A(z) (keresztény) értelmiség(i) feladatairól (a mai Magyarországon)[i]
Horányi Özséb

Az értelmiségiről szóló diskurzus nagy múltra tekint vissza. Mindazonáltal manapság legalább annyira aktuális, mint volt - mondjuk - a múlt század harmincas éveiben. Akkor Magyarországon, de például Franciaországban is szinte természetes volt a keresztény, pontosabban katolikus értelmiségiről: szerepéről vagy éppen lehetőségeiről gondolkozni. És nem csak az úgynevezett keresztény kurzus kontextusában: éppen ennek a függetlenségnek köszönhetjük például a Vigilia című folyóirat létrejöttét, amely ma már a legrégebbi, voltaképpen azóta folyamatosan megjelenő magyar nyelvű folyóirat.

Az értelmiségiről szóló diskurzus immáron szinte áttekinthetetlen méretű, és csak elmélyült figyelemmel lehet elágazásait követni.

Mai aktualitását egyrészt talán a történelmi örökség adja: azaz, hogyan nézünk ma szembe az értelmiségi egykori elitizmusával; az értelmiségi implicit részvételével a vagyonos osztályok hatalmának legitimációjában; a morális imperatívuszokban való megnyilvánulásokkal. És még hosszan lehetne sorolni.

Másrészt aktuális, mert válaszra vár a kérdés, hogy mi az értelmiségi feladata és felelőssége ebben a mai világban? Van-e még egyáltalán?

folytatás... - pdf


 

A MPR középtávú céljai

- Az 1998-as közgyűlésen elfogadott és azóta megerősített program alapján -

jel arra mutat, hogy valóban új történelmi korszak köszöntött Magyarországra, amire a kereszténységnek és persze a Magyar Katolikus Egyháznak is többnyire új szellemi és magatartási formák kialakításával kell reflektálnia. Ebben a MPR-ra is vár szerep.

(1) A MPR középtávú céljai általában

(1.1) Mindenekelőtt egyetértésben kell lennünk - a megfogalmazandó célok előfeltevéseként -

(a) egyrészt abban, hogy az Alapszabályban rögzített célok (vagy azok bármely része) olyan alapnak tekintendő, amely a Pax Romana tudatnak (szellemiségnek) a jog nyelvén való kifejeződése, s így mindazok magukra nézve kötelezőnek kell, hogy tekintsék, akik magukat a MPR-hoz tartozóként szeretnék tekinteni; illetőleg olyan alapnak, amellyel a MPR-n belül nem lehet semmiféle program (sem rejtetten, sem pedig nyíltan) ellentétes. Az Alapszabály a célokat a következőképpen rögzíti:"tanúságtétellel, tudományos, kulturális, közéleti, tömegkommunikációs és hivatásbeli munkával szolgálni és terjeszteni a keresztény szellemiséget és lelkiséget. Munkálkodni a magyar értelmiség kulturális, világnézeti és teológiai képzésén, hitéletének, valamint keresztény és szociális tudatának elmélyítésén a tudományos világkép és a keresztény hit összhangjának megfelelően. Katolikus szervezetként elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét és szolgálni az egyetemes magyarság ügyét",

(b) másrészt abban, hogy csak olyan program képzelhető el, amely a Pax Romana elmúlt évtizedeinek eredményeiből és jelenlegi értékeiből indul ki és annak fenntartását, illetőleg gyarapítását célozza. Vagyis az eddigi programoknak (lényegileg a tavaszi kongresszusnak, a tanulmányi napoknak és a határon túli Pax Romana aktivitások támogatásának) változatlanul tovább kell élniük.

folytatás...