A sajtótájékoztató veleje (az Index október 10-i kivonatolásában)
Az aktuálpolitika és az aktuálmédia nem könnyíti meg a kooperáció vagy kompetíció dilemmájának a feloldását a nemzet érdekében. A retorikai rutin éppen hogy aláásni látszik az együttműködés lehetőségét is. Álljon itt ennek bemutatására egy konkrét példa. A téma olyan, amely eminensen az egész ország és ezen belül mindenek előtt a politikai elit együttműködését igényelné. Az apropó Orbán Viktor sajtótájékoztatója az EU országjelentése kapcsán. Az illusztráció stációi:
A sajtótájékoztató veleje (az Index október 10-i kivonatolásában)
Kovács László reagálása (az Index október 10-i kivonatolásában)
Az október 10-i Népszabadság glosszája az Orbán-féle sajtótájékoztató ürügyén
A Magyar Nemzet reagálása az október 11-i szám ,,Laporzó'' című rovatában
Az Index a címben Orbán Viktor megfogalmazásából azt emeli ki, hogy ,,a küszöb átlépése nem fizikai bravúr''. Ez ebben a formában egyértelműen sugalmazza, hogy az országot a Fidesz-kormány tökéletesen fölkészítette a belépésre, a mostani kabinetnek csak egy sima kis küszöböt kell átlépni, ami smafu. A pontos idézetben kétségtelenül benne van egy ilyen felhang, de azért a cím (ahogy persze egy főcímnek szokása) polarizál, a versengést és a sértegetést emeli ki.
Az alcím Kovács Lászlót idézi, s az idézett reagálás nem erre a sértésre utal, ugyanakkor azt sugalmazza, hogy Orbán ítélőképességével baj van.
A kopf összefoglalása szerint Orbán magának és kormányának vindikálja az EU-ba való belépés előkészítésének dicsőségét, az országértékelést úgy értelmezi, hogy az az ő kormányzásának elismerését tartalmazza, miközben az ország egészére nézve vannak sértő momentumai is - ez persze Brüsszel sara, s mint ilyen a Medgyessy-kormány gondja. Ez a saját csoport bemutatása. Az ,,ők'' bemutatásánál az Index Orbánnak azt a kijelentését hangsúlyozza, hogy ,,nem lehet büntetlenül kormányzás nélkül hagyni az országot'', ami triviálisan azzal állítással egyenértékű, hogy az előző négy év sikeres kormányzása után a mostani új kormány nem teljesíti kötelességét egy ilyen sorsdöntő időszakban, amikor az EU-ba lépés feltételeiről van szó, s amikor a nemzeti érdeket fenyegető egyezménnyel rukkolt elő Brüsszel.
Kovács László reagálását ugyanabban az összeállításban közli az Index. Ebben a külügyminisztert úgy mutatja be, mint aki a szakszerűség oldaláról helyreigazítja Orbán Viktor aggódó kijelentését. Az ominózus küszöb-hasonlat implikációit e szerint az összefoglaló szerint nem fejti ki, e helyett arra tesz célzást, hogy Orbán Viktor nehezíteni igyekszik a kormány dolgát a belépés során, s ezzel nemzeti érdeket veszélyeztet.
Ha az Index mellékelt és fent taglalt kivonata híven tükrözi az eseményeket, akkor is nyilvánvaló a kooperáció helyett a versengés attitűdje. Ezt a versengő alapállást azután nyílt ellenségességgé fokozza a Népszabadság ,,Az ünneprontó'' című jegyzete, s ezt a kesztyűt fölvéve izzítja a gyűlöletet a Magyar Nemzet másnapi elemzése a jegyzetről ,,Mellőzött ünneprontó? címmel.
A két írás, úgy vélem magáért beszél. Vannak esetek, amikor indokolt a finom szöveg- vagy diskurzus-elemzés egy okfejtés alátámasztásához. Úgy vélem ebben az esetben ilyen kifinomultságról nem beszélhetünk. Pőrén áll előttünk annak illusztrálása, hogy a retorika mindent elkövet az együttműködés megakadályozása érdekében. Hogy ki kezdte? Az együttműködés felé éppen ennek a kérdésnek a feszegetésével lehetetlen elindulni.
Nyilvánvalóan sikerült eljuttatnunk az országot az EU-ba való belépés küszöbéig, de kérdés, hogy sikerül-e baj nélkül bejutni a kapun - foglalta össze az Európai Bizottság jelentéséről alkotott benyomásait Orbán Viktor. Az exkormányfő szerint a dokumentum számos helyen ,,szívünkhöz közelállóan'' értékeli az elmúlt négy év kormányzati döntéseit, de vannak kifejezetten sértő, a ,,nemzeti érdekeink komoly behorpadásával járó'' tételek is.
,,A lábemelés a küszöb fölött önmagában nem fizikai bravúr, az ország versenyképességét valójában a belépés utáni helytállás növelheti'' - állította a volt kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy az Európai Bizottság jelentésének az elmúlt négy év áttekintéséről szóló számos megállapítása közel áll szívéhez. A pozitív példák között szerepel az alacsony infláció, a gazdasági növekedés EU-tagállamokhoz viszonyított kétszeres üteme, a pénzmosás elleni küzdelem és kormánya ,,eszmei szempontból legfontosabb döntése'', a minimálbér-emelés. Orbán szerint idetartozik a köztisztviselők bérének emelése is, amely az egész ágazat strukturális átalakításával párosult - az állami szektorban ilyen reformok útján kell járni a későbbiekben is.
A bizottság jelentésének azonban vannak elfogadhatatlan, sértő, a ,,nemzeti érdekeink komoly behorpadásával járó'' tételei is. Orbán ide sorolta a dokumentum végzáradékát, amely lehetővé teszi a régi tagoknak, hogy az új belépőkkel szemben a bírói jogorvoslat megkerülésével is intézkedhessenek. Az exkormányfő szerint a kormánynak akár az utolsó pillanatig nyitva kell hagynia a versenyfejezetet, mert az állami támogatást igénybevett multinacionális cégek számára méltányos ideig továbbra is fenn kell tartani a vállalt kedvezményeket.
Orbán úgy vélekedett, hogy a mostanihoz hasonlóan sötét elemzések rég nem születtek a magyar gazdaság állapotáról: a gazdaságot a vihar előtti csend jellemzi, és annak szereplői a kormány több évre szóló, világos terveire várnak. Az elmúlt hónapokban viszont nem lehetett hallani reformokról: ,,nem lehet büntetlenül kormányzás nélkül hagyni az országot''. Ugyanakkor Orbán azt hangoztatta, hogy még nincs késő a megfelelő intézkedések meghozatalára.
Kovács László külügyminiszter szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök egy kicsit elhamarkodottan nyilatkozott a védzáradék ügyében, ,,olyasmit is belelátott a szövegbe, ami nincs benne''. Kovács László utalt arra, hogy egy kétéves védzáradék nem rendkívüli dolog, hiszen Svédország, Ausztria és Finnország EU-csatlakozásakor is volt ilyen. A záradékot akkor szokás alkalmazni, ha valamely új tagállam veszélyeztetné az unió belső piacát.
A külügyi vezető a jelenlegi helyzetben érthetőnek nevezte a védzáradék esetleges alkalmazását, hiszen a tíz csatlakozó államból nyolc gazdasági teljesítménye az EU-átlag alatt marad. Az EU-val a csatlakozási szerződés aláírásakor világossá kell majd tenni, hogy a védzáradék időben és térben korlátozott - fűzte hozzá.
Kovács László reagált a volt kormányfő nyilatkozatának azon részére is, amely szerint az ország elérkezett az EU-csatlakozás küszöbéig, és most az a kérdés, megbotlik-e rajta vagy nem. Fontos, hogy senki ne feszítsen ki még egy kötelet is a küszöb fölé, mert ha megbotlunk, akkor az egész ország fog megbotlani - jelentette ki a külügyminiszter.
A Népszabadság pénteki számából megtudhatjuk, hogy Orbán Viktor elbizonytalanodott ünneprontó, aki feltünési viszketekségben szenved, saját politikai céljait az ország érdekei fölé helyezi aki az EU-kártyát kijátszva hívja fel magára a figyelmet.
A Népszabadság soha nem hagyja ki az alkalmat, ha Orbán Viktor bírálatára van lehetősége. Noha a sajtónak éppen a mindenkori kormány hibáira kellene felhívnia a figyelmet, néhányan úgy félnek a volt kormányfőtől, mint a tűztől. Ezért minden egyes megnyilvánulása után még a csapból is folyó gyűlölet áradat indul meg. A Népszabadság pénteki számából megtudhatjuk, hogy Orbán Viktor elbizonytalanodott ünneprontó, aki feltünési viszketekségben szenved.
,,Mert milyen ember szokott elhasalni egy jelentéktelen akadály előtt? Aki hebehurgya. Vagy pedig ilyen-olyan okok miatt nem ura a mozdulatainak. Márpedig ez a leírás a volt miniszterelnök szerint tökéletesen illik utódaira, akik - ugye - kormányon vannak éppenséggel, de - mint ahogy tegnap bátorkodott észrevételezni - egyáltalán nem kormányoznak. Csak sodródnak, mint törött árbocú bárka a viharos tengeren.''
Írja a szerző Orbán Viktor csütörtöki kijelentésére utalva, amikor a volt kormányfő úgy nyilatkozott, hogy az uniós küszöbig eljuttatott ország kormánya számára a belépés önmagában csak akkora feladatot jelent, mint egy küszöb átlépése: meg lehet botlani benne, de nem kíván különösebb erőfeszítést.
A kormány sodródásáról elég annyi, hogy a kétszer száznapos programon kívűl hosszú távú programokról még nem igen hallottunk. Hangzatos ígéreteik vannak 830 kilométer autópályáról, kistérségek fejlesztéséről, esélyegyenlőségről, de ennyiben ki is fullad a nagy igyekezet. A dicsőséges száz nap során elosztogatták a jövő évi költségvetés jelentős részét is, hogy mi valósul meg a szólamokból csak október 20. után fog kiderülni. Addig pedig szükséges a választók fokozott idegállapotban tartása, újabb 100 napos osztogatással, az előző kormány közpénz-elherdálásáról szóló dörgedelmekkel.
A sodródás valóban megfigyelhető, minisztériumi szinten, nincs ,,központilag'' meghatározott irányvonal. Az elmúlt négy évben szinte kézzel tapinthatóvá vált: merre tart Magyarország, melyek a hosszútávú célkitűzései. Az MSZP-SZDSZ kormány regnálása óta az történik az országban, amit az egyes miniszterek akarnak. A kormányfő nem foglalt állást Görgey Gábor kínos Nemzeti Színház vezetőkinevezési ügyében, szorosra zárt szemekkel nézi Csillag István komédiáját az autópályépítésről, Magyar Bálint ezalatt azon fáradozik, hogy a lehető legkevesebbet kelljen tanulniuk a kisiskolásoknak. A kormány nem alkot egységet, az egyes minisztériumok - időnként visszaélve vele - a hatalom mámorában tengődnek.
,,Konkrét alternatíváról Orbán azóta sem ejtett szót, hogy elvesztette a hatalmat, miközben viszont nyár óta egymást érték euroszkeptikus kijelentései, s a csatlakozás kapcsán Fidesz-vétóval fenyegetett. Tegnap Orbán nem emlegetett ugyan vétót sajtótájékoztatóján, de feltételeinek számát valójában tovább szaporította.''
Az, hogy Orbán Viktor EU ellenes, egyszerűen hazugság. Kormányzása alatt sikerült lezárni 24 és fél fejezetet a csatlakozási dokumentumok közül, Günther Verheugen is elismerte a volt miniszterelnök erőfeszítéseit az Unióhoz való közeledés terén, jogi és gazdasági feltételeket sikerült megteremtenie. A vétó pedig nem a csatlakozásnak, hanem az azt megelőző alkotmánymódosításnak szólt. Ha pedig ezt nem sikerül a kormánynak véghezvinnie - ehhez csak teljesítenie kell a megszabott, egyébként teljesen jogos feltételeket - az a szoc-lib. hatalom lelkén szárad, hiszen parlamenti többségét nem tudta megfelelően kihasználni.
,,Hiszen senki sem állítja, hogy észrevételeiben soha nincs racionális mag, vagy hogy pusztán csak akadékoskodik. Többnyire ugyanis nem annyira a kiindulási ponttal van nála a baj, hanem azzal, ahová innen ellendül. Éppen ezt a technikát nevezik ugyanis csúsztatásnak vagy demagógiának.''
Az idézet első mondatával egyet érthetünk. Nem az Unión kívüli életet támogatja a volt kormányfő, hanem a ,,jó'' csatlakozásért száll síkra. Nem akar sem többet, sem kevesebbet. Orbán Viktorral kapcsolatban a demagógia szó az újságban - szemben az idézett cikkel - Kovács László szájából is elhangzik. Úgy tűnik, ez a jelző fogja majd egybe a balmédia hangadóit a közeljövőben.
,,Valójában rémesen átlátszó színjátékkal állunk szemben: egy elbizonytalanodott politikus az uniós kártyával hadonászik, hogy minél többen észrevegyék őt és ,,polgári köreit'' egy választási próbatétel előtt. S ezért a jelek szerint Orbánnak semmi sem drága - sem a közvélemény riogatása, sem az ország partnereinek sértegetése.''
Eljutottunk a végkövetkeztetéshez: Orbán Viktor feltünési viszketegségben szenved, saját politikai céljait az ország érdekei fölé helyezi. Az ország partnereinek megsértéséről nincs szó, a külföldi sajtóban sincsenek sértődöttségre utaló jelek. Ám hasonló összefüggésben érdemes lenne 23 millió románt is megkérdezni, mi a sértettség. Miért kerekedik mindig ekkora felhajtás Orbán Viktor nyilatkozataiból: talán mert igaza van.