A Magyar Pax Romana Fórum magyarországi működése során 1991-től immáron második alkalommal választotta éves kongresszusának témájául a kommunikációt. Úgy gondolom, hogy az ismételt témaválasztást annak időszerűsége indokolttá teszi.
II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű körlevelében olvassuk
"A modern kommunikáció az emberiséget egyetlen "globális faluvá" egyesíti, amint mondani szokás. A tömegkommunikáció eszközei olyan fontosságra tettek szert, hogy sokak számára a legfőbb eszközt jelentik a tájékoztatáshoz és a neveléshez, az egyének, a családok, a társadalmi csoportok magatartásának irányításához. Főleg az újabb nemzedékek növekszenek a média függőségében. Talán kissé elhanyagolták ezt az areopáguszt: általában más eszközöket részesítenek előnyben az evangelizálásban és a nevelésben, míg a tömeges médiát egyesek, kis csoportok kezdeményezésének engedik át, és csak másodsorban veszik tekintetbe őket a lelkipásztori tervezésben. A média szerepe azonban nem csupán abban áll, hogy terjeszti az örömhírt: sokkal alapvetőbb tényről van szó, hiszen a modern kultúra evangelizálása is nagy részben a médiumok befolyásától függ. Nem elég tehát csupán arra használni őket, hogy terjesszük a keresztény üzenetet és az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásait, hanem integrálni kell magát az üzenetet ebbe az új kultúrába, melyet a modern kommunikáció hozott létre. Bonyolult problémáról van szó, mivel ez a kultúra abból a tényből születik - még tartalma kialakulása előtt -, hogy új kommunikációs módozatok léteznek, új nyelvezettel, új technikákkal és új pszichológiai hozzáállásokkal." (37)
Ez az idézett szövegrész egyfajta valós helyzetfelmérést is tartalmaz. Tényként fogadja el a megváltozott társadalmat, amelybe a kommunikáció révén az emberiség egy része közvetlenül, nagyobbik része közvetetten jutott el. Az egyház, a vallásos közösség a maga sajátos üzenetének terjesztésére felhasználja a kommunikáció eszközeit, hogy a megváltozott társadalmi, kulturális közegben mondanivalóját, tanítását Istenről és emberről elmondhassa.
Az információs társadalom bontakozó léte és vívmányai hihetetlen kihívást és esélyt jelentenek a vallásos ember számára is, ugyanakkor nagy veszélyeket is rejtenek magukban. Az ember természetét figyelmen kívül hagyó fejlődés, változás tönkreteheti az embert, családját és a közösséget, végül az egész emberiséget.
Ahhoz, hogy világosan lássuk álláspontunkat, amelyről az információs társadalom valóságához és problematikájához közelítünk, vissza kell nyúlnunk a vallásos szemléletmód, a keresztény teológia alapgondolataihoz, azaz a hívő ember antropológiájához. Ez világítja meg, hogy a történeti egyházak, a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásra épülő közösségek miként vélekednek általában az emberről, az ember hivatásáról és küldetéséről.
A teológiában kifejtett igazságok sajátos egybeesést mutatnak a modern antropológiával és a kommunikáció új világát megteremtő információtechnológiai forradalommal. Az ember személy, individuum, egyszeri és megismételhetetlen, de mégis: csak a másokkal való kapcsolatban bontakozhat ki. Költőink így fogalmazzák meg: "milliók közt az egyetlenegy" - írja Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versében, "Arcodban mosom meg arcomat" - írja József Attila. E két igazságot és tapasztalatot úgy is kifejezhetem, hogy az emberi személy lényege a szeretet, vagy másként kifejezve: a kommunikáció.
A kereszténység a történelemben lejátszódó Krisztus-eseményből eredeztetve vallja, hogy a világ abszolút végső valósága: a Szentháromság. A kereszténység ebből az eszméből vezeti le az emberi személy és közösség lényegét. Mind az újkori individualizmust, mind pedig a kollektivizmust elveti, illetőleg kritikát gyakorol azokon. Egyrészt állítja a személy relációs, kommunikatív jellegét, másrészt a társadalmiságnak a személy rovására történő abszolutizálásával, mindenféle kollektivizmussal szemben a társadalom, sőt a lét perszonalista felfogását vallja.
Ebből az alapeszméből fakad, hogy érvényes szempontokat adhat a valódi kommunikációhoz, amikor társadalomról és személyről tanít. Ilyen értelemben beszél a Communio et progressio című szentszéki dokumentum a tömegkommunikációról:
"lényege szerint arra törekszik, hogy az emberek sokféle kapcsolataik révén a társadalom iránti, mélyebb érzéket fejlesszenek ki magukban... A keresztény felfogás szerint az emberek egymáshoz kapcsoltsága és közössége - ami a kommunikáció legfőbb célja - az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenben lévő örök közösségének titkából ered, s ebben találja ősmintáját." (8)
A kommunikáció nem csupán információcserét, eszmecserét vagy érzelmi találkozást jelent, hanem a cél: a személyek egyesülése, kommuniója. "A kommunikáció legmélye: önmagunk odaadása a szeretetben"(11).
Ez a szemlélet adja meg a kommunikáció minőségi és etikai mércéjét és a kommunikációs eszközök felhasználásának alapelveit is. Ez az a tér, ahol az igazság, a szavahihetőség és a valóság szavak a meghatározóak. A kommunikáció a közjót kell, hogy szolgálja, továbbá az emberek közötti konszenzust olyan értékekről, amelyek mind az egyén, mind pedig a közösség életében fontosak és elengedhetetlenek.
Ezeknek a szempontoknak az érvényesülése napjainkban létkérdés, hiszen a mélyreható társadalmi és szellemi változások, a hozzánk elérő információs forradalom a kultúránkból fakadó értékeket, az emberi élet és együttélés alapjait kezdték ki. Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996 augusztusában közzétett Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevele a magyar társadalomról megkülönböztetetten foglalkozik a kommunikáció kérdéseivel, ugyanennek a felismerésnek jegyében teszi ezt.
Ezért a Magyar Pax Romana Fórum ez évi kongresszusi témája azt az üzenetet is hordozza, hogy tovább kell dolgoznunk - éppen a körlevél útmutatásai alapján is - a magyar társadalom boldogulásán, természetesen soha el nem feledve, hogy ennek is csak akkor van számunkra értéke, ha üdvösségünk keresésének részeként, méghozzá mással nem helyettesíthető részeként jelenik meg.
Ezen gondolatok jegyében kívánok mindannyiuknak jó munkát és épülést az elkövetkező napokban. Szívből kívánom, hogy kommunikációjukat Isten Szent Lelke járja át.