Vissza a tartalomhoz

Korpics Márta

A közösségek egyháza

Engesztelni azt jelenti, tisztítani, még pontosabban egy tárgyat, helyet vagy személyt az isteneknek kellemessé tenni, minthogy előtte nem tetszettek neki. Minden engesztelés feltételezi tehát a bűnt és hatás a bűn eltűntetése.

(Biblikus Teológiai Szótár)¹

Magyarországon az engesztelő mozgalmat Mária Natália nővér indította el. Fiatal korától kezdődően látomásaiban megjelent Jézus, aki azt a feladatot bízta rá, hogy Szűz Máriának, mint a Világ Győzelmes Királynőjének a tiszteletét elindítsa, továbbá hogy szorgalmazza egy engesztelő rend létrehozását és működtetését. A kapott üzeneteket lelkiatyja segítségével közvetítenie kellett az egyház felé is. Később a nővér feljegyzéseit XII. Pius pápának is továbbították, aki 1942-ben hivatalosan is megadta Máriának a Világ Győzelmes Királynője címet. Ünneplése napjául május 1-ét jelölte meg. Mária Natália nővér kezdeményezése végül is célt ért: megalakult a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai szerzetesrend, valamint Mindszenty József bíboros engesztelő templom felépítését is jóváhagyta 1947-ben. Az engesztelést a Magyar Katolikus Püspöki Kar is engedélyezte 1947-ben. A nővér a szerzetesrendek feloszlatásáig Kecskeméten a Jó Pásztor rendben tevékenykedett.²

A rendszerváltoztatás előtti évek vallásellenes szemlélete a mozgalom kibontakozása ellenében hatott, de az 1980-as években az engesztelés új lendületet vett. Az engesztelésnek két formája működik: engesztelő templomokban, ahol havonta tartanak engeszteléseket, illetőleg engesztelő imaközösségekben. Az engesztelőknek heti vagy havi egyszeri közös imaalkalom javasolt. Ajánlatos mindig ugyanazon a napon összejönni, és aznap kenyerén és vízen történő böjtölést, mint áldozatot felkínálni.³ Engesztelő templom található Sümegen, Homokkomáromban, Budapesten. Imaközösség működik Érden, Homokkomáromban, Csíksomlyón és Csíkdomonkoson.⁴ Az új lendület két okra vezethető vissza. Az egyik egy érdi asszony nevéhez fűződik (Kindelmanné Szántó Erzsébet), aki elmondása szerint látomásaiban feladatot kapott Szűz Máriától a ,,Szeretetláng'' szellemiségének terjesztésére. A mozgalmat az egyház nem hagyta jóvá. Az engesztelő mozgalom fellendülésének másik oka a medjugorjei jelenésekhez köthető. A jelenések hatására több templomban elindulnak az engesztelések. A jelenések közvetítette üzenetekben nyíltan vagy burkoltan mindig kifejezésre jutott az engesztelés megszervezésének gondolat. A Szeretetláng-mozgalom tagjai komoly bázisát adják a Máriához kötődő zarándokhelyeket látogató zarándokcsoportoknak. A zarándoklatot ezen csoportok intenzív imaalkalmakként élik meg. Az engesztelés elterjedése Magyarországon két helyhez köthető: Érd és Homokkomárom. A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség szerzetesháza Homokkomáromban található. A közösségnek komoly szerepe van egyébként a medjugorjei jelenésekhez kötődő lelkiségi mozgalom ápolásában. Ezekre a helyekre zarándoklatokat is szerveznek engesztelések lebonyolítására.⁵ Érden az engesztelések minden hónap 12-ről 13-ra virradó éjszaka vannak. Adataim Pécsről is vannak, ahol néhány évvel ezelőttig a virrasztást is engedélyezték az itteni csoportnak, azonban pár éve már csak délutáni imaalkalmak vannak minden hónap második, harmadik és negyedik szombatján.

A következőkben egy rövid kitérőt tennék Szűz Mária magyarországi kultuszának áttekintésére. (Az áttekintés főként a magyarországi vallási néprajzi kutatásokra és szakirodalomra utal.) Az áttekintés segítheti annak megértését, hogy miért Máriához kötődnek bizonyos társadalmi rétegek vallási mozgalmai.

A magyar nép vallásos életében Máriának Jézus anyjának mindig fontos szerepet tulajdonítottak. Már István király is Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot, így kerülhetett a koronára a pápa külön engedélyével Mária mint a Magyarok Nagyasszonya. ,,[A] népi vallásos érzés erősen Mária-központú. A nép számára Mária az égi anya. Valóság. S e valóság jegyében éli hitét, melynek lényeges eleme a Mária által megjelenített, az ő személyében megvalósult szeretet.''⁶ Máriának, Jézus anyjának a népi vallásosságon belül kiemelt szerepe volt. Ezt bizonyítják a Mária-ünnepekhez kötődő zarándoklatok, búcsújárások, egyéb Mária köré kialakult szokások, s valószínűleg ennek az érzésnek tulajdoníthatók a múlt század óta elszaporodó Mária-jelenések. A XVIII. századtól kezdődően ugrásszerűen megnőttek Mária személyéhez kapcsolódó jelenségek (látomások, hangok, jelek stb.)⁷ A Mária-tiszteletet megerősítése a XVII. századi katolikus megújulásnak tulajdonítható. A tridenti zsinat is támogatja tanításaiban a szentek és Mária képeinek tiszteletét. Ennek két oka egyrészt a reformáció szétrombolta Mária-tisztelet visszaállításában keresendő, másrészt a törökellenes háborúkban segítő szimbólummá vált Mária-képnek köszönhető. (Vö. A Jelenések könyve, amely egy félholdon taposó asszonyról szól.)

A nép vallásosságával hosszú évtizedekig a néprajzkutatás vallásos ága foglalkozott. Definícióik sok esetben segítik a laikus egyházi mozgalmak mögötti érzések, vélemények megérétését. A népi vallásosság fogalmát sokan sokféleképpen értelmezik, és használják. Tüskés Gábor⁸ a kategória használatakor elfogadásra javasolja a Le Goff-i modellt. A modell egy kétpólusú kulturális szerkezetet feltétezve a népi vallásosságot ellentétpárjával, a hivatalos vallásossággal állítja szembe. Népi vallásosságon egyfelől a tömegek vallási megnyilvánulásait lehet érteni, másfelől mindazt, ami bármilyen szempontból is más, mint az a forma, amelyet a hivatalos vallásosság közvetít. A hivatalos vallásosságot egy tekintélyi testület által jóváhagyott, kodifikált normák betartásával megalapozott, különböző vallási intézmények ellenőrzése alatt álló, azok által előírt szabályokat követő vallási magatartásként lehet megragadni. A népi vallásosságot ezzel szemben mindezen jellemzők kisebb vagy nagyobb mértékű hiánya jellemzi. A népi és a hivatalos vallásosság hordozói, a ,,tömeg'' és az ,,elit'' a történelmi-társadalmi körülmények meghatározottságában a tapasztalat két különböző szintjét jelentik. A vallási magatartás tekintetében a két pólus egy állandóan változó viszonyrendszerben áll egymással szemben (mellett), egymásból merítenek, de sokszor tagadják is egymást.⁹

A vallásos néprajzi kutatások leírják és bemutatják az egyéni és közösségi vallásosság jellemzőit, a szokásokat, ájtatossági formákat. A leginkább leírt jelenségek természetszerűleg a közösségi együttlét alkalmai voltak. A népi vallásosságnak nagyon jól feltárt területei a búcsúk, a zarándoklatok, a nagy ünnepekhez kötődő népi szokások, az archaikus népi imádságok.¹⁰ Az utóbbi években a néprajzi kutatásokban fontos szerephez jutottak a más tudati állapotokkal kapcsolatos kutatások is, amelyek főként Szűz Máriához kötődő jelenéseket, transzállapotokat, eksztatikus élményeket tárnak föl és mutatnak be.¹¹ A kutatásokból azonban kimaradt a laikus katolicizmus belső világának, tudati-lelki mozgatóinak feltárása. Ennek felmérése, bemutatása annak megértésében vált fontossá, hogy megértsük miért és hogyan viszonyulnak bizonyos felülről jövő (adott esetben a hivatalos egyház) változásokhoz.

Mi okozza a meg nem értéseket, a hivatalos és a népi vallásosság formái közötti szembenállásokat? A hivatalos vallásosság az intézményes egyház igehirdetésén alapszik. Az egyházhoz tartozó igehirdetők, lelkipásztorok vezetése nyomán fejeződik ki, kifejeződésében szerepet kap az értelmező, indokoló gondolkodás. A népi vallásosságban az élményszerűség, érzelmi elemek túlsúlya a jellemző, fontosak a csoport (közösség) szokásai, reagálásai.¹² A II. Vatikáni Zsinat óta pozitív változás észlelhető az egyház oldaláról a népi vallásossággal szemben. Karl Rahner katolikus teológus a teológia és a nép vallásosság viszonyát elemezve, a teológiát elméletnek, a nép vallását pedig gyakorlatnak tekinti. Rahner azt állítja, hogy ,,a néphit - bár áttekinthetetlen formákat öltött, s amint a vallástörténet is tanúsítja tévelygésektől sem mentes, az igazi vallásosság és hit forrásaihoz közelebb áll, mint a teológia. A népi vallásosság előnye a teológiával szemben, hogy közvetlenebbül, emberi értelmi reflexióktól mentesen áll az őseredeti kinyilatkoztatás hatáskörében.'' A teológiának merítenie kell a gyakorlatból, az elméletnek és a gyakorlatnak ki kell egészítenie egymást. ,,Ez a vallásosság... sokkal közvetlenebbül, emberi értelmi reflexióktól mentesen áll újból és újból az őseredeti kinyilatkoztatás hatáskörében. Előnye az, hogy nem kerül bele a rendszerben gondolkodó, a dolgokat beszűkítő teológia szűrőrendszerébe, hanem elfogulatlanul adja át magát a kegyelem erejének, így a teljesebb emberit fogadja be és valósítja meg.''¹³

Az egyház véleménye a Mária-jelenésekről. Az egyház nagyon óvatosan jár el a jelenések megítélésével kapcsolatban. Körültekintő és alapos vizsgálatot indít egy-egy jelenés elfogadására. Miután a jelenéseket elismerte sem mond többet annál, hogy ezeket ,,magán kinyilatkoztatásoknak'' minősíti, amelyek funkciója az egyház életében annyi lehet, hogy segítik az embereket a krisztusi kinyilatkoztatás mélyebb átélésében.¹⁴ Ha azonban figyelembe vesszük a mai kor vallásosságára jellemző élmény-központúságot, máris elgondolkodtató ezen jelenések és a hozzájuk kötődő mozgalmak szerepe.

Figyelmen kívül hagyhatja-e az egyház a Máriás mozgalmakat?

1. A Szeretetláng-imacsoport (és az imacsoportok egy jelentős része, pl. rózsafűzér-társulatok) vallásossága az egyszerűbb réteg vallási igényét elégíti ki. Az értelmiségi réteghez tartozó (közelebb álló emberek) inkább választják igényüknek megfelelően egy intellektuálisabb, gondolkodóbb, a puszta imádkozástól eltérő tevékenységű csoportot.

2. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az imacsoportok tagjai között lévő idősebb nénik sok esetben az unokák vallási szocializációjának alakítói lehetnek, ahogy voltak a múltban is. (gondoljunk csak a titokban keresztelkedőkre, elsőáldozókra stb.) A csoport tagjai mindannyian egyháziasan vallásosak, az imacsoporton kívül is részt vesznek az egyház ünnepein, összejövetelein (néhányan közülük már imacsoportok tagjai is.)

A vallási kisközösségek gyorsabban szaporodnak manapság. Az egyháznak ki kellene alakítani egy olyan gyorsan reagáló szervezetet, amely megvizsgálja és hitelesíti az adott közösség működését. Ezzel nagyon sok vitát lehetne megelőzni. A legitimáció mikéntjét akár a képviselőtestület is segítheti, nem feltétlenül kell az egyébként is leterhelt papok munkáját ezzel a feladattal is szaporítani.

3. A népi vallásosság megnyilatkozásai mindig egy-egy közösség termékei. Ez természetesen nehezíti a külső megértő (értelmező) szerepét. A közösséghez tartozó ember könnyebben megérti az adott közösség által kitermelt szokásokat és szövegeket, míg egy kívülálló számára sokszor ez felfoghatatlan, sőt elfogadhatatlan. A közösség vallásos élményét és annak kifejezését nem a közösséghez tartozó lelkipásztor vagy kívülálló laikus nehezen tudja megbecsülni.¹⁵ Alszeghy Zoltán által ajánlott módszert javasolnám a népi vallásos szokások értelmezésében. Egy- egy szokás, közösségi élmény, stb. értelmezésekor figyelemben kell venni a nyelv egységét, a cselekmény egységét, a kultúra egységét. Az ajánlott módszer lényege, hogy összefüggő szerves egészként értelmezze az adott szokást, tevékenységet az egész hatásmechanizmusának fényében. Ne emeljünk ki ebből egy-egy szót, mondatot, amely az egész jelentését megkérdőjelezhetné.

4. A népi vallásosság megnyilvánulásainak megítélése (elítélése) mögött alapvetően két dolog áll: egyfelől nem egyezik a hitigazságokkal; másfelől a keresztény ideáltól eltérő élményt idéz fel és fejez ki. Erre álljon itt egy példa a füzetből: ,,A Szeretetláng a megtestesülés óta a legnagyobb.kegyelem, amit Isten az emberiségnek adott''¹⁶ Teológiai elemzésre ajánlom ezt a mondatot. Ezt az egy mondatot kivéve, azonban a mozgalom teljes mértékben kötődik az egyház tanításaihoz, nemcsak az imádkozás hangsúlyozásában, hanem az evangéliumi értelemben vett élet követésében és hirdetésében is.¹⁷

5. További kutatások szükségeltetnek, amelyek a fentiekben leírt imacsoportok tagjainak vallásosságát mérnék fel és mutatnák be. Ezen felmérések segítenék a hivatalos egyházat a népi vallásos mozgalmak kezelésében és megértésében.

---

Vissza a tartalomhoz