1. A szociális gazdaság civil szervezetei közé sorolják személyi egyesülésen (egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár) vagy vagyonegyesítésen alapuló (alapítvány) nonprofit szervezeteket és a személyi egyesülésen alapuló üzleti szervezeteket is (szövetkezet). Meggondolandó, melyek azok a képességek, amelyek e szervezeteket különösen alkalmassá teszik szociális kérdések megoldására? Mennyiben tekinthetőek a vallási szervezetek civil szervezetnek?
2. A civil szervezetek közös ismérve az együttműködő-vállalkozói (cooperativ enetrpreneur) attitűd. "Fogjunk össze és oldjuk meg együtt közös problémáinkat". Ebben az összefogásban újító vállalkozóként vesznek részt a szervezetek tulajdonosai, tagjai, alkalmazottjai és kedvezményezettjei - a szolgáltatások igénybevevői. A vagyonegyesítés alapján létrejött gazdasági társaságoknál (Rt, Kft.) ez a kezdeményező készség kevésbé érvényesül, hiszen a részvényesek többnyire passzív haszonélvezők, a vásárlók sem dönthetik el a választékot és az alkalmazottak befolyása a döntésekre korlátozott. Mennyiben békíthető össze az együttműködő-vállalkozói attitűd az állami, a nagyvállalati vagy az egyházi hierarchiával? Milyen kapcsolat alakulhat ki az állam vagy az egyház és a civil szervezetek között?
3. Az együttműködő vállalkozói attitűd egészségvédő tényező - az emberi tőke forrása. Ez az attitűd kell ahhoz, hogy megvédjük egészségünket (self-management) és a minket körülvevő közösség elősegíti gyógyulásunkat (community as provider). A skandináv megelőzési és egészségvédő projektek azért sikeresek, mert állami kezdeményezésre ugyan, de nagy mértékben építettek a civil szervezetek, lokális közösségek aktivitására. Magyarországon a vállalkozókat, a magán gazdálkodókat és a civil szerveződéseket, vallási szervezeteket a kommunista rendszer ellenségnek tekintette. Ez lehet az oka, hogy az együttműködő-vállalkozói attitűd hazánkban kevés embert jellemez. Kereshetjük-e ebben az igen rossz halálozási arányok egyik okát? Hogyan fejleszthető polgárainkban ez az attitűd? Az egyházaknak volt-e, lehet-e szerepük az együttműködő-vállalkozói attitűd erősítésében?
4. Az együttműködő-vállalkozói attitűd közösségi szinten a társadalmi tőke forrása. A társadalmi tőke Coleman, Putnam vagy Kawachi megfogalmazása szerint a civil szervezetekben aktív részvételt, a közösség tagjainak egymásba vetett bizalmát és szolidaritást, a kölcsönös segítséget jelenti. A magyar megyék összehasonlító vizsgálata során a társadalmi tőke szorosan összefügg a nemzeti össztermékkel és a halálozási arányokkal. Ez megegyezik Putnam olaszországi vizsgálatainak és Kawachi US államokat összehasonlító elemzéseinek eredményeivel. Kérdés, hogy az elmaradott régiókban hogyan erősíthető a társadalmi tőke? Kérdés, az egyházak milyen szerepet vállalhatnak a társadalmi tőke fejlesztésében?
5. Coleman vizsgálatai alapján az Egyesült Államokban az afrikai származású amerikaiak rossz iskolai teljesítménye és leszakadása a társadalmi tőke alacsony szintjével magyarázható. Kérdés ezek az eredmények hogyan befolyásolhatják a magyar oktatást és a Magyarországi cigány/roma probléma megoldását. Kérdés, az egyházak milyen szerepet vállalhatnak a leszakadó rétegek felzárkóztatásában?