Szöllőssy Ágnes
A MPRF romaprojektje nem közvetlenül irányul a romák életminőségének javítására, érdekeik érvényesítésére, jogaik védelmére, hanem a többségi társadalomra irányul, hogy a romák iránt nemcsak nyitott és toleráns, hanem szolidáris, elfogadó és segítő környezetté váljon.
A többség és a roma kisebbség viszonyát a kisközösségek szintjén - szociális, kulturális, szokásrendi eltérésekből fakadóan - sok feszültség jellemzi; ezek egy része rejtve marad, míg másik része a felszínre törve kisebb-nagyobb összeütközéseket, esetenként súlyos konfliktusokat eredményez. E konfliktusok némelyikéről a média is hírt ad. A nyilvánosság megteremtése ugyanakkor nem tűnik kielégítő megoldásnak még a figyelem felkeltésére sem. Az emberek többsége tanácstalan marad mind a kirobbant konfliktusokat, mind a saját, romákhoz való viszonyulását illetően, hiszen a jelenségek mögött legtöbbször nehezen meghatározható, reflektálatlan mozgatóerők működnek.
A valós és potenciális konfliktusgócokra koncentrálva a helyi szervezetek és szerveződések (önkormányzat, cigány önkormányzat, egyházközség, tantestület, civil szervezetek) bevonásával, velük együtt, olyan eseteket elemzünk, amelyekben a romák és nem romák együttélését már kirobbant konfliktus terheli. Szükséges feltárni a konfliktus genezisét, okait, az ismeretlenségből adódó előítéletek, a kedvezőtlen tapasztalatok, a kölcsönös idegenkedés, gyanakvás és félelem szerepét, elemezni a különböző csoportok felelősségét, és modellálni a helyi viszonyoknak megfelelő megoldást. Ezt kiegészítve törekszünk feltárni azokat a helyzeteket is, amelyek feszültséggel terhesek, amelyekben konfliktusok kirobbanása fenyeget. A kutatás eredményei - a projekt részeként - egy példatárral kiegészített kézikönyvben kerülnek összegzésre, amelyet nemcsak a vegyes lakosságú települések, de minden önkormányzat, egyházi közösség, civil szervezet és iskola figyelmébe ajánlunk. Ebben a kiadványban az esetek riportszerű leírásán túlmenően a háttér mélyebb, feltáró jellegű bemutatása is helyet kap, amely a sok esetben rejtett okokra is felhívja a figyelmet, valamint modellértékű magatartásmintákat, konfliktuskezelő stratégiákat kínál fel.
Ahol erre szükség és igény van, a MPRF kommunikációs tréningek szervezésével kész segíteni a többségi és kisebbségi csoportokat egymás megismerésére, az egymás iránti felelősség felismerésére, a kölcsönös bizalom kialakítására és a nagyobb közösség érdekében való együttműködésre.
1999. november 6-7-én a Tihanyi Bencés Apátságban rendezett hétvégén a roma- és nem roma populáció együttéléséből adódó konfliktussal terhelt esetek elemzése történt szakemberek bevonásával: Csepeli György - előítéletek, önreprezentáció, Szuhay Péter - etnikus kultúra-szegény kultúra, Orsós Éva - roma jogvédelem, Kőszegi Edit - Csövesek, csicskák (filmelemzés). A MPRF érdeklődő tagjai és vendégeik (romák között szociális munkát végző szerzetesnővérek) szemináriumi munkával dolgozták fel a konfliktus- történeteket.
1999 őszén attitűd-vizsgálatokat kezdtünk két katolikus középiskola, a kecskeméti Piarista gimnázium és a szegedi Karolina iskola harmadik osztályos diákjai körében. (A felmérések a többi középiskola fogadókészségének függvényében folyamatosak.) A felmérés néhány esetben súlyos, reflektálatlan előítéletek, indulatok, sőt nem ritkán gyűlölet jelenlétét indikálta.
Ennek terápiás kezelésére a MPRF felkérte a Pozsonyban működő Márai Alapítvány munkatársait, akik a Huncik Péter orvos-pszichiáter által kidolgozott Feszültség Előrejelző Rendszer munkacímen ismert, önismereti és konfliktusmegelőző program szerint, vegyes diákcsoportok részére, kommunikációs tréningeket tartanak. Az említett katolikus középiskolások és a pécsi Gandhi Gimnázium roma diákjainak vegyes csoportjai az év folyamán 100 órában vesznek részt kommunikációs tréningeken. Az elsőre 2000. február 25-27-én került sor semleges helyszínen, a másodikra április 14-16-án Pécsett, a harmadik pedig, egy ötnapos intenzív tréning június 20-25-én Gyenesdiáson lesz.
A tréningen 33 gimnazista diák vett részt: 20 a pécsi Gandhi Gimnáziumból, 7 lány a szegedi Karolina Gimnáziumból, 6 fiú a kecskeméti Piarista Gimnáziumból.
Februárban egy 16 órássá átdolgozott, eredetileg öt hétvégés, 100 órás tréningen vettek részt a diákok. A 33 emberből két heterogén (roma-magyar) csoportot alkottunk.
Hunčik Péter (MSA) beszámolójából:
,,Négy alapvető elemet iktattunk a munkába: kommunikáció, önismeret, empátia és csoportmunka.
A soft módszerek ellenére a csoporttagok visszajelzései (roma és magyar egyaránt) arról tanúskodtak, hogy a tréning katartikus hatásokat váltott ki a résztvevőknél, főként a másság megismerése és átélése.
Mivel az előzetes felmérés szerint számítani lehetett szélsőséges megnyilvánulásokra is, a munka során ügyeltünk a fokozatosság elvére ill. arra, hogy a közös ill. hasonló vonások felől induljunk a másság megismerése felé.
Tapasztalataink szerint nagyon sok önismereti probléma található a gyerekeknél (ami logikus ebben a korban), és a másság megismerésével szemben nagyon nagy volt az elvárás és az átélés is. Nagyon pozitív tapasztalat, hogy az egyes attitűdök (tehát a negatívak is) ebben a korban még nem rögzültek mélyen, tehát már egy ilyen rövid munka során is komoly elmozdulások voltak tapasztalhatók. Rendkívül sok aha élménnyel találkozhattunk, és ezek nyomán meginduló autokorrekciós folyamatokkal. Megoldatlan probléma: szorongás a >Mi lesz otthon?< kérdésre. Hogyan fog beilleszkedni új tapasztalataival a régi közösségbe. Valamint a tanácstalanság, hogy miként tudná tovább képezni magát.''
A februári tréning után áprilisban Pécsett folytattuk ugyanazzal a csoporttal, itt már élesebben jöttek elő a feszültségek a gyerekekben és köztük is.
E csoporttal júniusban egy ötnapos tréninggel fejezzük be a tréninget, a folyamat kiértékelése azután történik.
Tervezzük ősztől újabb csoport indítását, lehetőleg ugyanabból az iskolából, hogy tudjuk figyelni a környezetre való esetleges hatást is. Gondolkodunk a program kiterjesztésén is, esetleg más iskolákra, vagy más típusú csoportokra.
Jelenleg a program anyagi hátterét is keressük, ugyanis a résztvevők nem fizetnek a képzésért. Az első tréningsorozatot a Miniszterelnöki Hivatal és az Együttműködő Holland Alapítványok támogatják. (Mikulás Domonkos)
A MPRF részéről Bartal Attila, Dely Zsófia, Mikulás Domonkos és Szöllőssy Ágnes vesznek részt a projekt munkájában.
A MPRF partnerei a projekt céljainak megvalósításában: Néprajzi Múzeum Roma Gyűjtemény, Partners Hungary Alapítvány, Együttműködő Holland Alapítványok, Márai Sándor Alapítvány, Cigány Polgárjogi Alapítvány és az említett középiskolák.