1978-ban a Berlin-tempelhofi Werner-Stephan iskolában hasonló állapotok uralkodtak, Berlin legrosszabb iskolája volt. A nyolcvanas évek közepén viszont sikerül olyan pedagógiai módszereket bevezetni, amik nyomán rendeződtek a viszonyok.
Nemrég nagy port vert fel Németországban, hogy egy berlini iskola tantestülete közös levélben fordult a fenntartóhoz, segítséget kérve az iskolai áldatlan állapotok: az eluralkodott erőszak, iskolakerülés, általában az iskolai morál rossz állapota miatt (ld. http://www.spiegel.de/unispiegel/schule/0,1518,408803,00.html). A tanárok tehetetlennek érzik magukat. Az iskola egy ún. Hauptschule, amely iskolaformába a 7-10. osztályos diákok járnak. A diákoknak az a tíz százaléka, akiket egyéb, magasabb szintű iskolába nem vettek fel. A szóban forgó iskolába főképp bevándorlók gyerekei járnak, nagy arányban "problémás" családokból.
A DIE ZEIT április hatodiki számában arról ír, hogy míg a Rütli iskola a sajtóban
a "terror iskola" nevet vívta ki, addig más iskolák úrrá lettek a
hasonló nehézségeken.
A cikk embereken és tényeken keresztül ábrázolja az iskola helyzetét. A környéken
minden harmadik ember munkanélküli, minden harmadik nem rendelkezik iskolai
végzettséggel, 40 százalékkal magasabb a bűnözési ráta, mint más kerületekben.
Sok a bizonytalan helyzetű külföldi, nyelvtudás, integráció nélkül. Az iskolában
végzetteknek csekélyek az elhelyezkedési esélyeik.
Az iskola igazgatója azért kapta a kinevezését, mert ő volt a rangidős. Az igazgatóhelyettesi
poszt betöltetlen, mert évek óta nincs rá jelentkező, mint ahogy az igazgatóira
sem volt.
1978-ban a Berlin-tempelhofi Werner-Stephan iskolában hasonló állapotok uralkodtak, Berlin legrosszabb iskolája volt. A nyolcvanas évek közepén viszont sikerül olyan pedagógiai módszereket bevezetni, amik nyomán rendeződtek a viszonyok. A diákok sokkal nagyobb felelősséget vállalnak az iskolai élet alakításában és a tanulás feltételeinek biztosításában. Az osztálymegbízott diákokat képezik, hogyan kezelhetik a felmerülő konfliktusokat, a nagyobb diákok segítik a fiatalabbakat. A diákok saját maguk által fogalmazott szabályokat vállalnak írásban, és más újításokat is bevezettek…
A cikk sugallja, hogy a helyzet megoldása a pedagógiai innovációban lehetne. Ezzel együtt nem optimista. Ha sikerül is egy iskola morálját javítani, még mindig nem biztos, hogy a végzettséget, akár képesítést szerző diákok később el tudnak helyezkedni.
Azóta új vezetőt kapott az iskola, és új szociális munkásokkal megkezdődött az új iskolai program kidolgozása a helyzet megváltoztatására.
http://www.zeit.de/2006/15/Schule?page=all
http://www.spiegel.de/unispiegel/schule/0,1518,409739,00.html
http://www.spiegel.de/unispiegel/schule/0,1518,412787,00.html