Vissza a tartalomhoz

Korpics Márta

A közösségek egyháza

Az új engesztelő mozgalomhoz kötődő kisközösségekről

 

Engesztelni azt jelenti, tisztítani, még pontosabban egy tárgyat, helyet vagy személyt az isteneknek kellemessé tenni, minthogy előtte nem tetszettek neki. Minden engesztelés feltételezi tehát a bűnt és hatás a bűn eltűntetése.

(Biblikus Teológiai Szótár)1

 

Magyarországon az engesztelő mozgalmat Mária Natália nővér indította el. Fiatal korától kezdődően látomásaiban megjelent Jézus, aki azt a feladatot bízta rá, hogy Szűz Máriának, mint a Világ Győzelmes Királynőjének a tiszteletét elindítsa, továbbá hogy szorgalmazza egy engesztelő rend létrehozását és működtetését. A kapott üzeneteket lelkiatyja segítségével közvetítenie kellett az egyház felé is. Később a nővér feljegyzéseit XII. Pius pápának is továbbították, aki 1942-ben hivatalosan is megadta Máriának a Világ Győzelmes Királynője címet. Ünneplése napjául május 1-ét jelölte meg. Mária Natália nővér kezdeményezése végül is célt ért: megalakult a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai szerzetesrend, valamint Mindszenty József bíboros engesztelő templom felépítését is jóváhagyta 1947-ben. Az engesztelést a Magyar Katolikus Püspöki Kar is engedélyezte 1947-ben. A nővér a szerzetesrendek feloszlatásáig Kecskeméten a Jó Pásztor rendben tevékenykedett.2

A rendszerváltoztatás előtti évek vallásellenes szemlélete a mozgalom kibontakozása ellenében hatott, de az 1980-as években az engesztelés új lendületet vett. Az engesztelésnek két formája működik: engesztelő templomokban, ahol havonta tartanak engeszteléseket, illetőleg engesztelő imaközösségekben. Az engesztelőknek heti vagy havi egyszeri közös imaalkalom javasolt. Ajánlatos mindig ugyanazon a napon összejönni, és aznap kenyerén és vízen történő böjtölést, mint áldozatot felkínálni.3 Engesztelő templom található Sümegen, Homokkomáromban, Budapesten. Imaközösség működik Érden, Homokkomáromban, Csíksomlyón és Csíkdomonkoson.4 Az új lendület két okra vezethető vissza. Az egyik egy érdi asszony nevéhez fűződik (Kindelmanné Szántó Erzsébet), aki elmondása szerint látomásaiban feladatot kapott Szűz Máriától a ,,Szeretetláng'' szellemiségének terjesztésére. A mozgalmat az egyház nem hagyta jóvá. Az engesztelő mozgalom fellendülésének másik oka a medjugorjei jelenésekhez köthető. A jelenések hatására több templomban elindulnak az engesztelések. A jelenések közvetítette üzenetekben nyíltan vagy burkoltan mindig kifejezésre jutott az engesztelés megszervezésének gondolat. A Szeretetláng-mozgalom tagjai komoly bázisát adják a Máriához kötődő zarándokhelyeket látogató zarándokcsoportoknak. A zarándoklatot ezen csoportok intenzív imaalkalmakként élik meg. Az engesztelés elterjedése Magyarországon két helyhez köthető: Érd és Homokkomárom. A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség szerzetesháza Homokkomáromban található. A közösségnek komoly szerepe van egyébként a medjugorjei jelenésekhez kötődő lelkiségi mozgalom ápolásában. Ezekre a helyekre zarándoklatokat is szerveznek engesztelések lebonyolítására.5 Érden az engesztelések minden hónap 12-ről 13-ra virradó éjszaka vannak. Adataim Pécsről is vannak, ahol néhány évvel ezelőttig a virrasztást is engedélyezték az itteni csoportnak, azonban pár éve már csak délutáni imaalkalmak vannak minden hónap második, harmadik és negyedik szombatján.

A következőkben egy rövid kitérőt tennék Szűz Mária magyarországi kultuszának áttekintésére. (Az áttekintés főként a magyarországi vallási néprajzi kutatásokra és szakirodalomra utal.) Az áttekintés segítheti annak megértését, hogy miért Máriához kötődnek bizonyos társadalmi rétegek vallási mozgalmai.

A magyar nép vallásos életében Máriának Jézus anyjának mindig fontos szerepet tulajdonítottak. Már István király is Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot, így kerülhetett a koronára a pápa külön engedélyével Mária mint a Magyarok Nagyasszonya. ,,[A] népi vallásos érzés erősen Mária-központú. A nép számára Mária az égi anya. Valóság. S e valóság jegyében éli hitét, melynek lényeges eleme a Mária által megjelenített, az ő személyében megvalósult szeretet.''6 Máriának, Jézus anyjának a népi vallásosságon belül kiemelt szerepe volt. Ezt bizonyítják a Mária-ünnepekhez kötődő zarándoklatok, búcsújárások, egyéb Mária köré kialakult szokások, s valószínűleg ennek az érzésnek tulajdoníthatók a múlt század óta elszaporodó Mária-jelenések. A XVIII. századtól kezdődően ugrásszerűen megnőttek Mária személyéhez kapcsolódó jelenségek (látomások, hangok, jelek stb.)7 A Mária-tiszteletet megerősítése a XVII. századi katolikus megújulásnak tulajdonítható. A tridenti zsinat is támogatja tanításaiban a szentek és Mária képeinek tiszteletét. Ennek két oka egyrészt a reformáció szétrombolta Mária-tisztelet visszaállításában keresendő, másrészt a törökellenes háborúkban segítő szimbólummá vált Mária-képnek köszönhető. (Vö. A Jelenések könyve, amely egy félholdon taposó asszonyról szól.)

A nép vallásosságával hosszú évtizedekig a néprajzkutatás vallásos ága foglalkozott. Definícióik sok esetben segítik a laikus egyházi mozgalmak mögötti érzések, vélemények megérétését. A népi vallásosság fogalmát sokan sokféleképpen értelmezik, és használják. Tüskés Gábor8 a kategória használatakor elfogadásra javasolja a Le Goff-i modellt. A modell egy kétpólusú kulturális szerkezetet feltétezve a népi vallásosságot ellentétpárjával, a hivatalos vallásossággal állítja szembe. Népi vallásosságon egyfelől a tömegek vallási megnyilvánulásait lehet érteni, másfelől mindazt, ami bármilyen szempontból is más, mint az a forma, amelyet a hivatalos vallásosság közvetít. A hivatalos vallásosságot egy tekintélyi testület által jóváhagyott, kodifikált normák betartásával megalapozott, különböző vallási intézmények ellenőrzése alatt álló, azok által előírt szabályokat követő vallási magatartásként lehet megragadni. A népi vallásosságot ezzel szemben mindezen jellemzők kisebb vagy nagyobb mértékű hiánya jellemzi. A népi és a hivatalos vallásosság hordozói, a ,,tömeg'' és az ,,elit'' a történelmi-társadalmi körülmények meghatározottságában a tapasztalat két különböző szintjét jelentik. A vallási magatartás tekintetében a két pólus egy állandóan változó viszonyrendszerben áll egymással szemben (mellett), egymásból merítenek, de sokszor tagadják is egymást.9

A vallásos néprajzi kutatások leírják és bemutatják az egyéni és közösségi vallásosság jellemzőit, a szokásokat, ájtatossági formákat. A leginkább leírt jelenségek természetszerűleg a közösségi együttlét alkalmai voltak. A népi vallásosságnak nagyon jól feltárt területei a búcsúk, a zarándoklatok, a nagy ünnepekhez kötődő népi szokások, az archaikus népi imádságok.10 Az utóbbi években a néprajzi kutatásokban fontos szerephez jutottak a más tudati állapotokkal kapcsolatos kutatások is, amelyek főként Szűz Máriához kötődő jelenéseket, transzállapotokat, eksztatikus élményeket tárnak föl és mutatnak be.11 A kutatásokból azonban kimaradt a laikus katolicizmus belső világának, tudati-lelki mozgatóinak feltárása. Ennek felmérése, bemutatása annak megértésében vált fontossá, hogy megértsük miért és hogyan viszonyulnak bizonyos felülről jövő (adott esetben a hivatalos egyház) változásokhoz.

Mi okozza a meg nem értéseket, a hivatalos és a népi vallásosság formái közötti szembenállásokat? A hivatalos vallásosság az intézményes egyház igehirdetésén alapszik. Az egyházhoz tartozó igehirdetők, lelkipásztorok vezetése nyomán fejeződik ki, kifejeződésében szerepet kap az értelmező, indokoló gondolkodás. A népi vallásosságban az élményszerűség, érzelmi elemek túlsúlya a jellemző, fontosak a csoport (közösség) szokásai, reagálásai.12 A II. Vatikáni Zsinat óta pozitív változás észlelhető az egyház oldaláról a népi vallásossággal szemben. Karl Rahner katolikus teológus a teológia és a nép vallásosság viszonyát elemezve, a teológiát elméletnek, a nép vallását pedig gyakorlatnak tekinti. Rahner azt állítja, hogy ,,a néphit - bár áttekinthetetlen formákat öltött, s amint a vallástörténet is tanúsítja tévelygésektől sem mentes, az igazi vallásosság és hit forrásaihoz közelebb áll, mint a teológia. A népi vallásosság előnye a teológiával szemben, hogy közvetlenebbül, emberi értelmi reflexióktól mentesen áll az őseredeti kinyilatkoztatás hatáskörében.'' A teológiának merítenie kell a gyakorlatból, az elméletnek és a gyakorlatnak ki kell egészítenie egymást. ,,Ez a vallásosság... sokkal közvetlenebbül, emberi értelmi reflexióktól mentesen áll újból és újból az őseredeti kinyilatkoztatás hatáskörében. Előnye az, hogy nem kerül bele a rendszerben gondolkodó, a dolgokat beszűkítő teológia szűrőrendszerébe, hanem elfogulatlanul adja át magát a kegyelem erejének, így a teljesebb emberit fogadja be és valósítja meg.''13

Az egyház véleménye a Mária-jelenésekről. Az egyház nagyon óvatosan jár el a jelenések megítélésével kapcsolatban. Körültekintő és alapos vizsgálatot indít egy-egy jelenés elfogadására. Miután a jelenéseket elismerte sem mond többet annál, hogy ezeket ,,magán kinyilatkoztatásoknak'' minősíti, amelyek funkciója az egyház életében annyi lehet, hogy segítik az embereket a krisztusi kinyilatkoztatás mélyebb átélésében.14 Ha azonban figyelembe vesszük a mai kor vallásosságára jellemző élmény-központúságot, máris elgondolkodtató ezen jelenések és a hozzájuk kötődő mozgalmak szerepe.

Figyelmen kívül hagyhatja-e az egyház a Máriás mozgalmakat?

 

Megfontolások és tépelődések

1. A Szeretetláng-imacsoport (és az imacsoportok egy jelentős része, pl. rózsafűzér-társulatok) vallásossága az egyszerűbb réteg vallási igényét elégíti ki. Az értelmiségi réteghez tartozó (közelebb álló emberek) inkább választják igényüknek megfelelően egy intellektuálisabb, gondolkodóbb, a puszta imádkozástól eltérő tevékenységű csoportot.

2. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az imacsoportok tagjai között lévő idősebb nénik sok esetben az unokák vallási szocializációjának alakítói lehetnek, ahogy voltak a múltban is. (gondoljunk csak a titokban keresztelkedőkre, elsőáldozókra stb.) A csoport tagjai mindannyian egyháziasan vallásosak, az imacsoporton kívül is részt vesznek az egyház ünnepein, összejövetelein (néhányan közülük már imacsoportok tagjai is.)

A vallási kisközösségek gyorsabban szaporodnak manapság. Az egyháznak ki kellene alakítani egy olyan gyorsan reagáló szervezetet, amely megvizsgálja és hitelesíti az adott közösség működését. Ezzel nagyon sok vitát lehetne megelőzni. A legitimáció mikéntjét akár a képviselőtestület is segítheti, nem feltétlenül kell az egyébként is leterhelt papok munkáját ezzel a feladattal is szaporítani.

3. A népi vallásosság megnyilatkozásai mindig egy-egy közösség termékei. Ez természetesen nehezíti a külső megértő (értelmező) szerepét. A közösséghez tartozó ember könnyebben megérti az adott közösség által kitermelt szokásokat és szövegeket, míg egy kívülálló számára sokszor ez felfoghatatlan, sőt elfogadhatatlan. A közösség vallásos élményét és annak kifejezését nem a közösséghez tartozó lelkipásztor vagy kívülálló laikus nehezen tudja megbecsülni.15 Alszeghy Zoltán által ajánlott módszert javasolnám a népi vallásos szokások értelmezésében. Egy- egy szokás, közösségi élmény, stb. értelmezésekor figyelemben kell venni a nyelv egységét, a cselekmény egységét, a kultúra egységét. Az ajánlott módszer lényege, hogy összefüggő szerves egészként értelmezze az adott szokást, tevékenységet az egész hatásmechanizmusának fényében. Ne emeljünk ki ebből egy-egy szót, mondatot, amely az egész jelentését megkérdőjelezhetné.

4. A népi vallásosság megnyilvánulásainak megítélése (elítélése) mögött alapvetően két dolog áll: egyfelől nem egyezik a hitigazságokkal; másfelől a keresztény ideáltól eltérő élményt idéz fel és fejez ki. Erre álljon itt egy példa a füzetből: ,,A Szeretetláng a megtestesülés óta a legnagyobb.kegyelem, amit Isten az emberiségnek adott''16 Teológiai elemzésre ajánlom ezt a mondatot. Ezt az egy mondatot kivéve, azonban a mozgalom teljes mértékben kötődik az egyház tanításaihoz, nemcsak az imádkozás hangsúlyozásában, hanem az evangéliumi értelemben vett élet követésében és hirdetésében is.17

5. További kutatások szükségeltetnek, amelyek a fentiekben leírt imacsoportok tagjainak vallásosságát mérnék fel és mutatnák be. Ezen felmérések segítenék a hivatalos egyházat a népi vallásos mozgalmak kezelésében és megértésében.

 

Jegyzetek
1 Biblikus Teológiai Szótár, 1986, 317. (Vissza)
2 Gáspár G., 1996. (Vissza)
3 Antalóczi, 1991, 136-137. (Vissza)
4 Csíkdomonkosra az engesztelő mozgalmat két nagykanizsai asszony ,,vitte el''. Bővebben lásd Gáspár G. i. m. 310. (Vissza)
5 A homokkomáromi kegyhely felvirágzásáról lásd bővebben Sándor Ildikó. (Vissza)
6 Erdélyi 1990, 17. (Vissza)
7 Vö: Beinert 2000, 140. (Vissza)
8 Tüskés Gábor szerkesztői előszó, a Mert ezt Isten hagyta című kötethez. (Vissza)
9 Tüskés, 1986, 11. (Vissza)
10 Vö: Bálint Sándor művei, Barna Gábornak a búcsúkkal és búcsújáróhelyekkel kapcsolatos kutatásai, Erdélyi Zsuzsannának a népi imádságokról írt művei. (Vissza)
11 Eksztázis, álom, látomás In xxx. (Vissza)
12 Vö. Rahner: Népi vallásosság, Alszeghy: Vádlottak padján. (Vissza)
13 Rahner 1987, 13-17. (Rahner, 1987, 16). (Vissza)
14 Vö: Beinert 2000, 147. (Vissza)
15 Alszeghy, i. m. 15. (Vissza)
16 Vö. a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum: ,,Krisztus után már nem kell várnunk semmiféle új nyilvános kinyilatkoztatást.'' (Vissza)
17 Vö. Engesztelő imaóra 2-3. (Vissza)

 


Vissza a tartalomhoz