Gárdonyi Máté: Egyházképek a XX. századi Magyarországon
Gárdonyi Máté: Egyházképek a XX. századi Magyarországon
Gánóczy Sándor: Lehetséges-e ,,rendszerváltás'' - vagy megújhodás
- a katolikus egyházban?
Pfitzner Rudolf: Aszimmetrikus viszonyok lélektana
Balassa Péter: A kritika méltósága a keresztény szabadságban
Somlai Péter: Érték és szocializáció
1970-ben született Vácott. 1988-ban érettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban.
Felsőfokú tanulmányait a ferences Hitudományi Főiskolán kezdte, majd 1990-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán folytatta, ahol 1995-ben teológus diplomát (bakkalaureátus) szerzett. 1996-ban ugyanitt teológiai licenciátusi fokozatot nyert el.
1966-68 között Rómában, a Pontificia Universita Gregoriana Egyháztörténelem fakultásán posztgraduális képzésben vesz részt, ahol egyháztörténeti licenciátusi fokozatot szerez.
1999-ben a PPKE HTK-n A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában című dolgozata megvédése után doktorrá avatják (PhD). Ebben a témában további publikációkat ad közre.
1998-tól a Veszprémi érseki Hittudományi Főiskola Kaposvári Tagozatának megbízott egyháztörténelem tanára. 1999-ben óraadó a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán, 2000-ben ugyanide főiskolai tanárrá nevezik ki az egyháztörténelem osztályra.
1998-tól zselickislaki, 2000-től pedig siófok-kiliti plébánosként Somogy megye katolikus egyházi történetére vonatkozó kutatásokat végez plébániai levéltárakban, a Veszprémi Érseki Levéltárban és a Somogy Megyei Levéltárban. E tárgyban publikációkat jelentetett meg.
bevezető megjegyzések: víziók az egyházról, konkuráló egyházmodellek
a XIX-XX. század fordulója: posztjozefinizmus, politikai katolicizmus
a két világháború között: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti kurzus,
Bangha Béla és a Világhódító kereszténység, a KALOT és a szociális kereszténység
1945-1990: Mindszenty bíboros egyházképe, a békepapság, a ,,hivatalos'' egyház
önképe, a zsinati egyházkép hatása Magyarországon
bázisközösségi modell: Bulányi György és a regnumiak ekkleziológiája
1928. december 12-én született Budapesten. Budapesten, Párizsban és Rómában teológiát tanult. 1953-ban szentelték pappá. Tíz évig Párizsban lelkipásztorkodott. 1963-ban a római Gergely Egyetemen Kálvin egyháztanáról doktorált. Tanácsadóként részt vett a II. vatikáni Zsinaton. Teológiai kutatómunkát folytatott Párizsban, Mainzban és Tübingenben. Öt évig tagja volt a Centre National de la Recherche Scientifique, majd a Deutsche Forschungsgemeinschaft nevű francia és német kutatóintézményeknek. 1969-ben Párizsban filozófiából doktorált, ezt megelőzően 1967-ben a münsteri egyetemen dogmatikából magántanári képesítést szerzett. E szakon tanított Párizsban és Münsterben. 1972-ben a würzburgi egyetem teológiai kara meghívta az egyik dogmatika tanszékre, ahol 1996-ig tanított. A genfi egyetem és a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora. 1996 óta Dél-Franciaországban, Provance-ban él.
Rendszerváltás vagy strukturális megújhodás?
Az egyház megújhodása a Zsinat szerint.
Az ,,Isten népe''
Az egyház alapvetően karizmatikus és közösségi struktúrája
Az egyház hierarchikus szolgálati struktúrája
Következtetések
1960. febr. 25-én született.
ELTE Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Szak, pszichológus 1992 / 552
1991 O.D. Szervezetfejlesztő
1998 Szupervízor
Egyéb tanulmányok:
1998. vezető outdoor tréner képzés a GM Europe szervezésében Spanyolországban
1996 - 1998. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológia Szak PhD. minősítés. Doktori dolgozat címe: Metalépés. Hermeneutika - mélylélektan - rendszerszemlélet: integratív paradigma a tapasztalati tanulás értelmezési-megértési folyamatához.
1994 - 1996 HIETE (együttműködve a kasseli, amszterdami és nijmegeni egyetemekkel) posztgraduális szupervízor diploma
1994 - 2000 saját élményű pszichoanalitikusan orientált kiképző pszichoterápia
1993 - 94 akadémiai kutatói ösztöndíj az Amsterdami Egyetemen
1992 - kontextuális családterápiás alapképzés
1990 - 91 360-órás O.D. szervezetfejlesztői kiképzés
1989 2 hónapos ösztöndíj az angliai Schumacher College-ban
1987 - 92 között több módszerspecifikus sajátélményű csoportterápiás képzés, valamint vezetői gyakorlat (személyközpontú, co - counselling, gestalt)
1980 - 1986 Pázmány Péter Hittudományi Akadémia
Jelenlegi munkahely:
1999 - Nemzetközi Üzleti Főiskola, Szervezetfejlesztő-Szupervízor Szakképzés Vezetője, főiskolai docens
1997 - Neosys Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. Ügyvezető igazgató
Tudományos fokozat:
PhD. fokozat 1998 Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológia Szak
1986 Budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémia teológiai- filozófiai doktorátus
Tanácsadói-fejlesztői tapasztalatok:
Szervezetfejlesztés, vezetőképzés, egyéni felsővezetői coaching, tanácsadás - pl. ÁB-Aegon, Antenna Hungária, Biogal-Teva Pharma, Budapest Bank, Elekthermax, Erste Bank, General Motors Europe, Intercom, Matáv, Opel Hungary, Stollwerck, Vivendi Telecom Hungary, VNU Budapest
Szakmai tisztségek:
1998-2001 a Magyar Szupervízorok Társaságának elnöke
1977-2001 az ANSE (Association of National Organizations for Supervision in Europe) elnökségi tagja
1996- az IAEVG (International Assotiation for Educational and Vocational Guidance) Nemzetközi Egyesület magyarországi szakreferense
1990 - Aktív Analitikus Pszichoterapeuta Egyesület vezetőségi tag
1990 - Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága tagja
A szervezeti kultúra bekebelező hatása, az elszemélytelenedés
A szervezet mint új élettér, az együttélés posztmodern formája
A hatalom játszmái (visszaélés az idővel, karrierjátszmák, a kölcsönös hallgatás
elve, a nagyság illúziója, a pénz - hatékonyság - mennyiség elve...)
Néhány hazai és külföldi példa a szervezeti kultúra romboló és építő hatásáról
A spirituális erő, mint a káosz, a veszteség és a metafizikai semmi elfogadásának
a lehetősége
Budapesten született 1935-ben
A sztálinizmus alatt kitelepítették, ezért nem érettségizhetett.
1957 januárjában kerül Belgiumba, ahol elkezdi egyetemi tanulmányait.
1960-ban megházasodik, majd négy leányuk születik.
1966-ban a közgazdaságtudományok doktorává avatják.
1960-tól kezdve előad geopolitikai és közgazdasági témakörökben. Először a belga Keresztény Munkás Mozgalom keretében. 1966-ban a franciaországi Lille-i egyetemre, 1970-ben a belgiumi Leuven-i egyetemre nevezik ki, ahonnan 2000-ben vonul nyugállományba.
1963-1995-ig egy nagy belga kereskedelmi bank főtisztviselője és az ott működő egyik szakszervezet tanácsadója.
1977-ben két évre meghívja az egyik miniszter a kabinetfőnök helyettesének.
1980-ban hat évre megválasztják a brüsszeli Keresztény Munkás Mozgalom elnökének.
Az 1980-86 közötti időszakra a király kinevezi a Belga Tudománypolitikai Nemzeti Bizottság egyik alelnökévé. Több tudományos társaság és egyéb társulat tagja. Az elmúlt években a belgiumi franciaajkú Zöldek választási listáján szerepelt.
1930. április 11-én született.
1948 érettségi a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban.
1951 januárig orvostanhallgató Budapesten (1. szigorlat)
1951 január - 1956 október - politikai fogoly
1956 menekülés Németországba
1957-1962 pszichológiai stúdium
1965-1971 pszichoanalitikus kiképzés (Akademie für Psychoanalyse und Psychotherapie in München)
1968-1988 klinikai munka, belgyógyászat, pszichiátria, pszichoszomatikus és pszichoterapeutikus osztály
Akadémiai főtanácsos
1981 óta kiképző analitikus, szupervizor és docens a müncheni Akadémián.
A rendszerváltás óta több előadás és esetmegbeszélő szeminárium a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület, valamint a KÚT rendelő keretében. Előadója a KMÉM innsbrucki tanulmányi napjainak és a pannonhalmi SOA konferenciának.
Házas, 4 gyermek és (eddig) 8 unoka.
Aszimmetrikus viszonyok az Egyházon belül. Gaudium et Spes és Lumen Gentium igyekeznek az aszimmetriát megszüntetni, a klérus és a laikusok közötti aránytalanság helyett a laikusokat bevonni az apostoli munkába. Mégis úgy tűnik, hogy sokhelyütt a régi struktúrák térnek vissza (Stecher 1994, Örsy 1998, Valadier 1998, Shannon 1999 a Mérlegben) nyugati egyházakban, de a volt kommunista diktatúra országaiban is (Vlk 1998, Halik 2001 a Mérlegben). Uralkodni vagy szolgálni, elzárkózás vagy nyitás?
A klérus és a laikus. Az Egyház hierarchikus struktúrája. A pásztor és a nyáj: a Jó Pásztortól, aki életét adja juhaiért a pásztorig, aki uralkodik a nyája felett, hogy hatalmát érezhesse (Stenger). Az inkompetens laikus, aki rászorul a tanítóhivatal értelmezéseire, önálló gondolatok veszélyesek, jobb ha elhiszi, amit felülről mondanak neki, a személyes hit helyett. Prédikáció 2001 Pünkösdjén Bp.-en: a Szentlélek az apostolokra szállt le és utódaikra, a papságra. Ezek szerint a klérus monopóliumként kezeli a Szentlélek adományait?
Azt hiszem az átlag hívőt elbizonytalanítja az Egyház által közvetített Istenkép kettőssége. A szerető, megbocsátó, gondoskodó Isten, aki meghív országába - szemben a haragvó, szinte kiengesztelhetetlen, állandó bűnbánatot követelő, minden bűnünket számon tartó Istennel. Ez a bizonytalanság függőséget hoz létre azoktól, akik ,,jobban tudják''. A félelem és az valahová tartozás vágya felébreszti a ,,nyájösztönt'' (E.Fromm), elhiszem amit mondanak, megtakarítom a saját felelősséggel való keresését az igazságnak, lelkiismeretemet külső normákhoz igazítom. A több mint 1000 oldalas katekizmus választ ad az élet minden kérdésére, ha ehhez igazodom, konform vagyok, akkor minden rendben lesz. Élő hitről itt nem beszélhetünk, inkább ideológiáról, annak korlátoltságaival, intoleranciájával más elgondolásokkal szemben. (Egenter-Matussek: Ideologie, Glaube und Gewissen). Az autoritásoktól való kritikátlan függőség drasztikus példája a Milgram-kísérlet.
Az Istenkép jelentősége az ember életében. Részben a szülőkkel való tapasztalaton alapszik. A ,,könyvelő''-Isten. ,,Istenmérgezés'' (,,Gottesvergiftung'' - T.Moser). Kegyetlen felettes én. A szexualitás mint a bűn főforrása. A kórokozó elfojtások és projekciók korrektúrája mellett az Istenkép pozitív változása a pszichoterápia egyik célja neurotikus betegek kezelésénél.
A csoportdinamika törvényei érvényesek az egyházi közösségre is (Drewermann): 1. A vélemények és magatartásformák konvergenciája törvénye. Az identitás kérdése. Hátrány: az eltérő, az idegen kizárása. 2. Rang és rangsor (Hackordnung) létrejötte a csoporton belül (az aszimmetria, az egyenlőtlenség forrása). 3. Minden csoport magát egy közös ellenség által definiálja, aki ellen összetart. Ellenségképek, bűnbak-projekciók. 4. A félelem erősíti az agresszió-irányítás első három módszerét. Összeesküvés- elméletek, növekvő agresszió a ,,más'' ellen.
Jó lenne, ha a ,,pásztorok'' ezeknek a pszichológiai tényezőknek ismeretében tudatosan szembe tudnának szállni az előítéletekkel, a szeresd felebarátodat, mint önmagadat és a szeresd ellenségedet is Jézusi szellemében. Ha nem törekednének elveszett hatalmi pozíciók visszanyerésére, szövetkezve a mindenkori világi hatalommal, hanem szolgálnának, mint a Jó Pásztor és elsősorban az Isten szeretetét hirdetnék egy testvéries, uralkodó struktúrák mentes egyházi közösségben, példát mutatva mint ,,Lumen Gentium''.
Jézus szerintem egyik leglényegesebb tanításával zárom előadásomat: Márk 7: 14-16 és 21-23. Ne másokban keressük a rosszat, hanem önmagunkban ismerjük fel és uralkodjunk rajta. Ez a pszicho-analízis felismerése és a terápia célja is.
1947 Budapest, esztéta, egyetemi tanár (ELTE), az irodalomtudomány doktora
Kutatási területei: prózapoétika, narratológia, 20. századi és kortárs magyar próza
Tizenkét önálló tanulmány- és esszékötete jelent meg. Tagja volt az Újhold-Évkönyv, a Vigilia, a jelenkor szerkesztőségének, 1993-tól a Pannonhalmi Szemle egyik szerkesztője.
Többek között József Attila-, Kosztolányi Dezső-, Déry Tibor- Nemes Nagy Ágnes (Pro Renovanda Cultura Hungariae)-díjas. Publikációi rendszeresen megjelennek magyarországi, határon túli magyar és külföldi folyóiratokban (angol, francia, szerb, lengyel, német nyelven). Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom tanszékén vendégtanár.
1. A ,,kritika'' szó* *értelmezéstörténetének vázlata a katolikus egyháztörténetben
2. Ugyanez a modern gondolkodás történetében
3. A ,,kritikai értelmiség'' jelentésének elhalványulása a posztmodernitásban (egyházi és világi értelemben) és ennek bírálata
4. Kritika és szabadság elválaszthatatlansága (újra összekapcsolhatósága) - érvek az agapé dimenziója felől*
1941-ben született Budapesten, 1965-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, s ugyanitt 1970 óta tanít szociológiát. 1973-ban egy Max Weberről szóló értekezéssel szerezte meg a bölcsészdoktori címet, 1983-ban megvédte kandidátusi, 1998-ban pedig doktori disszertációját a Magyar Tudományos Akadémián.
1990 óta az Elmélettörténeti tanszék vezetője az ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében. Vendégoktató volt 1986-ban (Purdue University, Indiana, USA), 1992-ben (Universität Hamburg, Németország), 1996-ban (Babes-Bolyai Egyetem, Cluj-Napoca- Kolozsvár, Románia).
1993-1998 között elnökségi tagja a Nemzetközi Szociológiai Társaság Családkutatási Központjának. 1999-2001 között elnöke az MTA Szociológiai Bizottságának. Tagja a Magyar Szociológiai Társaság elnökségének.
Fő oktatási és kutatási területei: a szociológia története és jelenkori irányai; a társadalmi és a kulturális evolúció elméletei; szocializáció; családszociológia.
Fontosabb publikációi: Hivatalnoki szervezet és intenzív iparosítás. Bp. 1977, Akadémia; Konfliktus és megértés. Bp. 1986, Gondolat; Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata. Bp. 1997, Corvina; Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Bp. 2002, Új Mandátum (megjelenés előtt)
Érték és érvényesség a szocializációs kutatások nézőpontjából.
A társadalmi és kulturális modernizáció következményei: a reflexív gondolkodás.
Pedagógia és a szocializációs szemlélet paradoxona: a tekintélyelvűségtől a
megértésig.
A normatív rend kialakulása és szerkezete: a/ szabálykövetés,
szabályalkotás, b/ konformizmus és deviancia
Értékek harca, normatív relativizmus és univerzalizmus.