolai végzettségűeknek (3,36). Velük ellentétben a havonta többször templomba járók (2,75) és az alapító tagok (2,46) szerint nem olyan fontos a kérdés.

A nők helyzetének megítélésében csak pozitív kivételeket találhatunk. A vagyonosabbak, a baloldali érzelműek és a középiskolát végzettek egyaránt fontosabbnak tartják a kérdést az átlagnál (3,33).

Az egyetemisták kérdését a nagyon magas alapátlagnál is fontosabbnak tartják a konzervatív beállítottságúak (3,76), az özvegyek (3,7) és az alapító tagok (3,76), kevésbé fontosnak egyedül a maguk módján vallásosak tartják (3,2).

A katolikusok problémáit fontosabbnak egyedül a konzervatív beállítottságúak látták (3,5), míg a liberálisok (3.0) és a templomba havonta többször járók (2,9) kevésbé.

A hajléktalanok problémáival kapcsolatban érdekesség, hogy a női válaszadók számára fontosabb a kérdés (3,15) míg az ellentétes oldalon az alapító tagok emelkednek ki (2,33 !!).

Magyarul a Pax Romananak fel kell tennie a hogyan tovább kérdését. Vagy a társadalom 12%-t kitevő értelmiség, annak kisebb részét képező katolikusok, azok közül is a fiatalok - jelen esetben egyetemisták - problémái lesznek napirenden, ennek következtében marad egy, a magyar társadalomtól elzárt belterjes "mozgalom", mivel a fent leírt szűk rétegből is csak a magukkal aktívan foglalkozni akaró kevesekre számíthat a jövőben is....vagy a tagság ezirányú véleménye ellenére nyit a társadalom és annak megoldandó valós problémái felé, és sorai közé várja a devianciák felszámolásáért tenni akaró értelmiségieket. Látnunk kell azt is, hogy a nagy társadalmi problémákra pont az alapító tagság a legkevésbé nyitott.

A program népszerűsítéséhez, megvalósításához feltűntetett tevékenységeket az alábbi arányokban tartották célszerűnek és méltónak: (százalékban) N=240

 
Tevékenységek A tevékenységet javaslók
előadások
83
tudományos konferenciák
77
műhelymunka
70
ismeretterjesztő kiadványok kiadása
63
közönségtalálkozók
62
saját újság kiadása
37
zarándoklat, lelki gyakorlat
35
hangversenyek
15
egyéb
18

 

A válaszadók véleménye megerősíti a Pax Romana eddigi tevékenységének domináns módszereit (előadás, konferencia, műhelymunka, kiadványok). A vallási jellegű utakat és találkozásokat 35% ajánlja, a hangversenyeket 15% tartja jónak a program népszerűsítésére. A 18% egyéb alatt sok érdekes javaslatot lehet olvasni (mivel nyitott kérdésre adott válaszként kezeljük a hozzászólásokat, nincs jelentősége egy-egy vélemény gyakoriságának: zárt kérdésként magas támogatottságot is kaphattak volna). A megjegyzések legnagyobb csoportja a médiát is alkalmas eszköznek tartja a cél elérésére, külön említve az internetet, az elektronikus médiát, valamint a napilapokban megjelenő véleménynyilvánítást és prospektusokat. A második véleménycsokor a szervezeti és szervezési formákat tartalmazza: kerekasztal a programról, fiatalok nyári tábora, helyi csoportok, területi szervezetek erősítése, alapos kongresszusok, magasabb részvétel, értelmiséggel való kapcsolat erősítése, képzés-tréning, nemzetközi találkozók, kiállítások. Szerepelnek a javaslatok között vallási irányú tevékenységek is, pl. lelkiség kialakítása, ökumenikus rendezvények, konzultációk más egyházakkal. A negyedik csoportba a nehéz helyzetben lévők felé megnyilvánuló szolidaritási és szociális tevékenységek tartoznak - konkrétumok nélkül.

 

Aktivitás

A tagok közéletbeli aktivitását kilenc különböző szervezethez, egyesülethez való kötődésükkel, illetve nem kötődésükkel mértük.

Melyik szervezettel vagy csoporttal van kapcsolatban, és milyen szinten? (százalékban) N=240

 
Szervezeti forma Látogatja a
rendezvényeit
Tag Szervező,
vezető
Összesen
Rendszeresen találkozó baráti kör
13
31
24
68
Civil szervezet
10
20
24
54
Szakmai egyesület
8
27
10
45
Tudományos testület
9
22
9
40
Egyházközség képviselőtestülete
7
11
12
30
Politikai párt
10,5
10,5
3
24
Szakszervezet
4
10
3
17
Önkormányzat
10,5
5
0,5
16
Hobbi-kör
3
8
2
13

 

Az informális baráti társaságok és a civil szervezetek kiemelkedő szereplése azt mutatja, hogy a válaszadók többsége a szűkebb környezetében meglehetősen aktív. Kiolvasható az adatokból az is, hogy a Pax Romana megújulását, a tagság számának növelését alulról, a mozgalom céljaihoz közelálló baráti körökön keresztül ajánlatos elindítani. A szakmai és tudományos testületek nagy számú tagsága az átlagnál magasabb iskolázottsággal (is) állhat összefüggésben. Szembetűnő a pártok és önkormányzatok rendezvényeit nem tagként látogatók jelentős aránya. A párttagok hányada többszörösen meghaladja az országos átlagot (2% alatt).

A tényleges aktivitást jelző szervező/vezető kategóriába 50 százalék tartozik, közülük a fele 2 vagy több szervezetben tölt be vezető funkciót vagy szervezkedik.

A három aktivitást mérő fokozatot összevonva a válaszadók 10 százaléka abszolút passzív, ők nem jelöltek meg semmit. Az átlagos válaszadó 3 különböző helyen szerepel valamilyen formában. 12 fő mind a kilenc szervezeti formában bejelölte magát, ők a hiperaktívak.

Az életkor függvényében vizsgálva az aktivitást, a fiatalok (40 év alatt) között nem találunk különbséget (15-15%), azonban a középkorúak adják az aktívak felét, ezzel szemben az idősebbek a passzívak felét alkotják. Magyarul a középkorúak kapcsolathálói vannak - már és még - leginkább intézményesítve, és valószínűleg a legkiterjedtebb és legélőbb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.

A válaszadó ötleteire, igényeire, készségére és aktivitására voltunk kíváncsiak, amikor nyitott kérdés keretében kérdeztük meg (adatlap), hogy milyen területen, illetve témában kapcsolódna be a Pax Romana munkájába.

Az adatlapot kitöltők mintegy harmada (75 fő - 31 százalék) nem írt semmit, 10 százalék nem tud segíteni (öreg, nem képes). Egy területet nevezett meg 60 százalék, két témában segítene 26 százalék, és 12 százalékra három területen is lehetne számítani munka esetén.

Legtöbben (37 fő) valamilyen tudományterületet - szociológia, filozófia, pszichológia, ökológia - jelöltek meg, egyéb konkrétumok nélkül. Őket ismeretterjesztő kiadványok írására-szerkesztésére, kongresszusok szervezésére-vezetésére, előadások megtartására lehetne felkérni. 33 fő jelentkezett alkalmi, irodai háttérmunkákra, pl. gépelés, szervezés, program-összeállítás, fordítás. Az egyre fontosabb PR és kommunikáció területén 27 ember segítene; ide tartoznak a külkapcsolatok, párbeszéd az ateistákkal stb. Az oktatással és egyházi iskolákkal, illetve lelki gondozással, teológiai kérdésekkel 18-18 fő foglalkozna szívesen. Az egészségügy, szociális problémák és társadalmi igazságtalanságok terén 16-an tevékenykednének. Az egyház valláspolitikai, szociológiai, történelmi helyzetével és szerepével 12 fő foglalkozna. 11 embert érdekelnek kimondottan a határon túli és a hazai kisebbségek. Ezen kívül - csökkenő sorrendben - a témák között szerepelt még pénzügyi- és gazdasági kérdések, ökumenizmus, közélet és politika, ifjúság, informatika, ideológia és etika, valamint művészetek.

A politikai érdeklődés intenzitására rákérdezve kiderült, hogy 41 százalékot nagyon érdekel a politika, 52 százalékot közepesen, 5 százalékot egy kicsit, és 2 százalék vallotta, hogy egyáltalán nem érdekli a politika. Az átlagos állampolgárnál jobban a politikai események felé fordulók magasabb arányát már az előző kérdés alapján is sejteni lehetett (párttagok száma). A politika iránt leginkább érdeklődőkből kerülnek ki a páttagok és szimpatizánsok.

A politikai érdeklődés irányát is tudjuk hétfokú skálák segítségével. A kérdezetteknek 1-7-ig kellett elhelyezni saját nézeteiket egy baloldali-jobboldali, illetve egy konzervatív-liberális tengelyen.

A Pax Romanahoz közelállók határozottan jobb oldaliaknak mondhatók, ugyanis 4,55 átlagot kaptunk 228 válasz alapján (1-baloldal, 7-jobboldal). Ha nem a számtani középhez (4) viszonyítunk, hanem a már említett, novemberben végzett felmérés 3,57-es átlagához, akkor még erősebb a különbség a magyar társadalomhoz képest. Kimondottan baloldalinak tartja magát 17% (1, 2, 3), kimondottan jobboldali 46% (6, 7, 8). Teljesen középre helyezte magát a válaszolók 28%-a. (9% nem tudta vagy nem akarta magát besorolni.) Mindezzel összhangot mutat az a tény is, hogy az alapító tagokat külön vizsgálva is hasonló (4,57-es átlagot kapunk)

Érdekes a Magyarországon élők és a külföldiek közötti jelentős eltérés: az országban élők jobboldalibbak (4,62), mint a nyugatiak (4,11). Az eredményt befolyásolhatja a nyugaton élő '56-osok között máig jelenlévő baloldali irányvonal, illetve a Magyarországon kialakult politikai térkép, amelyen a baloldalt az MSZP uralja.

A konzervatív-liberális tengelyen nézve inkább liberálisnak lenne mondható a válaszadók többsége - az átlag (4,31) alapján. Kiemelkednek ebből az alapító tagok, akik jóval liberálisabbak (5,21) Azonban a válaszok megoszlását vizsgálva kiderül, hogy 32% vallja magát konzervatívnak a 31% liberálissal szemben. Csakhogy amíg a konzervatívok inkább közelebb vannak a semleges négyeshez (sok hármas), addig a liberálisok közül többen vallják magukat határozottabban szabadelvűnek (6-7-es). Közel egyharmad (29%) tette magát középre (4), 8% pedig nem tudta vagy akarta meghatározni politikai nézeteit. A külföldön élők liberálisabbak (4,57) a hazaiaknál (4,26).

 

Érdeklődés, életmód

A szabadidőtöltés felmérésére szolgáló egyes kérdéseket - TV-nézési, újságolvasási szokások - csak a Magyarországon élőknek tettük fel.

Kérdőívünkben azt kérdeztük, hogy melyik TV-csatornákat nézi rendszeresen.

 
A TV-csatornák nézettsége (százalékban).
TV-csatorna Pax Romana
N=155
Diplomások
N=822.300
MTV 1
80
28,9
Duna TV
66
3,2
MTV 2
33
6,2
tv2
32
21
RTL KLUB
28
15
Egyéb
39
-
Spektrum
15
-
CNN
6
-

 

Egyáltalán nem néz televíziót 50 fő (24%). A 155 tv-néző túlnyomó többsége nézi rendszerint a királyi televízió egyes adását, emellett kiemelkedő a Duna TV kétharmados nézettsége. Érdekes a kereskedelmi csatornák alsóházi helyezése. Az AGB nyári adataihoz (táblázat) képest jelentős helycserék történtek: az RTL KLUB és a tv2 is megelőzte az MTV1-et - a diplomások körében is. A legfrissebbnek mondható 1998. december 28-i adatok szerint a 18-49 éves korosztály tévénézése alapján az RTL KLUB és a tv2 szoros versenye zajlik: az első húsz legnézettebb műsor közé nem tudott bekerülni más csatorna, és főműsoridőben folyamatosan a lakosság 20%-a, és a TV nézők 40%-a fölött tartják a nézettségüket. Ezzel szemben a Pax Romanasok körében csak a negyedik-ötödik helyet érték el. Az átlag diplomástól eltérő érdeklődési kör, az abból fakadó eltérő tévénézési szokás is bizonyítja, hogy a Pax Romana tagsága az értelmiségtől is különböző elit csoportot alkot. Valószínűleg a közszolgálati oldalon leadott, értelmiségnek szóló komolyabb műsorok és a kereskedelmi csatornákon bőven látható felszínes vetélkedők, akciófilmek alakították ki a mozgalom tagjainak tévénézési szokásait. 39% írta be kedvenc adóját az egyéb kategóriába, több mint húsz csatornát nevezve meg. Közülük a kevés helyen fogható Spektrum és CNN emelkedett ki.

 
Rádióadók rendszeres hallgatottsága (százalékban) N=175
Rádióadó Hallgatók aránya
Kossuth
85
Bartók
46
Petőfi
16
Radio M Classic
5
Vatikáni Rádió
3
Egyéb
18

 

Nem hallgat soha rádiót 30 ember (15%).A hírműsorokkal, politikai-közéleti magazinokkal szolgáló Kossuth adó fölényesen vezeti a listát. Két komolyzenei rádiót is sokan hallgatnak. Egyéb, közel húsz adót a válaszolók 18%-a nevezett meg, de ott is kisebbségbe kerültek az országban ma igen népszerű, a hallgatottsági statisztikákat vezető kereskedelmi rádiók.

 
Napilapok rendszeres olvasottsága (százalékban): N=172
Napilap Olvasók aránya
Magyar Nemzet
66
Népszabadság
29
Napi Magyarország
24
Magyar Hírlap
18
Megyei lapok (8 féle)
17
Népszava
5

 

Nem olvas napilapot 33 fő (16%). A polgári napilapként ismert Magyar Nemzet az országos eladási adatokhoz képest (is) erősen kilóg a mezőnyből. Az ország "legnépszerűbb" napilapját csak szűk egyharmad (29%) olvassa. Külön is megjelöltek újságokat, összesen 18 fajtát. A kevés vidéki válaszadó jóvoltából megjelentek az egyében belül az országos piacon második helyen álló megyei lapok is.

 
Hetilapok rendszeres olvasottsága (százalékban): N=175
Hetilap Olvasók aránya
Új Ember
58
HVG
52
Keresztény Élet
18
Élet és Irodalom
17
168 óra
12
Magyar Fórum
9
Egyéb
25
Demokrata
6
Reformátusok Lapja
3

 

Nem olvas egyáltalán hetilapot a válaszadók közül 30 fő (15%). A politikai, gazdasági tájékozottságot sejteti a HVG előkelő helyezése a katolikus Új Ember előtt. Meglepő a liberálisnak és baloldalinak tekintett 168 óra olvasóinak jelentős aránya. Az eredetileg felsorolt címeken kívül 21 féle újságot neveztek, közülük két lap - Demokrata, Reformátusok Lapja - emelkedett ki.

 
Folyóiratok rendszeres olvasottsága (százalékban): N=175
Folyóirat Olvasók aránya
Mérleg
61
Vigilia
53
Távlatok
34
Egyházfórum
29
Pannonhalmi Szemle
17
Egyéb
45
2000
4
Igen
4
Hitel
4

A már megismert 30 fő folyóiratot sem olvas. A Pax Romananak fórumot adó Mérleget olvassák legtöbben. Mintegy 40 egyéb lapot neveztek meg, köztük a három 4%-os olvasottságú folyóiratot is.

 
Mennyi könyve van otthon? (százalékban) N=240
Könyvek száma (darab) Könyvtulajdonosok aránya
0-100
3
101-500
9
501-1000
18
1001-2000
24
2001-3000
20
3000 felett
24
Nem tudja
2
Összesen
100

 

Az iskolai végzettség és egyéb demográfiai jellemzők ismeretében is magasnak számít a sok könyvvel rendelkezők aránya. 1000 vagy kevesebb könyve mindössze szűk egyharmadnak (30%) van, s majdnem minden második embernek (44%) 2000-nél több könyve van otthon. A külföldieknek meglepően kevesebb könyve van: míg az itthoniak 72 százalékának van 1000 darabnál több kötete, a nyugaton élők felének sincs (45 százalék) ennyi. A különbség kialakulásában közrejátszhattak a szocialista korszakban alacsony könyvárak, azzal ellentétben a magas árak nyugaton.

 
Milyen témájú könyveket olvasnak? (százalékban) N=240
Témakörök Olvasók aránya
szépirodalom
81
vallás, teológia
79
történelem
73
szociológia
63
művészetek
62
filozófia
52
pszichológia
46
közgazdaságtan
30
egyéb
35

 

Mindössze egy ember nem olvas könyvet, vagyis az előző részből ismert, újságot nem olvasók könyvet olvasnak. Figyelemre méltó a teológia és vallás után következő társadalomtudományok (történelem, szociológia) közkedveltsége. Bármelyik értelmiségi szervezet megirigyelhetné pl. a művészetek vagy a pszichológia nagy arányú olvasását is. 83 fő írt be egyéb témakört is, 47 új területet megnevezve. Szerepel köztük a pedagógia (7 fő), kisebb számban a szakmai könyvek, a néprajz és az ökológia. A külföldiek és a hazaiak közti legnagyobb különbség a szociológia (21 és 64%) és a filozófia (37 és 54%) olvasottságában található.

Kíváncsiak voltunk pár fontos vallási és teológiai könyv ismertségére is. Három besorolási lehetősége volt a kérdezettnek: részben vagy egészben olvasta; tud róla, és hozzá is tud jutni vagy nem ismeri. A nem válaszolókról feltételezhető, hogy nem ismerik a szóban forgó könyveket, ezért őket a "nem ismerőkhöz" soroltuk.

 
Könyvek ismerete (százalékban): N=240
Könyv címe Olvasta Tud róla Nem ismeri Összesen
A II. vatikáni zsinat tanítása
69
19
12
100
A katolikus egyház katekizmusa
58
27
15
100
Az Egyház társadalmi tanítása
55
23
22
100
Dogmatika (Schütz / Előd I. / Gál F./ Schneider)
34
29
37
100
Teológiai kéziszótár
34
27
39
100
Szántó K.: A katolikus egyház története
32
33
35
100

 

A magas olvasottság láttán sikeresnek mondható a reprezentatív válogatás, másképpen sokan olvasták a vallási életben valóban alapműnek tekintett könyveket. A fenti kötetek közül a Zsinat tanainak összefoglalását olvasták legtöbben. A "legrosszabban" szereplő három könyvet is csak egyharmad-egyharmad arányban nem olvasták, illetve nem tudnak róla. A nyugaton és a belföldön élők közötti legnagyobb különbség Szántó Konrád történeti munkájának olvasottságában mutatkozik (9 és 36%), ami visszavezethető arra, hogy a könyv valószínűleg csak magyar nyelven olvasható, és csak hazánkban volt kapható.

 
Nyelvismeret (százalékban) N=243
Nyelv ÍR OLVAS BESZÉL Beszél-Tudósok
Német
48
61
54
56,7
Angol
38
60
48
71,9
Francia
17
31
22
14,1
Latin
10
26
5
-
Orosz
9
19
7
33,1
Egyéb
12
19
17
8,3
Idegen nyelven nem
28
12
19
-

 

A német nyelv első helyezésében szerepet játszhat, hogy a ma nyugaton élők elsősorban német nyelvterületre emigráltak a forradalom után, illetve az idősebb korosztályban a német dominánsabb - az átlagos népességben is. A tudományos fokozattal rendelkezők körében is megmutatkozik az angol domináns szerepe, körükben is csak az idősebbek beszélik a németet nagyobb számban. A tudományos elit jelentős része - akik a szocialista korszakban tanultak és dolgoztak - az orosz nyelvben is járatos. A Pax Romanasok erősebb francia nyelvtudása a nyugaton élőknek is köszönhető.

Az olvasás mellett egyéb tevékenységekre is rákérdeztünk a kérdőívben. Különböző szabadidő eltöltési módok mellé be kellett jelölniük a kérdezetteknek, hogy rendszeresen, gyakran, csak néha vagy soha nem végzik. Az egyszerűség kedvéért az első kettő és az utóbbi két kategóriát összevontuk. (A nem válaszolókról feltételeztük, hogy soha nem végzik a szóban forgó tevékenységet.)

 
Szabadidő eltöltési formák gyakorisága (százalékban) N=240
Tevékenységek Rendszeresen vagy gyakran Csak néha vagy sohasem
olvasás
89
11
barátok látogatása, fogadása
57
43
kirándulás, utazás
50
50
televízió nézés
39
61
mozi, színház, koncert
31
69
sportolás
27
73
hobby tevékenységek
15
85
társas- és kártyajátékok
11
89
étterembe, sörözőbe járás
9
91

 

A korábban megismert adatok - 85% rendszeres újságolvasó, saját könyvek magas száma, különböző témakörök és kötetek olvasottsága - után nem meglepő, hogy legtöbben az olvasásra szánnak legtöbb időt. Az aktivitásnál is láttuk már a baráti társaságok jelentőségét a Pax Romanasok életében. A természetjárás mellett az átlagnál magasabb iskolai végzettség és sok tag nyugati kötődése következtében a külföldi utazások is jelentősek lehetnek. A különböző TV-csatornák korábban olvasott rendszeres nézettségi adatai most más megvilágításba kerülnek: minden nap (rendszeresen) csak 10% néz TV-t, vagyis az egyes adók magas nézettségi adataiban benne vannak a ritkán, de rendszeresen nézők is. Másképpen fogalmazva a ritkán tévézők általában csak a Duna TV-t és MTV 1-et nézik, amik ezért dicsekedhetnek magas nézettség mutatóval - a válaszadók körében.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságára is kíváncsiak voltunk, ugyanis a jövedelem mellett az életvitelt, életszínvonalat és életmódot is mutatják.

 
Van-e otthon? (100 háztartásra jutó darab - százalékban)
Fogyasztási eszköz Pax Romana
1998. N=240
Magyar népesség
1998.
Diplomások
KSH, 1996.
Tudósok
KSH, 1997.
telefon
97
65
-
-
rádió
97
-
-
-
automata mosógép
91
50
72
90
színes TV
88
87
110
82
fényképezőgép
87
45
.
.
autó
68
38
59
68
műholdvevő antenna/ kábelcsatorna
67
52
-
78
fagyasztó (különálló)
66
58
.
.
számítógép
64
12
19
46
mikrohullámú sütő
62
34
43
62
CD-lemezjátszó
60
10
.
.
videomagnó
57
44
51
55
HI-FI torony
49
16
26
45
nyaraló
32
-
-
-
mosogatógép
28
0,4
-
-
Internet csatlakozás
23
-
-
9
mobiltelefon
22
7
4
11
videokamera
10
2
4
16

 

A fogyasztási eszközöket csoportosítva látható, hogy nem a szó szerinti fogyasztást és szórakozást szolgáló cikkeknél (színes-TV, videomagnó, parabolaantenna, fagyasztó) van nagy különbség Pax Romanas és átlagos magyar között, hanem a mobilitást, a tájékozódást, a világra való nyitottságot, az utazást, a kommunikációt megkönnyítő eszközök - mobiltelefon, számítógép, Internet, fényképezőgép - esetében emelkednek ki válaszadóink. A magyar lakosságtól való nagyfokú eltérést magyarázhatja a magasabb iskolai végzettség, az átlag diplomásokhoz viszonyításnál bevonhatjuk a településtípust is - a fővárosi túlsúly is közrejátszik a Pax Romana tagok magas szintű felszereltségében, ugyanis a budapesti lakások jobban ellátottak). Azonban sok esetben nem csak közel áll mintánk a tudományos elit szűk (13 ezer fő) rétegéhez - ez is jelzi a mozgalomban résztvevők elit jellegét -, hanem meg is haladja pár fontos, a mindig érdeklődő, nyitott, energikus, szervező embernek elengedhetetlen felszerelésnél. Ezek a különbségek már életmódbeli és felfogásbeli különbségeket is mutatnak - a tudományos elithez képest is.

Az Internet sokoldalú felhasználását mutatják az eredményeink. N=91

 
Mire használja az Internetet?
Igen (százalékban)
levelezni
95
böngészni
46
szakmai továbbképzésre
45
újságolvasásra
31
egyéb
21

 

Bár internet-csatlakozása csak a válaszadók 23 százalékának van otthon, rendszeresen 38 százalék (91 fő) használja, élve a munkahelyi lehetőségeket is. A levelezés mellett a tájékozódás és a szakmai irányú olvasmányok is jelentős területei az internet használatának. Közel húsz egyéb, többnyire az eredeti kategóriákba tartozó tevékenységet neveztek meg, de előfordultak újak is: pl. könyvrendelés, publikálás, saját homelap vitafórummal, software letöltés.

 

Összefoglalás

A Magyar Pax Romana Fórum egy katolikus értelmiségi szervezet. Tagjai többnyire vallásos emberek, akiknek a vallás meghatározza a mindennapjaikat is. "A vallás nemcsak kulturális rendszer, hanem motivációs rendszer, társadalmi kapcsolat- és viszonyrendszer is, s mivel az egész életet formáló, átalakító jelenség, következményei vannak az életvitelre. A hívő ember életében a hitbéli tanítás - mivel jelentős részben erkölcsi tartalma, üzenete van - fontos meghatározója a mindennapi tevékenységeknek, választásoknak, meghatározza, hogyan viszonyul a világhoz, hogyan alakítja emberi kapcsolatait, milyen tevékenységeket részesít előnyben - a vallás a modern világban is tud magatartásformáló, cselekvésformáló lenni. A vallás mint társadalmi dimenzió megjelenik mikroszinten, az egyes emberek, és a legszűkebb, legszorosabb közösségek, a családok szintjén is."

A tanulmány minden adata bizonyította a fent leírt gondolatot. A szociológus által gyakran használt kemény demográfiai mutatók csak részben magyarázzák a Pax Romana tagjainak életvitelét, életmódját. A vallás úgy lesz társadalmi dimenzió, hogy a vallásos emberekben él, s azáltal határozza meg életszemléletüket, s azon keresztül mindennapjaikat.