A Fokoláre Mozgalom egész történetét végigkíséri a család valósága. A mozgalom születése is egy családi eseményhez kötődik. Amikor 1943-ban Trentót bombázták, a város lakossága a környező hegyekbe menekült. A Lubich család is útra kelt, de Chiara úgy döntött, hogy a városban marad, az ott maradottak megsegítésére. Sírva rakta fel a nehéz hátizsákot édesanyja vállára, nehéz volt szüleitől elválni ebben a kritikus pillanatban. Túlságosan is erős volt azonban Isten hangja, aki arra hívta őt, hogy természetes családjától elszakadva az emberiség családjának szolgálatába álljon. A városban már vártak rá első társnői, akik meg akarták vele osztani ezt az odaadást. Így vette kezdetét a Fokoláre Mozgalom, így indult útjára az egység lelkisége.
A városba menet Chiara egy asszonnyal találkozott, aki a fájdalomtól szinte eszét vesztve panaszolta neki, hogy négy családtagját veszítette el a legutolsó bombázáskor. Chiara megértette, hogy felednie kell saját személyes fájdalmát, hogy magára vegye más emberek, az emberiség fájdalmát.
Amikor ma a család válságáról beszélünk, akkor ugyanez a motiváció vezeti a Fokoláre Mozgalmat is a családokért végzett tevékenységében. Felfedezni a keresztre feszített és elhagyott Jézus arcát a mai család megannyi problémájában, begyógyítani a család sebeit, és segíteni abban, hogy a család ismét magára találjon és kibontakozzon.
A Fokoláre Mozgalom családjait "új családoknak", az evangéliumi kölcsönös szeretet szellemében megújult családoknak nevezik. Férj és feleség arra törekszenek, hogy megéljék Jézus új parancsolatát, ebbe a szeretetbe bevonják a nagyszülőket és az egész rokonságot és ennek szellemében neveljék gyermekeiket is. A Fokoláre Mozgalom családjai számára a lelkiségi forrást a fokolárok képezik, azok az egész világon elterjedt területi központok, ahol Istennek szentelt világiak közösségi életet élnek. Hazánkban a nyolcvanas évek elejétől nyíltak női és férfi fokolárok Budapesten és Szegeden.
Ezeknek a központoknak a lelki kisugárzása eléri a családokat is, elsősorban olyan házasokon keresztül, akik szorosan kapcsolódnak a fokolárok életéhez, és akik elkötelezett világi keresztényként élethivatásuknak tartják az egyház szolgálatát a Fokoláre Mozgalmon keresztül. Ezek a család-fokolárok elsősorban a saját családjuk körében megélt evangélium gyümölcseit adják tovább más családoknak, és ezáltal élő keresztény közösségek létrejöttéhez járulnak hozzá. Amennyiben családi körülményeik megengedik, hosszabb utazásokat tesznek vagy elköltöznek más vidékekre, sőt más országokba is. Ezek a családok hozzájárultak a lelkiség elterjedéséhez a volt szocialista országok több régiójában.
A spontán módon született közösségekben a családok megosztják egymással tapasztalataikat, segítik egymást anyagiakban és lelkiekben, közös szabadidő-programokat szerveznek, azzal a céllal, hogy konkrét módon megéljék az evangéliumot a családon belül és a családok közösségében is. Amikor egy családban kibékülnek az ellenségeskedő rokonok, amikor egy család elhatározza, hogy örökbefogad egy gyereket, amikor egy kilátástalan helyzetben megélik a Gondviselés váratlan közbeavatkozását, amikor egy házassági válság idején a közösség tapintatos melléállása új szeretetet érlel a házastársak között, akkor sokunkban az az érzés támad, hogy a kereszténység korunkban is élhető és igazi megoldás az emberi közösség számára. A családközösségek különös figyelmet szentelnek a nehéz erkölcsi helyzetben lévők, az elváltak, a külön élők, a leányanyák, az árvák megsegítésére.
Az új családok közösségei nyitottak mindenki számára, akik meg akarják élni a keresztény szeretetet. Csoportjainkban megtalálhatjuk az ortodox vagy protestáns keresztényeket, de vannak közöttünk nem-hívők is, akiket a szeretet kézzelfogható megnyilvánulásai vonzanak. Ilyen az új családok között megvalósuló javak közössége, ahol az egyik család feleslege vagy nélkülözhető javai egy másik család szükségét fedezik. A javak megosztása széles körű akciókat is eredményez egy-egy nehéz helyzetbe került közösség, a természeti katasztrófák vagy a háború áldozati számára.
Az új családok közösségeit megtalálhatjuk hazánk számos településén, több helyen szorosan kapcsolódva a plébániai családpasztorációhoz. Nemzetközi szinten az új családok együttműködnek a családok érdekében működő civil szervezetekkel is. Hazánkban elindult az együttműködés más lelkiségi mozgalmakkal és reményeink szerint gyümölcsöző közös munka fog kialakulni velük a magyar családok érdekében. Hasonló fejlődést remélünk a civil szervezetekkel való összefogás terén is.
Értékbizonytalan, sokféle nehézséggel küszködő társadalmunkban az Új Család Mozgalom segíteni szeretné a házasokat abban, hogy újra felfedezzék a család értelmét, gazdagságát és perspektíváit. Ennek érdekében hazai és nemzetközi szinten kongresszusokat, konferenciákat és találkozókat szervez a családdal kapcsolatos tudományos és gyakorlati kérések elmélyítésére. Egy-egy ilyen rendezvény programul szolgál a mozgalom családjai számára a rá következő időszakban. A kisebb közösségek maguk is feldolgozzák a témákat, a helyi tapasztalatok pedig bekerülnek abba a nemzetközi vérkeringésbe, amit a Mozgalom római központja tart fenn. Az új családok között fennálló élénk nemzetközi információcsere biztosítja a szakértői anyagok, a lokális szinten is megvalósítható tapasztalatok gyümölcsöző felhasználását.
Hasonló célt szolgálnak a jegyeseknek, házaspároknak tartott nemzetközi és helyi szervezésű tanfolyamok is. A Loreto Iskola lehetőséget nyújt arra, hogy egész családok több hónapot is eltölthessenek a mozgalom kis városában, Loppiánóban, alaposan megismerjék a lelkiséget és az egyház családdal kapcsolatos tanítását. A Loreto Iskola az Európai Közösség által elismert családi tanácsadói képesítést nyújtó tanfolyamokat is szervez.
Számottevő az Új Családok publicisztikai tevékenysége nemzetközi szinten. Hazánkban az Új Város Kiadó könyveit és a hasonnevű folyóirat család rovatát említhetjük. A mozgalom törekvései között szerepel ezen felül az emberi élet szolgálata, a nehéz helyzetben lévő anyák anyagi és erkölcsi támogatása, a természetes születésszabályozási módszerek terjesztése, az idősek és gyógyíthatatlan betegek segítése, örökbefogadás és nevelőszülőség vállalása.
Az Új Család Mozgalom elsődleges célja a család eredeti szépségének, harmóniájának, termékenységének helyreállítása. Nem szeretne azonban megállni a családot érintő negatív hatások kivédésénél, hanem szeretné elérni, hogy a család saját isteni identitását újra felfedezve kisugározzon a körülötte lévő társadalomra is. Chiara Lubich az 1993-ban a római Familyfesten elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a megélt szereteten alapuló hiteles keresztény család magában hordozza mindazokat az értékeket, melyre társadalmunknak a megújuláshoz szüksége van. Egy közösségi szemléletű nemzetgazdaság a javak családban megosztott közösségét, a családi szolidaritást tarthatja szem előtt. Az igazságszolgáltatás is a családot tekintheti mintaképnek, ahol mindenki sajátjának érzi a másik családtag vétkét és szégyenét, és kész áldozatot hozni a másikért. Az egészségügynek úgy kell gondoskodnia a betegek ellátásáról, mint azt a családban teszik... Ha igaz az a megállapítás, hogy a család olyan, mint az őt körülvevő társadalom, akkor igaz lehet az is, hogy a társadalom olyan, amilyenné a családok azt formálják. Ez igazi kihívás és feladat számunkra, magyar keresztény családok számára is, akik a Fokoláre lelkiségben szolgáljuk egyházunkat és szeretnénk alakítani társadalmunkat is.