|
(1) A MPR 2007. évi kongresszusa a témát két irányban bontja ki. A tényfeltáró, elemző megközelítésben felvetett kérdések:
miféle politikák érvényesültek Magyarországon az állam részéről az egyház(ak)
irányában és fordítva az egyház(ak) részéről az állam irányában?
miféle politika érvényesül jelenleg (az állami egyházpolitikát áttekintő, 2006
augusztusa és októbere között működött ad hoc bizottság dokumentumának tükrében).
A második megközelítés a jövőre irányuló figyelemmel a társadalom (és a nevében fellépő állam), illetőleg az egyház(ak) tényleges és lehetséges kapcsolatait veszi számba.
(2) Az elemzések eredményét a politikai
élet szereplői kiindulópontként használhatják fel (az állam nevében politizálók
egyházpolitikájuk, az egyház(ak) oldalán állók állampolitikájuk alakításához).
A felkért előadóktól a MPR (stratégia-ajánló törekvései jegyében) azt kéri,
hogy segítsék elő négy kérdés megválaszolását:
miféle állami egyházpolitikát kívánnának az egyházak és híveik (maximalista
igények esetén)?
miféle állami egyházpolitikát tudnának elfogadni az egyházak és híveik (minimalista
igények esetén)?
miféle egyházi állampolitikára volna szükségük az egyházaknak és híveiknek (maximalista
igények esetén)?
miféle egyházi állampolitikát tudna elfogadni a társadalom (és a nevében fellépő
állam)?
Az adekvát társadalomkép alapjait jelentő tények (az egyházak benne élnek a társadalomban; a társadalmi nyilvánosságban is jelen vannak; küldetésük szempontjából aspecifikus tevékenységeiket szektor-semleges környezetben végzik; az állam és az egyház(ak) alkotmányosan szétválasztottak) figyelembe vételével többféle összefüggő, az adott társadalmi gyakorlatban elvárt koherenciájú állami egyházpolitika dolgozható ki. Kézenfekvő tennivaló (a) a hitélet és (b) az államtól átvállalt közfeladatok teljesítésének gyakorlatára vonatkozó (gyakran felszínes) nézetek diszkussziója. Még fontosabb lehet néhány további téma kifejtése, mint például
az egyháza(ak) társadalmi legitimáló funkciója;
az erkölcs, az egyházi tanításokban felgyülemlett tudás, és annak kultiválása,
mint hozzájárulás a társadalmi integrációhoz.
Az áttekintés eredményei alapozhatnak meg egy olyan állami egyházpolitikát, amely nem csupán pénzforrások fiskális elosztásáról szól, hanem a társadalom hosszabb távú érdekeit is tematizálja a politikumban.
(3) A kongresszus négy érdemi félnapjának
tematikája az előzőek alapján:
Hogyan lehet megalapozni egy állami egyházpolitikát? Mit jelent a XXI. században
az állam és az egyház szétválasztottsága? Van-e kooperációs kötelezettség? Hogyan
viszonyul ez a szakpolitika más szakpolitikákhoz?
Miben áll az egyház(ak) aspecifikus integráló szerepe, például a közfeladatok
átvállalásában; vajon a közfeladat átvállalása kizárólag aspecifikus lehet [szolidaritás-alapú]?
Mi az egyház specifikus szerepe (például az erkölcsi elvek folyamatos kifejtése/megjelenítése
a társadalom számára) a társadalmi integrációban, mi a keresztény társadalmi
tanítás hozadéka?
Vajon az egyház szerepének a hitéleti tevékenységekben nincs-e társadalmi integráló
funkciója? Mit kell hitéleti tevékenységen érteni: mit jelent a Krisztus-követés
[imitatio Christi]?
(4) Egy-egy félnap témáját két előadás vagy
egy előadás és két korreferátum tárja fel. A résztvevők számára alkalom nyílik
kérdések, észrevételek felvetésére, megvitatására. Az előadók széles körében
konfesszionálisan elkötelezett és el nem kötelezett szakértők, közéleti szereplők
egyaránt vannak.